Howard Fast

Howard Fast
Született1914. november 11.
New York
Elhunyt2003. március 12. (88 évesen)
Old Greenwich
Álneve
  • E. V. Cunningham
  • Walter Ericson
  • Behn Boruch
Állampolgárságaamerikai
GyermekeiJonathan Fast
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Nemzetközi Sztálin-békedíj
  • Grand prix de littérature policière (Millie, 1973)
A Wikimédia Commons tartalmaz Howard Fast témájú médiaállományokat.

Howard Melvin Fast (New York, 1914. november 11. – Greenwich, Connecticut, 2003. március 12.) amerikai író. Írói álnevei: E. V. Cunningham és Walter Ericson.

Élete

Anyja, Ida Miller angol, apja, Barney Fast ukrán zsidó bevándorló volt, aki Amerikába érkezése után rövidítette nevét Fastovsky-ból Fast-ra. Amikor anyja 1923-ban meghalt és apja munkanélküli lett, Howard legfiatalabb testvére, Julius Fast (aki később szintén író lett) a család rokonaihoz költözött, ő pedig bátyjával, Jerome-val újságárusítással keresett pénzt.

Már fiatalon az írással kezdett foglalkozni. Első regényét, a Two Valleys-t munkakeresés közben, vonatokon és buszokon írta. A munka 1933-ban, Fast 18 éves korában jelent meg. Első igazán népszerű műve a Citizen Tom Paine volt, egy fiktív történet Thomas Paine életéről.

Különösen érdekelte az amerikai történelem, The Last Frontier című regénye a sájen indiánok szülőföldjükre való visszatérési kísérletéről szól (a műből 1964-ben Cheyenne címmel filmet forgattak), Freedom Road című munkája a frissen felszabadult rabszolgák életét mutatta be. Ez utóbbi alkotása igaz történeten alapul, s ugyanezen a címen egy televíziós sorozat is készült belőle, amelyben Muhammad Ali is feltűnik, ez az ökölvívó ritka színészi alakításainak egyike. Ő alakítja Gideon Jacksont, a volt rabszolgát, aki harcba száll a Ku-Klux-Klan és más rasszista szervezetek ellen, hogy megőrizze a földet, amelyen egész életükben dolgoztak. Fast a szerzője a híres Why the Fifth Amendment? című esszének, amelyben részletesen kifejtette az Amerikai Alkotmány ötödik módosításának célját.

A második világháború alatt az Amerika Hangja rádió munkatársa volt. 1943-ban belépett az amerikai kommunista pártba. 1950-ben az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elé citálták, ahol megtagadta a spanyol polgárháború amerikai veteránjai árváinak alapjában közreműködők neveinek nyilvánosságra hozatalát (az egyik közreműködő Eleanor Roosevelt volt), ezért "a kongresszussal szembeni tiszteletlenség" vádja miatt háromhavi börtönbüntetést kapott. Büntetését a Mill Point szövetségi börtönben töltötte, itt kezdte leghíresebb munkája, a Spartacus című regény írását.

Szabadulása után a főbb könyvkiadók feketelistára tették, emiatt művét magánkiadásban jelentette meg. A regény komoly sikert aratott, négy hónap alatt hét utánnyomást élt meg, Fast visszaemlékezései szerint ötvenezer példányt nyomtattak ki, ebből negyvennyolcezer kelt el. Ezután megalapította a Blue Heron Press-t, amely lehetővé tette számára, hogy a filmszakmától való eltiltásának ideje alatt saját neve alatt publikáljon. Ahogy a Spartacus 1960-ban elkészített filmváltozata mérföldkövet jelentett a hollywoodi feketelisták felszámolásában, úgy Fast regényének 1958-as, Crown Publishers általi kiadása véglegesen megszüntette Fast elszigeteltségét. Az 1950-es években a Daily Workernél , az amerikai kommunisták hivatalos pártlapjánál dolgozott. 1953-ban nemzetközi Sztálin-békedíjat kapott.

Az 1950-es évek végén a Szovjetunióban és Kelet-Európában lévő körülmények miatt szakított a kommunizmussal. Az 1950-es évek közepén családjával együtt a New Jersey-i Teaneck-be költözött. Innen 1974-ben Kaliforniába költözött, ahol televíziós forgatókönyveket írt, többek közt a How the West Was Won című sorozatét. 1977-ben adta ki The Immigrants című regényét, egy hat részből álló regénysorozat első kötetét.

Első feleségével, Bette Cohennel 1937. június 6. kötött házasságot, gyermekeik Jonathan és Rachel voltak. Bette 1994-ben meghalt, 1999-ban feleségül vette Mercedes O'Connort, akinek ekkor már három fia volt. Fast fia, Jonathan Fast maga is író, ahogy felesége, Erica Jong is. Lányuk, Molly Jong-Fast szintén regényíró.

Magyarul megjelent művei

Fast több műve is sok utánközlést ért meg magyar nyelven, a felsorolásban csak az első kiadások adatai szerepelnek.

Jegyzetek

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 28.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. június 24.
  7. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  8. ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2012. szeptember 18. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
  9. ↑ "www.babelio.com/prix/36/de-la-Litterature-Policiere-Grand-Prix".
  10. ↑ Why the Fifth Amendment?
  11. 1 2 Burnsworth, Jodi (2012. március 9.). "The Forgotten Prison on Kennison Mountain – Part 3 of 4". The Inter-Mountain. Elkins, West Virginia. 2014. szeptember 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 15.
  12. ↑ Und Spartakus Archiválva 2005. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Berliner Zeitung, 15 March 2003. Article in German relating the decision to move to Teaneck.

Források

Fordítás