1943

Január

• január 1–3. – A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére.
• január 10. – A szovjet Doni Front megkezdi a Sztálingrádnál bekerített csapatok felszámolását.
• január 12. – A tüzérségi előkészítést követően – 10.30-kor hadosztálynyi erővel – megindul a Vörös Hadsereg támadása Urivnál.
• január 13. – A magyar főparancsnokság összevonja a rendelkezésére álló tartalékokat és ellentámadást indít; a nap végére sikerül elérni az előző napon elvesztett állásokat.
• január 14. – Az urivi hídfőnél áttört szovjet csapatok a betörés helyét 40 km széles és 20 km mély réssé tágítják.
• január 14–26. – Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt Casablancában tárgyal, és elhatározzák az olaszországi partraszállást.
• január 15. – A Lengyel Munkáspárt KB nyílt levélben fordul az emigráns kormány lengyelországi képviseletéhez, melyben Nemzeti Harci Front létrehozására tesz javaslatot.
• január 16. – 20.30-kor a magyar 2. hadsereg parancsnoksága kiadja a parancsot, miszerint – a visszavonulás biztosítása, valamint a szovjet támadás lassítása érdekében – Osztrogozsszkot minden körülmények közt tartani kell. A szovjetek megsemmisítik a miskolci 13. gyalogezredet, az egység nagy része elesik, kisebbik része fogságba kerül.
• január 18.
  • A szovjet csapatok áttörik Leningrád blokádját.
  • Podszerednyeje és Ilovszkoje térségében a bekerítő hadmozdulatot végző szovjet csapatok tűzösszeköttetést létesítenek egymással.
  • K. Sz. Moszkalenko tábornok jelentős erőket csoportosít át Osztrgozsszk bevételére, így az 1. páncéloshadosztály vissza tudja foglalni az időközben elesett Alekszejevkát, s a bekerítésből kivezető út 21-éig nyitva marad.
  • A Magyar 2. hadsereg leharcolt részei számára az Oszkol-völgyben jelölnek ki gyülekezőhelyet.
• január 19. – A fellépő krónikus lőszerhiány miatt mind Osztrogozsszk, mind Ilovszkoje védői a kitörnek. A repülő csoportnak sikerül rést ütni a várost körülvevő gyűrűn, s azt áttörniük. A kitörést vezető Csukás Kálmán vezérkari alezredes hősi halált hal. A megmaradt csapatok visszahúzódva Heppes Aladár százados vezetése alatt újra körvédelemre rendezkedik be.
• január 20. – Vargyassy Gyula vezérőrnagy az Oszkol völgyében gyülekező erőkből harccsoport alakítására és Bugyennij védelmére kap parancsot. A szovjet hadvezetés megkezdi a voronyezs-kasztornojei hadművelet előkészítését, amely 23-án veszi kezdetét.
• január 21. – A szovjet csapatok Oszkol völgyét támadják.
• január 23. – Az angolok elfoglalják Tripolit.
• január 24.
  • A németek kiüríttetik a voronyezsi hídfőt.
  • Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök casablancai találkozója
• január 25. – A szovjet csapatok bevonulnak Voronyezsbe.
• január 27.
  • Megsemmisül a magyar 3. gyalogezred.
  • Amerikai B-17-esek első légitámadása németországi célpontok (Wilhelmshaven) ellen.
• január 29. – A szovjet csapatok beveszik Kasztornojét, de nem sikerül harapófogóba zárniuk a teljes német 2. hadsereget.
• január 30.
  • A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új főparancsnoka.
  • Vichy-Franciaországban létrehozzák a paramilitáris Francia Milíciát (Milice française).
• január 31. – Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.

Február

• február 1.
  • Stomm Marcel vezérőrnagy ‑ miután többszöri utánpótlási kérelmét a német vezetés elutasítja ‑ feloszlatja hadtestet.
  • Paulus tábornagy fogságba esik.
• február 2.
  • A németek nem engedélyezik a magyar alakulatok számára az utak használatát, ezért Gorsecsnojéig ‑ az úttal párhuzamosan – a magas hóban, onnantól Sztarij Oszkolig a vasúti töltésen – erős partizántámadások közepette – viszik végbe a visszavonulást.
  • Friedrich Paulus tábornagy 6. német hadseregének utolsó erői is kapitulálnak Sztálingrádnál.

    

• február 3. – Németországban 4 napos nemzeti gyászt rendelnek el.
• február 4. – A III. hadtest maradványai sikeresen befejezik visszavonulásukat.
• február 5. – Szovjet csapatok beveszik Sztarij Oszkol városát.
• február 7. – Szent-Györgyi Albert Isztambulban az angol kormány megbízottaival tárgyal Magyarország átállásáról.
• február 8. – Szovjet csapatok beveszik Kurszk városát.
• február 9. – Hosszú harcok után az amerikaiak elfoglalják Guadalcanalt.
• február 11. – A Szovjetunió ismét elutasítja, hogy anyagi támogatást nyújtson Tito partizánjainak.
• február 14.
  • Rommel sikeres támadása Afrikában, a Kasserine-hágónál.
  • Rosztov szovjet kézre kerül.
• február 16. – A szovjetek beveszik Harkovot.
• február 18. – Totális mozgósítást rendelnek el Németországban.
• február 19. – Német ellentámadás indul a szovjetek Déli Frontja ellen.
• február 27. – Angol kommandós akció a norvégiai Vermorkban lévő nehézvizet melléktermékként előállító műtrágyagyár ellen.

Március

• március 2. – Az amerikaiak elsöprő győzelmet aratnak a japánok felett a Bismarck-szigeteknél.
• március 3. – Az 1. önálló csehszlovák ezred – szovjet területen – Szokolov városánál átesik a tűzkeresztségen.
• március 8. – A szlovák katolikus püspökök pásztorlevélben tiltakoznak a zsidók üldözése ellen.
• március 9. – Rommel betegszabadságra megy, utóda von Arnim vezérőrnagy.
• március 10. – A minisztertanács elutasítja a német kérelmet újabb magyar csapatok küldésére.
• március 16.
  • A szövetségesek támadásba lendülnek a Mareth-vonalon, Észak–Afrikában.
  • A németek visszafoglalják Harkovot.
• március 22. – Winston Churchill elfogadja a javaslatot, hogy Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsához (AVNOJ) is küldjenek megbízottakat.
• március 29. – Varga Józseftől az Iparügyi Minisztérium irányítását Bornemissza Géza veszi át, míg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri feladatokat a továbbiakban Zsindely Ferenc látja el.

Április

• április 2–4. – Kállay Miklós magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Rómában és a Vatikánban.
• április 5. – A németek a prágai börtönben elkezdik a bebörtönzött cseh hazafiak kivégzését. (1945. április 26-ig 1 075 személyt végeznek ki.)
• április 13. – A Szmolenszk melletti Katyń közelében található erdőben a német katonák tömegsírokat fedeznek fel, bennük több mint 4 ezer lengyel tiszt holttestével. (Az áldozatok 1939 szeptemberében Kelet-Lengyelországban estek szovjet hadifogságba, s kivégzésükig a kocelski táborban tartották fogva őket. A Szovjetunió a németeket vádolja a barbár tettel.)
• április 17–18. – Horthy Miklós kormányzó Hitlernél.
• április 19. – A varsói gettófelkelés első napja. (A gettólázadást május 16-án verik le.)
• április 25. – A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait a londoni lengyel emigrációs kormánnyal, mivel a kormány a katyńi ügy nemzetközi kivizsgálását követeli.
• április 30.
  • Japánban totális mozgósítást rendelnek el.
  • A német hatóságok minden német zsidót megfosztanak állampolgárságuktól. (Az állami önkénynek kiszolgáltatottak minden megmaradt vagyona az államra szállt.)

Május

• május 6. – Dánia megszünteti a Dán Szabadcsapatok nevű katonai alakulatot, amely a Wehrmacht oldalán harcolt a Szovjetunióban.
• május 7.
  • Az angol-amerikai csapatok elfoglalják Tuniszt és Bizertát.
  • Czapik Gyula korábbi veszprémi püspök kerül az egri érseki székbe. (Székébe június 30-án iktatják be.)
• május 8. – A Szovjetunióban megalakul a Lengyel Hazafiak Szövetsége.
• május 13. – Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza.
• május 14. – A III. internacionálé feloszlik.
• május 16. – A varsói gettó felkelésének leverése. (Megtorlásul a német egységek módszeresen „felszámolják a lázadókat”, azaz elpusztítják a gettó túlélő lakóit, a sok ezer halott pontos száma ma sem ismert.)
• május 19. – Berlint „zsidómentesnek” nyilvánítják.
• május 22. – Karl Dönitz tengernagy felfüggeszti az észak-atlanti őrjáratokat.
• május 23–29. – A britek tömeges légitámadást hajtanak végre Dortmund ellen.
• május 29. – A Wuppertal elleni légitámadásban 2450 ember veszti életét.

Június

• június 1–11. – A szakadatlan légi és haditengerészeti bombázás alá vett Pantelleria-sziget 11-én megadja magát a szövetségeseknek.
• június 10. – A szövetségesek elindítják a Pointblank hadműveletet.
• június 12. – Távozik a Honvédelmi Minisztérium éléről nagybaconi Nagy Vilmos miniszter, s a tárca vezetését a továbbiakban Csatay Lajos látja el.
• június 20–24. – A szövetségesek megindítják az első „ingabombázást”.

Július

• július 4. – Władysław Sikorski, a londoni emigráns lengyel kormány elnöke máig tisztázatlan okok miatt repülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz Gibraltár közelében.
• július 5. – A kurszki csata kezdete.
• július 9–10. – Az angol és amerikai csapatok partra szállnak Szicíliában.
• július 11. – Barcza György – volt londoni követ – Bernben hivatalosan találkozik Allen Welsh Dulles amerikai megbízottal.
• július 12. – A prohorovkai páncélosütközet, a kurszki csata tetőpontja
• július 13. – Sikorski halála után Stanisław Mikołajczyk alakít új emigráns lengyel kormányt.
• július 19. – Mussolini katonai segítséget kér Hitlertől Feltrében.
• július 22. – A szövetségesek kezére kerül Palermo.
• július 24.
  • A Fasiszta Nagytanács nem szavazza meg a bizalmat Mussolininak.
  • A Külügyminisztérium élére Ghyczy Jenő kerül.
• július 25.
  • III. Viktor Emánuel olasz király felmenti hivatalából Mussolini kormányát, és a Ducét letartóztatják.
  • Megalakul a Badoglio-kormány.
• július 28. – Az olasz király feloszlatja a Nemzeti Fasiszta Pártot és a fasiszta szervezeteket.
• július 28. – Az angolszász hatalmak bombázótámadása Hamburg ellen. (Súlyosan megrongálódik a Szent Miklós-templom.)
• július 31. – Bajcsy-Zsilinszky Endre memorandumot nyújt át Kállay Miklósnak, követelve a kormány irányváltoztatását, a háborúból való kilépés módozatainak kimunkálását.

Augusztus

• augusztus 1.
  • A japánok kikiáltják Burma függetlenségét.
  • A Tidal Wave (Árhullám) hadművelet kezdete, melynek keretében a szövetségesek nagyszabású légitámadást indítanak a Ploiești környékén fekvő olajmezők és finomítók ellen.
• augusztus 3. – Szovjet ellentámadás indul a voronyezsi és a Sztyeppei Fronton, a középső frontszakaszon azonban nincs erejük támadni.
• augusztus 5.
  • Kállay Miklós miniszterelnök tárgyalásokba kezd a Kisgazdapárt, a Demokrata Párt és az SZDP vezetőivel, akikkel megegyezik a hintapolitika folytatásában.
  • A szovjetek visszafoglalják Orjolt és Belgorodot.
  • A németek kivonulnak Harkovból.
  • Az angolok beveszik Cataniát.
• augusztus 13. – A szövetséges hadvezetés első alkalommal indít légitámadást Bécsújhely ellen. (Október 1-jén és november 2-án megismétlik a bombázást.)
• augusztus 17. – Szicília egésze a szövetségesek kezére kerül, az olaszok felszabadítóként ünneplik az amerikaiakat.
• augusztus 19. – Veress László külügyminisztériumi tisztviselő Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából Isztambulban közli az angolokkal, hogy elfogadják a feltétel nélküli megadás elvét és készek együttműködni.
• augusztus 23.
  • A német seregek kivonásával ér véget a kurszki csata.
  • Apor Vilmos védnöksége alatt, a győri püspöki palotában megalakul a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSzN), a KDNP elődszervezete.
• augusztus 24. – A német Birodalmi Belügyminisztérium vezetését Heinrich Himmler veszi át.

Szeptember

• szeptember 1. – Megérkezik az első külföldi segélyszállítmány – angolszász részről – a jugoszláv partizánokhoz. (Fegyverzetük jelentősen feljavul, az év végére 300 ezer fős szervezett seregük van, s az ország mintegy felét ellenőrzik.)
• szeptember 3.
  • Az Olasz Királyság képviselői fegyverszüneti megállapodást írnak alá az Amerikai Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia kormányait képviselő Dwight D. Eisenhowerrel, a szövetséges erők főparancsnokával. (A fegyverszüneti feltételeket szeptember 8-án hozták nyilvánosságra.)
  • A britek partra szállnak Calabriában.
• szeptember 8. – A Donyec-medence egésze a szovjetek kezére kerül.
• szeptember 9.
  • A Badoglio-kormány kapitulálására válaszul a német csapatok megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.
  • Felkelés tör ki Korzikán a német megszállókkal szemben.
  • Amerikai partraszállás Salernonál.
• szeptember 10. – A németek megszállják Rómát.
• szeptember 11. – A Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt közös nyilatkozata a háború folytatása ellen.
• szeptember 12. – Német ejtőernyősök – Otto Skorzeny parancsnoksága alatt – kiszabadítják fogságából Benito Mussolinit.
• szeptember 14. – Lisszabonban az Egyesült Államok katonai attaséja tárgyal Hollán Sándor követségi tanácsossal a magyar kiugrással kapcsolatban.
• szeptember 17. – A szovjetek beveszik Brjanszkot.
• szeptember 18.
  • A szövetségesek megszállják Szardíniát.
  • Megalakul a Salói olasz fasiszta köztársaság.
• szeptember 20. – Bari a szövetségesek kezére kerül.
• szeptember 25. – Szovjet kézre kerül Szmolenszk, s a Vörös Hadsereg több helyen elérik a Dnyepert.
• szeptember 27. – Antifasiszta felkelés kezdődik Nápolyban.
• szeptember 29. – Az Olasz Királyság és a szövetségesek képviselői Máltán egy újabb, kapitulációs okmányt ínak alá.
• szeptember 30. – A német vezérkar befejezi Magyarország katonai megszállásának tervét, mely a Margarethe fedőnevet kapja.

Október

• október 1. – Az angol-amerikai csapatok bevonulnak Nápolyba.
• október 4. – A szövetségesek elfoglalják Korzikát.
• október 6. – Kijev felszabadul a német megszállás alól, az év végére pedig egész Kelet-Ukrajnából kiszorítják a németeket.
• október 7. – A Vörös Hadsereg megkezdi az átkelést a Dnyeperen.
• október 10.
  • Spanyolországban hivatalos határozat születik a Kék Hadosztály hazarendeléséről az orosz frontról
  • A magyar kormány elfogadja a nyugati szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit.
• október 13. – Olaszország hadat üzen Németországnak.
• október 14. – Lengyelországban csaknem 300 fogolynak sikerül megszöknie a sobibóri megsemmisítő táborból az ottani felkelés nyomán.
• október 30. – A krími fronton közel háromezer szlovák katona áll át a szovjet oldalra. (Belőlük hozzák létre a 2. csehszlovák ejtőernyősbrigádot.)

November

• november 1. – A Wehrmacht Főparancsnoksága (OKW) kiadja irányelveit Magyarország megszállásának előkészítésére.
• november 2. – A szövetségi hatalmak egyesített politikájának értelmében az USA vezérkari főnökei utasítást adnak Magyarország és Románia kiugrasztására a háborúból „tekintet nélkül a következményekre”.
• november 5. – Amerikai 3. légicsoport támadása Rabaulban a japán flotta ellen.
• november 9. – A Brindisiben aláírt – olasz fegyverszüneti dokumentumra vonatkozó – kiegészítő jegyzőkönyvben a későbbi győztes hatalmak Olaszországot a „szövetségesek oldalán hadat viselő félnek” ismerik el.
• november 12. – Kállay Miklós miniszterelnök a költségvetési vita során külpolitikai expozéjában kifejti, hogy a háború a nagyhatalmak ügye, és a magyar kormány nem támad, de megvédi az ország határait, illetve fenntartja a belső rendet.
• november 16. – A torinói sztrájkkal hatalmas sztrájkhullám veszi kezdetét a német megszállás ellen Észak-Olaszországban.
• november 20. – Amerikai partraszállás a Gilbert-szigeteken.
• november 22.
  • Libanon függetlenné válik Franciaországtól.
  • A kairói találkozón Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek kínai párt és állami vezető megtárgyalja a Japán elleni háború kérdéseit.
• november 23. – A Lengyel Munkáspárt első titkárává Władysław Gomułkát választják.
• november 28.
  • Maglódi Wodianer Andor lisszaboni magyar követ kézhez kapja a Kállay-kormány restaurációra vonatkozó irányvonalát, melyet az angolszászoknak kell átadnia.

    

  • A teheráni konferencia nyitónapja, amin Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és Sztálin szovjet vezető vesz részt.
• november 29. – Jugoszláviában megalakul az ideiglenes nemzeti kormány.
• november 29–30. – Az AVNOJ II., „államalapító” ülésszaka. (Átalakul törvényhozó testületté, ideiglenes kormányt hoz létre Tito vezetésével, nem ismeri el az emigráns kormányt. Kimondja, hogy Jugoszlávia új berendezkedése föderalista lesz.)

December

• december 1. – A teheráni konferencia zárónapja.
• december 7. – Dwight David Eisenhowert kinevezik a szövetséges partraszálló csapatok főparancsnokává.
• december 12. – Edvard Beneš Moszkvában a szovjetekkel csehszlovák–szovjet katonai és politikai együttműködési, barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír alá.
• december 15. – A Szovjetunió megszakítja kapcsolatait a londoni emigráns jugoszláv kormánnyal, s elismeri Tito kormányát.
• december 18. – Ifjabb Horthy Miklós a volt washingtoni követően keresztül levelet juttat el Bernbe a kapitulációról.
• december 20. – Charlie Brown–Franz Stigler-incidens
• december 24. – Megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács, mint a szlovákiai antifasiszta ellenállás központi szervezete.
• december 31. – Szovjet csapatok elfoglalják Zsitomirt.

Határozatlan dátumú események

• január–március – Tárgyalások a Lengyel Munkáspárt és az emigrációs kormány lengyelországi képviseletének tagjai között, amelyek az emigrációs kormány egyik képviselőjének (Piekalkiewicz) letartóztatása miatt megszakadnak.
• március – Szegedy-Maszák Aladár, a Külügyminisztérium tisztviselője Stockholmban az angolokkal tárgyal a békekötésről.
• április – Szakadás következik be a Lengyel Szocialista Pártban, amikor a „Baloldal” elválik a „Szabadság, Egyenlőség, Függetlenség” frakciótól, s létrehozza a Lengyel Szocialisták Munkáspártját.
• május – Szlovákia területén kialakulnak az első partizáncsoportok.
• nyáron – Csehországban létrejönnek az első partizáncsoportok.
• augusztus–szeptember – A jugoszláv partizánhadsereg az olasz kapituláció idején a jugoszláv területen lévő 15 olasz hadosztályból 11-et lefegyverez.
• november – A Lengyel Munkáspárt közzéteszi Miért harcolunk mi? című programnyilatkozatát, melyben a nagyipar államosítását és a demokratikus földreformot követeli. (Elismeri, hogy a lengyel államot az emigráns kormány képviselje.)
• az év folyamán – Venezuelában elfogadják a szénhidrogénekről szóló törvényt, amely arra kötelezi a külföldi olajcégeket, hogy a nyereségük felét fizessék be az államkasszába.

Államok vezetőinek listája 1943-ban

1943 a filmművészetben

1943 az irodalomban

• augusztus 23–29. – A szárszói találkozó.
• Illyés Gyula: Válogatott versek
• Radnóti Miklós: Negyedik ecloga – vers
• Weöres Sándor: Bolond Istók – elbeszélő költemény
• Pilinszky János: Gyász – vers
• Nagy István: Oltyánok unokái – regény
• Kodolányi János: Zárt tárgyalás – esszé
• Veres Péter: Parasztsors magyar sors – tanulmánykötet
• Remenyik Zsigmond: Az atyai ház – színmű
• Howard Fast: Tom Paine polgártárs (Citizen Tom Paine) – regény
• William Saroyan: Az emberi színjáték (The Human Comedy) – regény
• Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia IV. kötete
• Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték (Das Glasperlenspiel) – regény
• Franz Werfel: A meg nem születettek csillaga (Stern der Ungeborenen) – úti-regény, megjelent 1945-ben
• Bodo Uhse: Bertram hadnagy (Leutnant Bertram) – regény, megjelent 1944-ben
• Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (le Petit Prince) – meseregény
• Louis Aragon: Az omnibusz utasai (Les Voyageurs de l'impériale) – regény, a Való világ regényciklus darabja
• Elsa Triolet: Az avignoni szerelmesek (Les amants d'Avignon) – regény
• Jean-Paul Sartre: A legyek (Les Mouches) – színmű, premier
• Jean-Paul Sartre: A Lét és a Semmi (L'Être et le Néant) – egzisztencialista filozófiai mű
• António Alves Redol: Földbérlet (Fanga) – regény
• Erico Verissimo: A többi néma csend (O resto é silêncio) – regény
• Borisz Gorbatov: Az apák ifjúsága (Junoszty otcov) – regény
• Jevgenyij Lvovics Svarc: A sárkány (Drakon) – színmű

1943 a jogalkotásban

1943 a légi közlekedésben

1943 a sportban

• A Csepeli Weisz-Manfréd FK megvédi NB1-es bajnoki címét. Ez a klub második bajnoki elsősége.

1943 a tudományban

• június 10. Biró László szabadalmaztatja a golyóstollat.

1943 a vasúti közlekedésben