Varsóban megalakul az Országos Nemzeti Tanács (KRN), melynek elnökévé Bolesław Bierut választják. (A Nemzeti Tanácsban a Lengyel Munkáspárton kívül a Parasztpárt balszárnya, a demokraták és különböző csoportok, szervezetek képviseltetik magukat.)
A németek megalakítják angol hadifoglyokból szervezett Brit Szabadcsapatok nevű SS-alakulatot.
január 4. – Polgármesteri rendelettel szabályozzák Budapesten a világítási célokra használt petróleum jegyre történő kiadását. (A sötétségre való tekintettel januárban egy szelvényre két liter, februárban már csak másfél, míg március hónapra csak egy liter petróleum adható ki az erre kijelölt helyeken.)
január 16. – Franklin D. Roosevelt amerikai elnök kihallgatáson fogadja Habsburg Ottót. (Habsburg Ottó beszámolója alapján az elnök kifejtette, hogy „nem látná szívesen Magyarország szovjet megszállását, helyeselné viszont, ha az állam élére Ottó állna”.)
február 11. – Magyarországon bevonják a beszolgáltatandó mezőgazdasági termékek körébe a húsipari termékeket, és készítményeket.
február 16. – Elrendelik, hogy a budapesti mozisoknak rádiófelügyeletet kell tartani, és amennyiben légiriadó veszélye áll fenn, úgy az előadásokat félbe kell szakítani.
február 20. – február 26. A szövetséges légierő folyamatos szőnyegbombázással bénítja meg a német repülőgépipari centrumokat, közel 11 000 tonna bomba ledobásával.
március 4. – Az Angliából felszálló 8. légi hadsereg kötelékei – jelentős veszteség árán – először bombázzák Berlint.
március 11. – Lakatos Géza, a Szovjetunióban állomásozó magyar haderők megszálló feladatokat ellátó főparancsnoka kihallgatást kér Hitlertől és csapatai visszavonását kérvényezi. („Magyarország végzetesen téved, ha a Szovjet-Oroszországgal különbékét akar kötni. Ellenkezőleg, Magyarországnak az eddigieknél is nagyobb áldozatokat kell hoznia. Mindent, az utolsó emberig a frontra kell küldeni” – nyilatkoztatta ki a Führer.)
március 12. – Berlinben Hitler új hadműveleti parancsot ad ki Magyarország ellen. („A birodalmi kormány élén Kállayval, Magyarország árulását készíti elő a szövetséges hatalmakkal szemben. (…) Nem tűrhetem, hogy az olaszországi helyzethez hasonlóan a végrehajtott árulással meglepjenek bennünket, ezért elhatároztam, hogy eltávolítom az áruló magyar klikket.” Életbe lépnek a Magyarország katonai megszállására vonatkozó, már jó előre elkészített német hadműveleti tervek. A megszállás katonai „levezetésével” Maximilian Von Weichs vezértábornagyot bízza meg a Führer, egyelőre titkosított megbízatással, aki ezt követően bécsi hotelszobájában várja a hadparancs „élesítését”.)
A Szovjetunióban döntést hoznak, és megkezdik az I. Lengyel Hadsereg megszervezését.
március 19. – Hajnali 4 órától a Margarethe hadművelet során német csapatok – szórványos magyar ellenállás mellett – megszállják Magyarországot. Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemond. Hitler Edmund Veesenmayert nevezi ki a megszállt Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává.
március 20. – Adolf Eichmann utasítást ad zsidó tanács megalakítására. (A Stern Samu elnökletével megalakult Magyar Zsidók Központi Tanácsát április 22-én kormányrendelet törvényesíti, és ezzel megkezdi a Harmadik Birodalom a „zsidókérdés végleges megoldását”.)
április 3. – A szövetséges hatalmak első alkalommal hajtanak végre bombatámadást Budapest ipartelepei ellen. (A 933 polgári áldozatot követelő légitámadás során életét veszti egyebek közt az ismert és közkedvelt magyar színésznő, Zilahy Irén is.)
Átveszi hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze Andrásaltábornagy.
1944. évi 1.240 M.E. rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről: ettől a naptól zsidók a ruhájukon hatágú sárga csillagot kötelesek viselni az utcán.
április 26. – A Szlovák Nemzeti Tanács kapcsolatba lép a szlovák hadsereg tábornokával, Ján Goliannal, aki elvállalja a szlovák nemzeti felkelés katonai előkészítését.
Olaszországban, a szövetséges erők oldalán harcoló második lengyel hadtest elfoglalja Monte Cassinót.
Kliment Vorosilov tábornok felügyelete alatt, Ivan Szerovnak, a Szovjetunió belügyminisztériuma népbiztosának vezetésével kezdetét veszi a krími tatár lakosság erőszakos kitelepítése, amire a németekkel való együttműködés vádja szolgáltatta az ürügyet.
május 25. – Német támadás Otto Skorzeny vezetésével Tito főhadiszállása ellen (Lóugrás-hadművelet). (Titónak egy szovjet repülőgépen sikerült elmenekülnie.)
június 16. – Az első Tito–Šubašić egyezmény. (Az emigráns kormány elismeri Tito hadseregét, a monarchia kérdését viszont nyitva hagyják a háború végéig.)
július 6. – Horthy Miklós kormányzó utasítására az I. esztergomi páncélos hadosztály megakadályozza a budapesti zsidók Németországba hurcolását.
július 13. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Vilniust, majd lefegyverzi a lengyel honi hadsereget, amellyel együtt foglalta el a litván várost.
július 14. – A szovjet vezetést Heliodor Píka cseh ezredes tájékoztatja a szlovák felkelés előkészületeiről. (Zsukov tábornok a felkelés összehangolását kéri a szovjet haditervekkel.)
Sikertelen merénylet Hitler ellen, s így meghiúsul a német tábornokok összeesküvése. (Hitler életben marad, s a közjáték végeredménye: a német hadseregben a nácipárt befolyása kerekedik felül.)
Felszabadul a német megszállás alól az első lengyel terület Lublin közelében. (A felszabadító harcokban a Vörös Hadsereg oldalán részt vesz a Kościuszko hadosztalyból kinőtt 1. lengyel hadsereg is.)
Az országos nemzeti tanács rendeletet ad ki, melynek értelmében az 1. lengyel hadsereg egyesül a népi hadsereggel. (Ennek következményeképp megalakul a lengyel haderő (Wojsko Polskie), mely a Vörös Hadsereggel együtt folytatja a harcot a németek ellen egészen a berlini ütközetig.)
A Szovjetunióban élő, és baloldali gondolkodású lengyel emigránsok életre hívják a lublini Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottságot (más néven a Lublini Bizottságot), amely Lengyelországban az ideiglenes kormány szerepét tölti be a német befolyás alól felszabadított lengyel térségben (Polski Komitet Wyzwolenia Narodowego, PKWN).
július 22. – A PKWN kiadja Chelmben a radikális politikai és gazdasági reform kiáltványát, az úgynevezett júliusi kiáltványt, amely a baloldali kormányzás alapját határozza meg. Ez az évforduló Lengyelország hivatalos nemzeti ünnepei közé kerül.
július 24. – Lengyelországban felszabadul a majdaneki haláltábor.
július 25. – A PKWN Chełmből átteszi székhelyét Lublinba („lublini bizottság”). (A bizottság a Vörös Hadsereg által felszabadított területen elkezdi az államügyek intézését.)
július 26. – A Szovjetunió és Lengyelország határegyezményt köt.
augusztus 3–10. – Sztálin felszólítására a londoni lengyel emigráns kormány miniszterelnöke, Stanisław Mikołajczyk és a kormány néhány tagja a Felszabadító Bizottsággal folytat tárgyalásokat Moszkvában.
augusztus 7. – HitlerDietrich von Choltitz tábornokot nevezi ki Nagy-Párizs katonai parancsnokának. (Négy nappal később a Führer egy erődparancsnok előjogaival ruházta fel, így a tábornok a város minden civil és katonai erőforrásával rendelkezhetett, hogy megvédje a rábízott „erődöt”.)
Az oroszok támadást indítanak a román határnál felsorakozott német és román csapatok ellen, megsemmisítő mérve a szövetségesekre. (Néhány nap alatt áttörték a frontot.)
I. Mihály román király – a királyi palotában – letartóztatja a fegyverszüneti feltételek aláírását elutasító Ion Antonescu marsallt, névrokonát, Mihai Antonescu külügyminisztert, valamint még több németbarát politikust és katonatisztet; Románia átáll a szövetségesek oldalára.
Hitler parancsba adja Dietrich von Choltitz tábornoknak, a párizsi német helyőrség kormányzójának, hogy a lehető legnagyobb pusztítást okozzák a városban. („Történjenek meg az előkészületek a Szajna hídjainak felrobbantására. Párizs nem kerülhet az ellenség kezére, legfeljebb rommezőként.”)
augusztus 24–25. – A Luftwaffe romániai katonai missziójának parancsnoka, Alfred Gerstenberg tábornok vezette német erők sikertelen kísérlete a román főváros, Bukarest megszállására és az általuk puccsnak minősített hatalomátvétel leverésére. (A németek a Iosif Teodorescu tábornok, helyőrségparancsnok irányítása alatt álló, jól kiképzett és felfegyverzett, német tankokkal is ellátott román csapatok heves ellenállásába ütköznek.)
A Magyarország felé visszavonuló 8. német hadsereg Abraham harccsoportját támadó szovjet egységek az Úz völgyében elérték Magyarország határát és harcérintkezésbe kerültek a székely határőrzászlóaljakkal. (Így Magyarország területe is hadszíntérré vált.)
A román csapatok elfoglalják a Ploiești környéki olajmezőt, az azt védő gyenge német egységeket pedig augusztus 29-ére végleg legyőzik.
A szovjet csapatok elérik a román–jugoszláv határt.
Lengyelországban a PKWN törvényerejű rendeletet ad ki a földreformról. (A reform 9300 földbirtokra terjed ki, s több mint 1 millió parasztcsalád között több mint 6 millió hektár földet osztanak szét. Így 814 ezer új parasztgazdaság jön létre, s több mint 254 ezer parasztgazdaság területe növekszik.)
A magyar tábori csendőrség lemészárolja Nagysármás és Kissármás 126 zsidó lakosát.
szeptember 26–27. – A lengyel demokratikus erők egyesítik erőiket a varsói harcokban, s kiegészítő parancsnokságot hoznak létre a néphadsereg, a lengyel nemzeti hadsereg és a védelmi csapatok számára.
Szovjet–jugoszláv közös közlemény, mely szerint a Vörös Hadsereg ideiglenesen Jugoszlávia területére lép. (A közigazgatás a népfelszabadító bizottságok hatáskörébe kerül.)
A Bolesław Bierut vezette küldöttség – mely az országos nemzeti tanács és a PKWN tagjaiból áll – előzetes tárgyalásokat folytat Moszkvában Lengyelország jövőbeni határairól és a Lengyelországnak nyújtandó szovjet segítségről.
Székelyföldön visszaállítják a régi román királyi közigazgatást.
Lengyelországban a varsói felkelés vezérkara megadja magát a német hadvezetésnek. (A lázadás megtorlásául Hitler elrendeli Varsó bombázását. A bombázás során Varsó épületeinek közel 80%-át lerombolják.)
A német biztonsági szervek hajnalban elrabolják és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolják a budapesti I. hadtest parancsnokát, Bakay Szilárd altábornagyot, akinek a kezében összpontosult, és aki kulcsszerepet játszott a kiugrási kísérlet katonai biztosításában Budapesten.
A magyar hatóságok elrendelték Ungvár kiürítését, s ezzel gyakorlatilag megszűnt a magyar közigazgatás egész Kárpátalján. Páncélököl hadművelet (Budai Vár, október 16.)Otto Skorzeny és Andrian von Fölkersam a Budai Várban (október 16.)
Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat.
A Várat védők rövid tűzharc után felsőbb utasításra átadják a németeknek.
A németek őrizetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és környezetüket.
Horthy visszavonja kiáltványát és lemond kormányzói tisztségéről. (A németek a bajorországiWeilheim közelében fekvő Schloss Hirscgbergbe viszik, és házi őrizet alá helyezik.)
A román kommunista és a szociáldemokrata miniszterek kivonulnak a Sănătescu-kormányból.
Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az északkeleti Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, tisztikarának egy részével átáll a Vörös Hadsereghez.
Josip Broz Tito aláírja azt a rendeletet, amellyel katonai közigazgatást vezetnek be a mai Vajdaság területén.
A szovjet 133. lövészhadosztály és a román 9. gyaloghadosztály alakulatai bevonulnak Szatmárnémetibe és Nagykárolyba, ezzel az 1940. augusztus 30-án visszacsatolt észak-erdélyi területek ismét román fennhatóság alá kerülnek.
október 28. – Bulgária és a szövetséges hatalmak fegyverszünetet kötnek.
október 31. – Az angol csapatok hídfőt létesítenek a Maas folyón.
November
november 1. – A második Tito–Šubašić egyezmény, amely megerősíti a föderalizmus elvét. (A Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) a választásokig törvényhozó testület marad, s a király átruházza jogait a Helytartó Tanácsra (HT) az államforma végleges eldöntéséig. A HT tagjait a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottsággal egyetértésben nevezik ki.)
november 2. – A Vörös Hadsereg eléri Budapest déli határát.
A robbantásra előkészített Margit híd Pest felé eső két hídmezője a Dunába rogyik, miután a hídon elhelyezett és élesített robbanótöltetek egy része működésbe lépett. (Mivel a hidat a polgári forgalom elől nem zárták le, a szerencsétlenségben nagyszámú polgári személy vesztette életét.)
november 6. – Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök Londonban elismeri a Szlovák Nemzeti Tanács szlovákiai törvényhozói és kormányzati funkcióit.
november 10. – Megjelenik az Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága kiáltványa, amelyben a legfőbb feladatként a német megszállás és a nyilasok elleni fegyveres felkelés megszervezését jelölték meg.
november 21. – Az ANVOJ törvényt ad ki arról, hogy az „ellenséges magántulajdon” az állam tulajdonába kerül. (Azoknak a németeknek, akik nem harcoltak a partizánalakulatokban, kisajátítják a magántulajdonát.)
Lengyelországban felállítják a politikai pártok központi tanácskozó bizottságát a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt és a Demokrata Párt közötti együttműködés keretében.
december 4. – Adolf Hitler német kancellár Budapestet erőddé nyilvánítja
december 5. – Győrffy Gyula repülő-alezredest kötél általi halálra ítélik, mert nem hirdette ki a tisztikara és a legénység előtt a harc további folytatására vonatkozó felsőbb parancsot, az októberi fordulat idején. (A parancs megtagadásáért, amellyel sokak életét mentette meg, életével fizet.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a képviselőinek soraiból megválasztja a 3 tagú Elnökséget, amely másnap – ideiglenes nemzetgyűlési határozattal – az államfőt megillető kinevezési jogkört kap. (Ezen határozat 1945 őszén emelkedett törvényerőre, mint az 1945. évi II. törvénycikk.)
Pilisvörösvár térségében a szovjet csapatok ellenőrzésük alá vonják a Budapest-Bécs országutat. (Az ostromgyűrű minden pontját most már a szovjetek uralják.)
december 29. – Kétségbeesett német próbálkozás történik, a budai várban rekedt német katonák utánpótlási vonalának életben tartására, ejtőernyővel ledobott deszantegységek juttatnak élelmet, lőszert a harcolókhoz. Estére a szovjetek uralják a teljes légteret.
december 30–31. – A 2 ezer küldöttel ülésező I. Lengyel Parasztkongresszus megalakítja a Paraszti Önsegélyező Szövetséget, a parasztság tömegpolitikai és gazdasági szervezetét.
Lengyelországban a KRN 17 tagú ideiglenes kormányt nevez ki, melyben a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 5, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 2 fővel képviselteti magát.
megjelenik Weöres Sándor hetedik verseskötete Meduza címmel, amelyben szerepel egyebek mellett az Őszi éjjel izzik a galagonya c. verse (a Rongyszőnyeg ciklusból)
Radnóti Miklós megírja utolsó verseit: ...Á La Recherche, Hetedik ecloga, Erőltetett menet, Razglednicák.
Zilahy Lajos megírja aktuális színművét az asszimilációról Fatornyok címmel
Szabó DezsőBölcsőtől Budapestig címmel megjelenteti önéletrajzi írását
Neumann János és Oskar Morgenstern kidolgozzák a matematikai játékelméletet, amelyet a Theory of games and economic behaviour c. közös könyvben publikálnak.
március 19. – Édouard de Castelnau első világháborús francia tábornok volt, a francia hadászatot nagymértékben meghatározó "attaque à outrance" elmélet kidolgozója (*1851)
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑Szerencsés Károly: Volt-e esélye Magyarországnak a demokráciára 1945-ben? Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte és lehetőségei. Rubicon,XXVI. évf. 281. sz. (2015) 6–11. o. ISSN 0865-6347
↑Balkán-kronológia:Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10. ISBN9789634163121
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Balti államok:Georg von Rauch, Romuald J. Misiunas, Rein Taagepera: A balti államok története. Budapest: Osiris-Századvég–2000. 1994. = Europica Verietas, ISBN9633790190* ↑Bölöny–Hubai:Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. ISBN963058106X
↑Glatz:Glatz Ferenc: Az 1944. év históriája. Budapest: Lapkiadó. 1984. = História Könyvek, ISBN963-02-3606-0
↑Kovács A:Kovács András Zoltán: Stratégiai légi hadjárat Magyarország ellen. Az amerikai légierő magyarországi hadműveletei, 1944. április–1945. március. Rubicon,XXXI. évf. 352. sz. (2020) ISSN 0865-6347
↑Magyarország története:Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. ISBN9789630585439