1953

Ez a szócikk az 1953. évről szól. Az 1953-as számról szóló cikket lásd itt: 1953 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958

Események

• január 3. – Rákosi Mátyás Lóránt utcai villájában letartóztatják – a Minisztertanácsnak alárendelt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetőjét – Péter Gábort és feleségét.
• január 10. – Magyarországon eltörlik a kereseti és vagyonadót.
• január 13. – Alkotmányreform Jugoszláviában. (Összevonják a skupština eddigi 2 házát, s az ún. termelők tanácsa a parlament másik kamarájává válik.)
• január 14. – A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság élére Tito kerül.
• február 1. – Hollandia délnyugati részén 2000 km²-nyi területet önt el az Északi-tenger. (Az áradás 1835 ember halálát okozta.)
• február 27. - Németország és hitelezői aláírják a londoni adósságegyezményt.
• február 28. – Görög–török–jugoszláv barátsági és együttműködési szerződés.
• március 5. – A szovjet generalisszimusz, Sztálin halála.
• március 9. – Sztálin moszkvai temetésének napjára a Rákosi Mátyás vezette magyar kommunista pártvezetés nemzeti gyászt rendel el.
• március 14. – Váratlanul meghal Klement Gottwald csehszlovák köztársasági elnök.
• március 21.
  • A csehszlovák nemzetgyűlés Antonín Zápotockýt választja köztársasági elnökké.
  • Csehszlovákiában új kormány alakul Viliam Široký-val az élen.
• március 30. – Dekrétum az új jugoszláv mezőgazdasági és parasztpolitikáról.
• április 24. – A Krakkó melletti Nova Hutában épített új vas- és fémműben megkezdődik a termelés.
• május 22. – Jugoszláviában a paraszti földtulajdon maximumát 30 hektárról 10 hektárra szállítják le.
• május 29. – Sir Edmund Hillary és Tendzing Norgaj elsőként mászta meg a Mount Everestet (tszf. 8848 m).
• május 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a pénzreformról, ami a későbbiekben hozzájárul a pénzügyek stabilizálásához.
• június 2. – Londonban megtartják II. Erzsébet brit királynő hivatalos koronázási ünnepségét.
• június 8. – Államellenes tevékenység és hazaárulás vádjával perbe fogott Sándor István szalézi szerzetest kötél általi halálra ítélik és kivégzik. (A harminckilenc éves szerzetest Ferenc pápa hozzájárulásával 2013-ban avatják boldoggá.)
• június 13–16. – Moszkvában – Sztálin halála után – Rákosit a szovjet vezetők addigi politikájáért keményen megbírálják, megszüntetik egyeduralmát, a miniszterelnöki tisztséget át kell adnia Nagy Imrének.
• június 15. – A Szovjetunió helyreállítja diplomáciai kpcsolatait Jugoszláviával.
• június 17. – Kelet-Berlinben kitör a felkelés a munkanormák és a kommunisták ellen.
• június 26. – Pozsonyban megalapítják a Szlovák Tudományos Akadémiát.
• június 27–28. – Az MDP Központi Vezetőségének ülése. (Rákosi Mátyás önkritikát gyakorol, bevallja, hogy felelősség terheli a klikkszerű vezetés és a törvénytelenségek kialakulásában. Beválasztják a Politikai Bizottságba. Megszüntetik a főtitkári tisztséget, ezután Rákosi első titkárként vezeti a pártot.)
• július 3. – A Nanga Parbat (tszf. 8126 m), első megmászása.
• július 4. – Megalakul a Nagy Imre-kormány.
• július 26. – Magyarországon megszüntetik az internálásokat és kitelepítéseket, és részleges amnesztiát hirdetnek.
• július 27. – Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszüneti egyezményt az észak-koreai–kínai szövetség és az ENSZ-erők között.
• augusztus 12. – A Szovjetunió felrobbantja az első hidrogénbombáját Szibériában.
• augusztus 13. – Irán sahja, Mohammad Reza Pahlavi meneszti karizmatikus miniszterelnökét, Mohammad Moszaddeget, aki nem hajlandó távozni, és külföldre kényszeríti az uralkodót.
• augusztus 17. – Rákosi Mátyás hozzájárul Kállai Gyula ügyének felülvizsgálatához.
• augusztus 19. – A részben amerikai és brit hírszerzés – a CIA és az MI6 – által felbujtott tömegek, katonai vezetők és politikusok segítségével elsöprik Moszaddeg rendszerét. (A puccsot követően a sah restaurálja hatalmát.)
• augusztus 24. – Lengyelország elengedi a Német Demokratikus Köztársaság jóvátétel-fizetési kötelezettségeit.
• szeptember 4–5. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén Antonín Novotný-t választják a párt első titkárává.
• szeptember 6. – A CDU a szavazatok 45%-ával megnyeri a második általános parlamenti választást az NSZK-ban. Második helyen az SPD (28,8%), harmadik helyen az FDP (9,5%) végez.
• szeptember 15. – Kopernikusz kéziratos művét, a De revolutionibus orbium coelestiumot Csehszlovákia Lengyelországnak adományozza.
• szeptember 26. – A lengyel állam és a katolikus egyház között kiéleződnek az ellentétek, miután Stefan Wyszyński varsói érseket, Lengyelország prímását letartóztatják és bebörtönzik. (A katolikus egyház nem sokkal később támogatásáról biztosítja a kommunista vezetést.)
• október 31. – Rákosi a párt kibővített KV-ülésén előterjesztésében sürgeti a „baloldali szektaszellem elleni” fellépést.
• december 1. – Hugh Hefner kiadta a Playboy első számát a felöltözött Marilyn Monroe-val a címlapon és ruhátlanul a belső oldalakon.
• december 3–5. – A CSKP KB ülésén bírálják a „személyi kultusz” egyes jelenségeit, de felszámolásukra nem tesznek érdemi lépéseket.
• december 20. – A Borba című jugoszláv lapban megjelenik Milovan Đilas „Általános és különös” címet viselő írása, melyben az egypártrendszert bírálja.
• december 24. – Péter Gábor államvédelmi altábornagyot, az ÁVH korábbi vezetőjét a Budapesti Hadbíróság, mint elsőfokú bíróság zárt tárgyaláson – első rendű vádlottként – bűnösnek mondja ki és életfogytiglani börtönre ítéli.
• karácsony körül – Rákosi Moszkvában kölcsönért „kilincsel” a magyar gazdaság fizetőképességének megőrzése érdekében.

Az év témái

Születések

• január 6. – Malcolm Young az AC/DC együttes ritmusgitárosa († 2017)
• január 7. – Mándoki László magyar zenész, zenei producer
• január 17. – Roberto Canessa uruguayi gyermekkardiológus, politikus, az 1972. októberi andoki légiszerencsétlenség egyik túlélője
• január 22. – Jim Jarmusch amerikai filmrendező
• január 23. – Nagy György magyar televíziós műsorvezető, szerkesztő († 2017)
• január 24. – Csanádi Judit magyar díszlettervező
• január 24. – Csengey Dénes magyar író, politikus († 1991)
• február 1. – Marcellina magyar énekesnő, zenész, szövegíró, divattervező
• február 4. – Kitaró japán zeneszerző
• február 10. – Volli Kalm észt geológus, a Tartui Egyetem rektora († 2017)
• február 21. – William Petersen amerikai színész, producer
• február 24. – Kovács M. Mária magyar történész, szociológus († 2020)
• március 1. – Rolf Danneberg olimpiai bajnok német atléta
• március 4. – Chris Smith amerikai politikus
• március 5. – Richard Sanderson brit énekes, a Házibuli című francia film betétdalának előadója
• március 11. – Bölöni László magyar labdarúgó, edző
• március 12. – Ron Jeremy amerikai pornósztár és rendező
• március 15. – Angster Erzsébet magyar informatikus, főiskolai docens
• március 16. – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, és szoftverfejlesztő
• március 20. – Csányi Sándor magyar üzletember
• április 14. – Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke.
• április 27. – Tokody Ilona, opera-énekesnő
• május 6. – Tony Blair Nagy-Britannia miniszterelnöke
• május 7. – Hegedűs D. Géza, Kossuth-díjas magyar színész, a Nemzet Színésze
• május 14. – Gyabronka József, Jászai Mari-díjas magyar színész
• május 15. – Mike Oldfield, zeneszerző
• május 25. – Foltán László olimpiai bajnok magyar kenus
• május 25. – Stan Sakai Amerikában élő, harmadik generációs japán képregényrajzoló
• június 9. – Hűvösvölgyi Ildikó, Kossuth-díjas magyar színésznő
• június 12. – Slamovits István, magyar énekes, zenész, dalszerző (Edda Művek)
• június 22. – Cyndi Lauper, amerikai énekesnő, dalszövegíró, zeneszerző, színésznő, melegjogi aktivista
• június 26. – Révész Sándor, magyar énekes, Piramis, Generál tagja.
• július 1. – Lawrence Gonzi máltai politikus, miniszterelnök
• július 2. – Böhm György Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, dramaturg
• július 8. – Kocsis Ferenc, olimpiai bajnok magyar birkózó
• július 9. – Fa Nándor, magyar vitorlázó, aki 717 nap alatt körbevitorlázta a Földet
• július 15. – Bódy Magdi, magyar énekesnő
• július 23. – Ruzsa Z. Imre, magyar matematikus
• augusztus 3. – Wahorn András, Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész
• augusztus 9. – Delhusa Gjon, magyar énekes
• augusztus 11. – Hulk Hogan, amerikai pankrátor, színész († 2025)
• augusztus 14. – James Horner, amerikai zeneszerző († 2015)
• augusztus 15. – Szűcs Judith, magyar énekesnő
• augusztus 16. – Bodansky György, magyar író, újságíró, szerkesztő, dramaturg, rendező
• augusztus 16. – Vincent Curatola, amerikai színész
• augusztus 19. – Póka Egon Máté Péter-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző († 2021)
• augusztus 31. – Károly György magyar költő, író († 2018)
• szeptember 1. – Jakab Csaba, magyar színművész († 2024)
• szeptember 5. – Duró Győző ,magyar dramaturg
• szeptember 11. – Kukely Júlia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, szoprán († 2017)
• szeptember 16. – Lerch István, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes
• szeptember 19. – Grażyna Szapołowska lengyel színésznő
• szeptember 24. – Málnai Zsuzsa, magyar színésznő
• október 3. – Keresztes Dóra, magyar festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező
• október 12. – Parti Nagy Lajos, Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus
• október 16. – Gallai Péter, magyar billentyűs, zeneszerző († 2019)
• október 19. – Janicsák István, magyar zenész, előadóművész
• október 20. – Katona Klári magyar énekesnő
• október 22. – Csepregi Éva magyar énekesnő
• október 28. – Kertész Péter római katolikus magyar pap, püspöki tanácsos
• november 7. – Janesch Péter magyar építész
• november 11. - Deborah Henson-Conant amerikai hárfás és zeneszerző
• november 18. – Alan Moore angol író, képregényíró
• november 20. – Fábry Sándor magyar újságíró, humorista
• november 22. – Vojnich Erzsébet magyar festőművész
• november 25. – Herbert Breiteneder osztrák raliversenyző († 2008)
• november 29. – Zsinka László magyar politikus († 2013)
• december 3. – Csík Ibolya magyar újságíró-író
• december 9. – Dörner György, Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész
• december 9. – John Malkovich, amerikai színész, rendező
• december 13. – Stépán Gábor gépészmérnök, az MTA tagja
• december 13. – Ben Bernanke, a jegybank elnöke
• december 16. – Szikora Róbert, magyar énekes, a Hungária és az R-GO tagja
• december 23. – Thomas Bach, német sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi, kilencedik elnöke
• december 29. – Stanley Williams Az egyik vezetője volt a Crips bandának Los Angelesben († 2005)
• december 30. – Homonyik Sándor EMeRTon-díjas magyar énekes, gitáros

Halálozások

• január 9. – Hans Aanrud norvég novella- és színműíró (* 1863)
• január 11. – Meszlényi Zoltán magyar püspök (* 1892)
• január 21. – Gábor Andor író, humorista (* 1884)
• február 12. – Somogyváry Gyula író (* 1895)
• február 13. – Háry László repülő vezérőrnagy, az önálló magyar légierő első parancsnoka (* 1890)
• február 23. – Vitéz Attila magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1891)
• február 24. – Gerd von Rundstedt német tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1943–1944-ben (* 1875)
• február 25. – Szergej Vinogradszkij orosz származású francia bakteriológus (* 1856)
• március 1.
  • Prokopecz József magyar gazdálkodó, az 1939–1944 közti magyar országgyűlés meghívott felvidéki képviselőinek egyike (* 1891)
  • Somssich Gyula nagybirtokos, bankigazgató, felsőházi tag (* 1876)
• március 5. – Szergej Prokofjev orosz zeneszerző (* 1891)
• március 5. – Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet kommunista diktátor (* 1878)
• március 14. – Klement Gottwald kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke (* 1896)
• március 19. – Arkagyij Dmitrijevics Svecov szovjet mérnök, repülőgépmotor-tervező (* 1892)
• április 1. – Molnár István magyar levéltáros, pedagógus (* 1885)
• április 5. – Dienes László magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, a kolozsvári Korunk alapítója, könyvtárigazgató, egyetemi tanár, Dienes Pál testvére, Götz Irén Júlia férje (* 1889)
• április 9. – Hans Reichenbach német fizikus, filozófus (* 1891)
• május 25. – Baranski Gyula ügyvéd, gyorsíró, politikus (* 1867)
• május 31. – Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin orosz festő és építész (* 1885)
• június 7. – Róheim Géza magyar származású amerikai pszichoanalitikus, antropológus (* 1891)
• július 22.
  • Kornis Elemér magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1890)
  • Szabó Iván magyar ügyvéd, bankigazgató, kormányfőtanácsos, felsőházi tag (* 1874)
• szeptember 10. – Berény Róbert festőművész, grafikus (* 1887)
• szeptember 27. – Hans Fritzsche, az NSDAP tagjaként a Birodalmi Népművelési és Propagandaminisztérium sajtóosztályának a hírszolgálati vezetője, a nürnbergi per egyik fővádlottja (* 1900)
• szeptember 28. – Edwin Hubble amerikai csillagász (* 1889)
• október 2. – Szép Ernő költő, író, újságíró (* 1884)
• október 16. – Nyirő József író (* 1889)
• október 28. – Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő (* 1878)
• október 30. – Kálmán Imre magyar zeneszerző (* 1882)
• november 8. – Ivan Alekszejevics Bunyin Nobel-díjas orosz író, költő, műfordító († 1870)
• november 9. – Ibn Szaúd, Szaúd-Arábia királya (* 1876)
• november 24. – Heinrich Tibor magyar jégkorongozó, vitorlázó (* 1898)
• november 27. – Eugene O’Neill, Irodalmi Nobel-díjas amerikai drámaíró (* 1888)
• december 19. – Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért (* 1868)
• december 22. – Faragho Gábor magyar katonatiszt, közellátási miniszter (* 1890)
• december 23. – Lavrentyij Pavlovics Berija szovjet politikus (* 1899)
• december 27. – Julian Tuwim lengyel költő (* 1894)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.  
• ↑ Ki kicsoda: Magyar és nemzetközi ki kicsoda, 1994: Több mint 12500 kortársunk életrajza. [Szerk. Pásztor Antal]. Budapest: Biográf. 1994. ISBN 963 7943 27 7  
• ↑ Magyarország története: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2011. ISBN 978 963 05 8543 9  
• ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 978 963 389 689 1  

• ↑ Romsics: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 1999. = Osiris Tankönyvek, ISBN 963 379 548 6  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1953 témájú médiaállományokat.