2020

Január

• január 1. – Horvátország átveszi Finnországtól az Európai Unió soros elnökségét, mely tisztséget a rotációban hat hónapig tölti be.
• január 3.
  • Donald Trump amerikai elnök parancsára az Egyesült Államok hadserege – a bagdadi repülőtér szomszédságában – egy dróntámadásban megöli az iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erő parancsnokát, Kászem Szolejmánit.
  • Lemond tisztségéről Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök, Sztevo Pendarovszki államfő pedig még aznap Oliver Szpaszovszki belügyminisztert bízza meg egy szakértői kormány vezetésével. (Zaev 2016-os kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt, ám Emmanuel Macron francia államfő megvétózta, hogy Brüsszel kitűzze az észak-macedón EU-csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját.)
• január 5. – A horvát elnökválasztás második fordulóját Zoran Milanović, volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyeri.
• január 7. – Alexander Van der Bellen osztrák államfő felmenti hivatalából a Brigitte Bierlein vezette ügyvezető kormányt, és beiktatja Sebastian Kurzot, valamint az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek alkotta kormánykoalíció tagjait.
• január 8.
  • Röviddel a felszállás után Teherántól északnyugatra – fedélzetén 176 emberrel – lezuhant az ukrán Ukraine International Airlines Boeing 737–800 repülőgépe, amelyet iráni légvédelmi rakétával lőnek le tévedésből.
  • A madridi Zarzuela palotában, VI. Fülöp spanyol király jelenlétében beiktatják hivatalába Pedro Sánchez miniszterelnököt, miután az előző napi parlamenti szavazás második körében megszerezte a relatív többséget. (Ezzel több mint nyolc hónap után ismét teljes hatáskörrel rendelkező kormánya lett a dél-európai országnak.)
• január 11. – Tajvanon újraválasztják a függetlenségpárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) elnökét, az ország első női államfőjét, Caj Jing-vent.
• január 14. – A Windows 7 támogatása megszűnik.
• január 22. – Luigi Di Maio lemond az 5 Csillag Mozgalom pártelnökségről.
• január 23. – Koronavírus lezárás Wuhanban (Kina).
• január 25. – Didier Raoult, a Marseilles-i Fertőző és Trópusi Járványügyi Kutatóközpont (Research Unit in Infectious and Tropical Emergent Diseases) igazgatója bejelenti, hogy megkezdi kísérletét a Covid-19 vírusos betegek gyógyítására a maláriát gyógyító klorokinnal és a krónikus autoimmun betegségeket szinten tartó hidroxi-klorokinnal.
• január 26. – Dézsi Csaba András, a Fidesz-KDNP jelöltje nyeri az időközi polgármester-választást Győrben.
• január 27. – Lemond tisztségéről Marjan Šarec, a Szlovéniát kormányzó kisebbségi kormány miniszterelnöke, miután nem tudta elfogadtatni a kabinet tagjaival az általa fontosnak tartott reformcsomagot. (Šarec néhány órával az után jelentette be távozását, hogy lemondott Andrej Bertoncelj pénzügyminiszter, aki elfogadhatatlannak nevezte a kormányfő azon tervét, amely szerint a költségvetésből fedeznék a nemzeti egészségügyi rendszerben keletkezett hiányt.)
• január 30. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdet a kínai Vuhanból kiindult, később világjárvánnyá vált Covid19-pandémia miatt.
• január 31. – Életbe lép a Brexit. (Az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban – 47 év és egy hónap után – nyugat-európai idő szerint 23:00-kor (közép-európai idő szerint éjfélkor) megszűnik.)

Február

• február 5. – Felavatják a Szabad György Irodaházat a Kossuth téren.
• február 6. – Klaus Johannis román államfő újabb kormányalakítási megbízást ad Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, miután a parlament előző nap megvonta az általa vezetett kisebbségi PNL-kormánytól a bizalmat.
• február 8.
  • Nevet változtat a Lehet Más a Politika, ezzel is kifejezve „zöldpárt jellegüket”. A párt új, hivatalos megnevezése LMP – Magyarország Zöld Pártja, rövidített elnevezése a „Zöldek” lett.
  • Parlamenti választás Írországban, melyen a két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil 38, illetve 35 mandátumot szerzett a 160 fős alsóházban, míg a közéjük ékelődő baloldali-nacionalista Sinn Féin 37 helyet szerzett meg. (Az országot, az Ír-sziget 1922-es kettészakítása óta jellemző kétpártrendszer ezzel véget ér. A két jobbközéppárt 1982-ben még együtt 84%-ot szerzett, most viszont csupán 43-at.)
• február 9. – Az azeri előrehozott parlamenti választáson az – İlham Əliyev államfő vezette – Új Azerbajdzsán Párt (YAP) szerez többséget a 125 fős egykamarás törvényhozásban.
• február 14. – Vince Reffet Jumeirah Beach Residencetől délre, Dubaiban szabadon lebegett egyéni repülőgépével.
• február 16. – Kálló Gergely, a Jobbik jelöltje nyeri a dunaújvárosi időközi választást.
• február 24. – Lemondott Mahathir bin Mohamad malajziai miniszterelnök.
• február 27. – Recep Tayyip Erdoğan török elnök úgy dönt, hogy Törökország megnyitja déli határát Szíria felé és 72 órára lehetővé teszi a szíriai menekültek számára a szabad utat Európába.
• február 29. – Parlamenti választás Szlovákiában, melyen az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) párt végzett az első helyen, megelőzve a kormányon lévő Smert. (A Smer koalíciós partnerei – a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most–Híd párt – nem jutottak be a parlamentbe. A rendszerváltás óta először fordul elő Szlovákiában, hogy parlamenti képviselet nélkül maradt a magyar kisebbség, mivel egyaránt bukta a bejutási küszöböt a – kudarc hatására lemondott Bugár Béla vezette – Most–Híd, és a vele szemben álló Magyar Közösség Pártja (MKP) köré tömörülő összefogás.)

Március

• március 2. – A Yahoo! időkapszula kinyitása.
• március 4. – Az első két COVID-19 esetet jelentik Magyarországon.
• március 7. – Államcsőd Libanonban.
• március 9. – Az orosz–szaúdi kőolaj-kitermelési megállapodás elmaradása miatt 25-30%-kal esik a kőolaj világpiaci ára a nap folyamán. A New York-i tőzsdén 7%-kal zuhan a részvényindex az olajárháború és a terjedő koronavírus-járvány hírei miatt.
• március 10. – Az orosz parlament alsóháza nagy többséggel elfogadja az alkotmány jelentős módosításáról szóló törvényjavaslatot, ezt követően pedig jóváhagyja azt a kezdeményezést is, amely szerint az alaptörvény aláírása miatt újrakezdik a hivatalban lévő államfő mandátumainak számozását.

  

• március 11.
  • Szlovákiában letartóztatnak 13 bírót a Kuciak-gyilkossággal összefüggésben.
  • Magyarországon helyi idő szerint 15 órától veszélyhelyzetet rendelnek el a koronavírus-járvány miatt. (Egyebek mellett korlátozták a rendezvények megtartását, egyes fertőzött területekről az ország területére való beutazást, a kórházakban pedig látogatási tilalmat vezettek be.)
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új típusú koronavírus járványt.

    

• március 12.
  • Szlovákiában 6 órától rendkívüli állapotot hirdetnek ki a koronavírus-járvány miatt.
  • Csehország 14 órától kezdve 30 napos szükségállapotot vezet be a koronavírus-járvány miatt.
• március 14. – A koronavírus-járvány miatt rendkívüli intézkedések közepette a román parlament – 286 igen szavazattal, 23 ellenében, egy tartózkodás mellett – bizalmat szavaz a másfél hónapja megbuktatott Ludovic Orban változatlan összetételű kormányának. (Az otthoni karanténban lévő miniszterjelölteket videókapcsoláson keresztül hallgatták meg a szakbizottságok tagjai, a maszkokat viselő törvényhozók pedig egyesével járultak a parlamentben kijelölt szavazóterembe.)
• március 16. – Átveszi az Országos Széchényi Könyvtár, Magyarország nemzeti könyvtára vezetését Rózsa Dávid, a pályázatnyertes és kinevezett új főigazgató.
• március 17. – 0 órától külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be.
• március 17. – Didier Raoult bejelenti, hogy 36 dél-kelet franciaországi betegen végzett kísérlet alátámasztja azt a megállapítást, hogy a Hydroxychloroquine és az Azithromycin hatásos volt a COVID-19 vírusos fertőzés gyógyítására.
• március 17. – Az Európai Unió tagállami vezetői az Európai Bizottság javaslata alapján azonnal életbe lépő beutazási tilalmat rendelnek el az Európai Unió területére.
• március 21. – Megalakul az Igor Matovič vezette új szlovák kormány.
• március 22. – Hajnalban két erős földrengés rázza meg a horvát fővárost, Zágrábot. (Az 5,3 magnitúdót meghaladó földmozgás károkat okozott a város épületeiben.)
• március 25.
  • Helyi idő szerint déli 12 órától (EET) életbe lép a teljes kijárási tilalom Romániában.
  • Másfél hónapnyi kormányzás után megbukik az Albin Kurti vezette koszovói kormány, miután a koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) által benyújtott bizalmatlansági indítványt a pristinai parlament megszavazta.
• március 26. – Albánia és Észak-Macedónia megkezdi az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
• március 27. – Észak-Macedóniát felveszik a NATO-ba.
• március 28. – Magyarországon életbe lép a kormány április 11-ig tartó kijárási korlátozása.
• március 30. – Magyarországon életbe lép a kormány úgynevezett koronavírus elleni védekezésről szóló törvénye, mellyel a kormány rendeleti úton tud intézkedéseket foganatosítani, akár országgyűlési felhatalmazás nélkül is.

Április

• április 2. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi az egymilliót.
• április 3. – Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke felmenti hivatalából Michael Atkinsont, a hírszerzés főfelügyelőjét.
• április 9. – A március 28-án bevezetett kijárási korlátozást határozatlan időre meghosszabbítja Magyarország kormánya.
• április 13. – Donald Trump – az Egyesült Államok történelmében először – valamennyi tagállamot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítja a koronavírus-járvány miatt.
• április 15. – Parlamenti választás Dél-Koreában, amelyen a baloldali liberális Demokrata Párt (DP) szerzi meg a többséget (163 mandátummal) a 300 fős törvényhozásban.
• április 17. – Kina megkezdi a digitális yuan (e-RMB) kipróbálását Sencsen, Szucsou, Sziongan (en:Xiong’An) és Csengtu városokban.
• április 27. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi a hárommilliót. Csak az Egyesült Államokban eléri az 1 milliót.
• április 29. – A Fővárosi Önkormányzat döntése alapján 20 km kerékpárutat festenek fel Budapest Belvárosában.

Május

• május 5. – A Német Alkotmánybíróság döntése értelmében a Német Jegybank az Európai Központi Bank (EKB) 2015-ben indult kötvényvásárlási programjában a továbbiakban nem vehet részt, ha az EKB nem bizonyítja, hogy a program alaposan átgondolt és arányos volt.
• május 14. – Dancs Ferenc államtitkár bejelenti, hogy Magyarország csatlakozik a Három Tenger Befektetési Alaphoz (Three Seas Initiative Investment Fund).
• május 21. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi az 5 milliót.
• május 25. – Egy erőszakos rendőri intézkedés során életét veszti George Floyd afroamerikai férfi Minneapolisban. Az esemény hatására óriási tüntetési és zavargási hullám indul világszerte.
• május 30. – Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor a SpaceX és a NASA felbocsátja a Crew Dragon nevű űrhajót, ami az űrrepülő-program befejezése után az első amerikai űrjármű, ami képes embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra.

Június

• június 4.
  • A Magyar Országgyűlés emlékülést tart a trianoni béke 100. évfordulója alkalmából.
  • A korábbi Csongrád megye új neve Csongrád-Csanád megye.
• június 8. – A kormány este közzétette a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció 13 kérdését.
• június 18. – Hatályba lép az Országgyűlés által elfogadott törvény, miszerint Magyarországon megszűnik a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet. A kormány azonban továbbra is szükségesnek tartja több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását és néhány átmeneti intézkedés bevezetését.
• június 20. A németországi Gelsenkirchenben Lenin-szobrot avatnak fel.
• június 21.
  • Gyűrűs napfogyatkozás Afrika, Délkelet-Európa és Ázsia felett. (A fogyatkozás sávja Afrika szarvától északra, az Arab-félsziget déli részén, Pakisztánon, Indián, Tibeten, Kínán és Tajvanon haladt át.)
  • Parlamenti és önkormányzati, illetve vajdasági tartományi választás Szerbiában, mely a kormányzó Szerb Haladó Párt győzelmével zárul. (A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség – a korábbi négy helyett – kilenc képviselőt delegálhat a belgrádi törvényhozásba, míg az újvidéki székhelyű tartományi parlamentbe tizenöt politikusa kerül be.)
• június 27. – Négy hónapig tartó egyeztetés után nagykoalíciós kormány alakul Írországban, ahol az országtörténetében először osztozik a hatalmon a két jobbközép párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael. (A miniszterelnök az előbbi vezetője, Micheál Martin lett, aki két év múlva átadja a posztot az utóbbi jelöltjének.)
• június 28. – A koronavírus-járvány miatt május 10-éről elhalasztott lengyel elnökválasztás első fordulójában Andrzej Duda hivatalban lévő elnök végez az első, míg Rafał Trzaskowski varsói polgármester a második helyen, így ők ketten csapnak össze a július 12-i második fordulóban.

Július

• július 1.
  • Németország átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. (Berlin Horvátországtól vette át, majd jövő év januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.)
  • Az oroszországi alkotmánymódosító népszavazáson az igen szavazatok több mint kétharmadával elfogadják az orosz alkotmánymódosításokat, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson.
• július 2. – A Győri Ítélőtábla – helybenhagyva az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék ítéletét – jogerősen 15 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítéli a 2018-as sólyi gyermekgyilkosság elkövetőjét, ifj. Farkas Ferencet.
• július 5. – Előrehozott parlamenti választás Horvátországban, mely az Andrej Plenković miniszterelnök vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmével zárul.
• július 7. – A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193. tisztújító közgyűlésén a Bolyai-díjas és Széchenyi-díjas Freund Tamás agykutatót választották az MTA élére, aki a leköszönő Lovász Lászlót váltotta az elnöki poszton.
• július 10. – Bulgária és Horvátország csatlakozik az európai árfolyam-mechanizmushoz.
• július 12. – A 2020-as lengyelországi elnökválasztás második fordulójában Andrzej Duda a szavazatok 51,2 százalékát kapja meg, így újabb ötéves elnöki mandátumot szerez.
• július 13–15. – Három napon át tartó előrehozott parlamenti választást tartanak Észak-Macedóniában, melyen szoros versenyben a kormányzó szociáldemokraták, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) végez az első helyen, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) megelőzve. (A két párt 46, illetve 44 helyet szerzett a 120 fős törvényhozásban, így megkezdődtek a koalíciós tárgyalások az albán etnikai pártokkal.)
• július 17. – Beatrix brit királyi hercegnő hozzámegy Edoardo Mapelli Mozzi-hoz.
• július 19. – Parlamenti választás Szíriában, mely – alacsony részvétel mellett – a Bassár el-Aszad államfő vezette Baasz Párt és szövetségesei győzelmével zárul.
• július 24. – Felmond az index.hu, Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztőségének jelentős része, miután korábban a portál főszerkesztőjét, Dull Szabolcsot eltávolították pozíciójából.
• július 25. – Extrém esőzés és villámárvíz Somogy és Zala megyében.
• július 28. – Malajzia volt miniszterelnöke Najib Razak egy olyan ügyben találták bűnösnek, amely a 1MDB pénzügyi botrányhoz kapcsolódik. A bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte és több millió dollár megfizetésére kötelezte.
• július 30. – Egy Atlas V hordozórakéta fedélzetén sikeresen elindul a NASA Perseverance marsautója.

Augusztus

• augusztus 4. – Kora este kigyullad egy raktár Bejrútban, a libanoni főváros kikötőjében, melyet óriási robbanássorozat kísér, melyben több mint 100 ember meghal, 4000-nél többen megsérülnek, és egész városnegyedek pusztulnak el.

Bővebben: 2020-as bejrúti robbanások

• augusztus 5. – Parlamenti választás Srí Lankán, mely az ügyvezető kormányfő, Mahinda Rádzsapaksza vezette Srí Lanka-i Népi Front (SLPP) győzelmével zárul.
• augusztus 9. – Az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka államfő – immáron a hatodik alkalommal – nyeri az elnökválasztást Fehéroroszországban. (A közzétett eredmények szerint – úgy, hogy a független hazai megfigyelőket kizárták a szavazóhelyiségekből – az egységes ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanovszkaja – aki közben Litvániába menekült – a szavazatok majd tíz százalékát szerezte meg.) Az ország egész területén tüntetések kezdődnek.
• augusztus 10. – Bejrút kikötőjét levegőbe röpítő robbanást követő tüntetések hatására a Hasszán Diáb vezette libanoni kormány bejelenti lemondását.
• augusztus 17 – A németországi Unterlüssben aláírják a megállapodást, mely szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és a haderőfejlesztési program részeként Magyarországon fogják gyártani a a Hiúz gyalogsági harcjárművet.
• augusztus 19. – Az északnyugat-afrikai Maliban a hadsereg megdönti Ibrahim Boubacar Keita elnök hatalmát. (A puccs vezetői lemondásra kényszerítik az – előző nap Boubou Cissé kormányfővel őrizetbe vett – államfőt, amit a nemzetközi közösség elítél.)
• augusztus 20. – Esztergomban átadják a Volánbusz Zrt. új autóbusz-pályaudvarát a vasútállomás mellett.
• augusztus 28. – Romló egészségi állapotára hivatkozva bejelenti lemondását Abe Sinzó japán miniszterelnök.
• augusztus 30.
  • Az LMP – Magyarország Zöld Pártja az 50. kongresszusán tartott tisztújításán társelnöknek választja Schmuck Erzsébetet és Kanász-Nagy Mátét, míg az országos elnökség titkárává Ungár Pétert. (A megválasztott tisztségviselők mandátuma 2 évre szól.)
  • Parlamenti választások Montenegróban, amelyet az ellenzéki pártok nyernek meg. (Győzelmükkel vége szakadt a többpártrendszer bevezetése óta folyamatosan vezető Szocialisták Demokratikus Pártájának a regnálásának.)

Szeptember

• szeptember 4.
  • Szerb–koszovói gazdasági normalizációs megállapodások.
  • Bahrain–Izrael normalizációs megállapodás.

• szeptember 6. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói elfoglalják az egyetem Vas utcai épületét.
• szeptember 15. – Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megkötil az első Ábrahám-megállapodásokat.
• szeptember 16. – Hivatalba lép japán miniszterelnöke, Szuga Josihide, akit két nappal korábban a jobboldali Liberális Demokrata Párt elnökévé választott.
• szeptember 17. – Átadják Észak- és Dél-Komáromnál a Duna legmagasabb hídját, a Monostori hidat.
• szeptember 19. – Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant választja az MSZP társelnökévé a párt online kongresszusa.
• szeptember 25. – Kelet-Ghánában bejelentik egy új állam, Nyugat-Togo megalakulását, amit más országok nem ismernek el.
• szeptember 27.
  • A koronavírus-járvány miatt júniusban elhalasztott helyhatósági (önkormányzati) választásokat ezen a napon rendezik meg Romániában.
  • Határháború tör ki Örményország és Azerbajdzsán között – a vitatott hovatartozású – Hegyi-Karabah miatt.
• szeptember 28. – A COVID-19 koronavírus-járvány haláleseteinek száma világszerte átlépi az egymilliót.

Október

• október 2. – Elindul a távozott indexesek által indított online lap, a telex.hu.
• október 4. – Parlamenti választások Kirgizisztánban, melynek eredményeként egyetlen ellenzéki párt sem jutott be a törvényhozásba. (Másnap zavargások törtek ki, s az ellenzéki pártok a parlamenti választások elcsalásával vádolták meg Szooronbaj Dzseenbekov elnököt, és kiszabadítottak több bebörtönzött ellenzéki vezetőt. A központi választási bizottság október 6-án érvénytelenítette az eredményt.)
• október 6.
  • Benyújtja lemondását Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő, akinek utódjául a kirgiz parlament – négy nappal később – Szadir Jarapov ellenzéki vezetőt nevezi ki.
  • Lemondott hivataláról a Szabáh al-Káled al-Hamad asz-Szabáh vezette kuvaiti kormány, hogy a szeptember végén beiktatott uralkodó, Navaf el-Ahmad el-Dzsábir Ál Szabáh új kabinetet állíthasson fel. (A kabinet a november végi választásokig ügyvivői feladatokat lát el.)
• október 11. – Tiszaújvárosi időközi választás, amelyet a Fidesz–KDNP koalíció jelöltje, Koncz Zsófia nyert.
• október 15. – A közép-ázsiai ország kirobbant zavargásokat követően lemond posztjáról Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök. (Lemondását azzal indokolta, hogy meghozott döntésével visszaállhat a társadalmi rend és béke az országban.)
• október 16. – Egy iszlamista támadó Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosban, a nyílt utcán késsel támadt egy középiskolai történelemtanárra, majd lefejezte. Az elkövetőt a rendőrség lelőtte. Az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot.
• október 17. – A kormányzó baloldali–liberális Munkáspárt a szavazatok 49,1%-ával 64 mandátumot szerez a 120 fős törvényhozásban az új-zélandi parlamenti választáson. (Az első alkalom a választási rendszer 1996-os átalakítása óta, hogy egy párt egyedül kerül többségbe.)
• október 18.
  • A baloldali Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párt színeiben induló Luis Arce nyeri az elnökválasztást Bolíviában. (Arce a Morales kormányzat gazdasági és pénzügyminisztere volt – kisebb megszakítással 2006 és 2019 között.)
  • A kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökválasztását a keményvonalas Ersin Tatar kormányfő nyeri.
• október 30. – Erős földrengés rázza meg az Égei-tenger törökországi partvidékét. (A törökországi Izmir tartományban a rengés erőssége a Richter-skála szerinti 7-es erősséget is elérte.)
• október 31. – Parlamenti választás Grúziában, melyen a kormányzó Grúziai Álom nevű párt a voksok 48%-ával az első fordulóban 75 helyet szerzett a 150 fős törvényhozásban. (Az ellenzéki pártok nem ismerték el a választás eredményét, és november 8-ára tömegtüntetést hirdettek meg Tbiliszibe.)

November

• november 2.
  • Iszlamista terrortámadás Bécsben. (A támadásban négyen meghaltak és huszonketten megsebesültek, köztük egy rendőr. A támadó egy 20 éves albán származású iszlamista hátterű elkövető volt, Kujtim Fejzulai, akit a rendőrök kilenc perccel az első lövés leadása után lelőttek. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.)
  • Órákon át tartó tűzharc tör ki az Iszlám Állam három fegyverese és a Kabuli Egyetem biztonsági őrei között. (Az egyetem épületét megrohamozó terroristák 35 embert öltek meg. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.)

• november 3. – Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban. 2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így eldőlt, hogy ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke.
• november 4. – Életbe lép a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet. (Az Országgyűlés a vészhelyzetet november 11-től számított 90 napig meghosszabbította, amit 2021. február 8-ával megszüntetnek, és rögtön életbe is lép az új.)
• november 5. – Balog Zoltánt, korábbi emberierőforrás-minisztert választja püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület.
• november 8. – Elsöprő győzelmet arat a mianmari parlamenti választáson a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji vezette párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD). (Az országban ez volt a második választás azóta, hogy a katonai junta 2015-ben átadta a hatalmat a polgári kormánynak.)
• november 9. – Örményország és Azerbajdzsán aláírja az Oroszország közreműködésével tető alá hozott 2020-as hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodást, mellyel vége lett a 2020-as hegyi-karabahi háborúnak.
• november 10. – A perui törvényhozás – erkölcsi alkalmatlanságra hivatkozva, egy alkotmányos vádeljárás keretében – elmozdítja hivatalából az ország elnökét, Martín Vizcarrát. (Az ügyvezetőkén kinevezett Manuel Merino parlamenti elnök – az erőszakba torkolló tüntetéseket követően, melyen kinevezését alkotmányellenesnek, állampuccsnak nyilvánították – öt napra rá lemondott, és a helyére a parlament a 76 éves Francisco Sagasti Hochhäusler akadémikust nevezte ki.)
• november 15. – Maia Sandu nyeri a 2020-as moldovai elnökválasztás második fordulóját.
• november 24. – A litván törvényhozás miniszterelnökké választja Ingrida Šimonytė kormányfőjelöltet.
• november 29. – Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője lemond mandátumáról, miután november 27-én egy illegális szexpartin vett részt Brüsszelben.
• november 30. – Orbán Viktor 14 év és 145 nap hivatalban töltött idő után megelőzi Tisza Kálmán, mint a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnök.

December

• december 6. – Parlamenti választást tartanak Romániában, melyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett az első helyen, megelőzve a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL). (Miután a PNL alulmaradt a szociáldemokratákkal szemben, a párt elnöke, Ludovic Orban kormányfő másnap benyújtotta lemondását, amit az államelnök még aznap el is fogadott. Helyét a kormány élén – ügyvivői minőségben – nemzetvédelmi minisztere, Nicolae Ciucă vette át.)
• december 14. – Teljes napfogyatkozás a Csendes-óceán, Dél-Amerika déli része és az Antarktisz felett.
• december 20. – Megállapodás születik hat magyar ellenzéki párt (Jobbik, DK, Momentum, LMP, Párbeszéd, MSZP) között a 2022-es országgyűlési választáson való együttműködésről.
• december 23.
  • Romániában megalakul a Florin Cîțu vezette új koalíciós kormány. (A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) pártszövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalícióban az RMDSZ három minisztériumot irányít.)
  • A tömegtüntetések hatására Ion Chicu moldovai miniszterelnök – az előrehozott parlamenti választások mielőbbi megtartására hivatkozva, s hogy az országban helyreállhasson a rend – bejelenti kormánya távozását. (Az év utolsó napján három miniszterével távozott a kormányból. Az alkotmány értelmében kabinetje ügyvivői minőségében a helyén maradt, a kormányfői feladatok ellátására az államfő 2021. január 1-jei hatállyal Aureliu Ciocoi külügyminisztert nevezte ki, míg a tárcavezető nélkül maradt pénzügy-, gazdasági és egészségügyi minisztériumok vezetését az államtitkárok vették át.)
• december 24. – Az Egyesült Királyság és az Európai Unió átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban állapodnak meg az átmeneti időszak vége előtt.
• december 29. – A tavaszinál is erősebb, 6,4-es erősségű földrengés pusztít Horvátország középső részén, amelyet a szomszédos országokban, így Magyarországon is érezni lehet.
• december 31. – Lejár az Egyesült Királyság 2020. január 31-ei Európai Unióból való kilépését követő átmeneti időszak.

Határozatlan dátumú események

• január – Szerbia és Koszovó megegyezik, hogy a két főváros, Belgrád és Pristina között húsz év után újra közvetlen légi járat indul, amit a Eurowings üzemeltet. (A szándéknyilatkozat aláírására Berlinben, az Egyesült Államok német nagykövetségén került sor.)
• augusztus – Oroszországban bejegyzik a világ első, hatékonynak minősített koronavírus-oltását.
• szeptember – Szeparatista felkelés Kelet-Ghánában.
• október – A Vatikán két évvel meghosszabbítja a Kínával 2018-ban kötött megállapodást az ázsiai ország püspökeinek kinevezéséről.
• november – Japánban hivatalosan is trónörökösnek minősítették Naruhito császár öccsét, Akisino herceget.

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2020-ban

Államok vezetőinek listája 2020-ban

2020 a kriminalisztikában

• 2020-as Erzsébet téri késelés
• George Floyd halála
• október 23. – Baranyajenő külterületén megtalálják a 2009-ben eltűnt focista, Katzenbach Imre holttestét.

2020 a filmművészetben

2020 az irodalomban

• A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi könyvhét rendezvényeit – más kulturális rendezvényekkel együtt – a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. (Az Ünnepi Könyvhetet szeptember 17–20. között tartják meg.)
• június 4. – Rendkívüli szavazással a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő három évben 113 posztumusz tagjelöltről tárgyalások induljanak.
• Louise Glück amerikai író, költő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat.

2020 a jogalkotásban

2020 a légi közlekedésben

• április 3. – Megérkezik az első Cargolux teherszállító repülőgép Csengcsou (Kína) repülőteréről Budapestre. Ezzel megindul a Csengcsou-Budapest-Luxemburg útvonalon közlekedő járat Boeing 747-400 típusú gépekkel.

2020 a televízióban

2020 a sportban

• Tokió egy évvel később ad otthont a 2020. évi nyári olimpiai játékoknak.
• Egy évvel eltolják az Európa 13 városában megrendezett 16. labdarúgó-Európa-bajnokságot, ami így az Tokiói olimpiához hasonlóan 2021-ben kerül megrendezésre.
• A svájci Lausanne-ban rendezik a 2020. évi téli ifjúsági olimpiai játékokat.
• 2020. január – 2020-as férfi vízilabda-Európa-bajnokság
• Elmarad Szöulban a rövidpályás gyorskorcsolya-vb
• 2020-as sakkvilágbajnokság
• 6. Világsakkfesztivál

2020 a tudományban

• december 5. – A Hajabusza–2 japán aszteroida-kutató űrszonda teljesítette fő misszióját: a kisbolygón gyűjtött anyagmintákat tartalmazó kapszulája december 5-én sértetlenül földet ért.

2020 természeti katasztrófái

• október 30. – 2020-as égei-tengeri földrengés

2020 a vasúti közlekedésben

• március 5. – Ingenheimi vasúti baleset

2020 új világörökségi helyszínei

2020 a zenében

• május 12–16. – A Covid19-pandémia miatt elmaradt az erre az időpontra kitűzött 2020-as Eurovíziós Dalfesztivál, amelyről Magyarország 2010 után először amúgy is távol maradt volna, mert lemondta a részvételét.
• október 17. – Bemutatják Szarka Tamás Missa Missio – Mise a legüldözöttebb vallásért című művét a Szent István-bazilikában, Budapesten.
• Ava Max: Heaven & Hell
• Alicia Keys: Alicia
• Azahriah: I’m Worse
• Ariana Grande: Positions
• Berlin: Strings Attached
• Lady Gaga: Chromatica
• Little Mix: Confetti
• Example: Some Nights Last for Days
• DJ BoBo: Remixes & Unreleased Tracks
• Charlie: Mindenen túl
• Dido: The Last Summer (Deluxe – with R Plus)
• Dua Lipa: Future Nostalgia
• The Black Eyed Peas: Translation
• Eminem: Music to Be Murdered By
• LeAnn Rimes: Chant: The Human & the Holy
• Bagossy Brothers Company: Csendes Vizeken
• Katy Perry: Smile
• Kesha: High Road
• Pet Shop Boys: Hotspot
• Kylie Minogue: Disco
• Taylor Swift: Folklore / Evermore
• Kozma Orsolya: Advent
• Jack Harlow: Thats What They All Say
• Justin Bieber: Changes
• Blackpink: The Album
• Ellie Goulding: Brightest Blue
• Melanie Chisholm: Melanie C
• Shawn Mendes: Wonder
• Toni Braxton: Spell My Name
• No Angels: 20
• Vanessa Amorosi: The Blacklisted Collection
• Rúzsa Magdolna: Angyalkert (Musical részlet az azonos című mesekönyv alapján)
• Kowalsky meg a Vega: Esszencia
• Twice: Eyes Wide Open

Halálozások 2020-ban

Bővebben: Halálozások 2020-ban

• január 1. – Aczél János, magyar származású, kanadai matematikus, a "Big Five" tagja (* 1924)
• január 3. – Kászem Szolejmáni, iráni tábornok (* 1957)
• január 7. – Neil Peart, kanadai dobos és szövegíró (* 1952)
• január 4. – Gesztesi Károly, magyar színművész, szinkronszínész (* 1963)
• január 7. – Felföldi Anikó, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész (* 1938)
• január 9. – Ivan Passer, cseh filmrendező, forgatókönyvíró (* 1933)
• január 10. – Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd, Omán szultánja (* 1940)
• január 12. – Roger Scruton, angol konzervatív filozófus, esztéta (* 1944)
• január 16. – Efraín Sánchez, kolumbiai labdarúgó és menedzser (* 1926)
• január 18. – Makkai Ádám, kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító (* 1935)
• január 21. – Terry Jones, walesi származású komikus, író, színész, rendező, a Monty Python csoport tagja (* 1942)
• január 23. – Richly Zsolt, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező (* 1941)
• január 26. – Kobe Bryant, amerikai kosárlabdázó (* 1978)
• január 31. – Tornai József, Kossuth-díjas- és József Attila-díjas, író, költő, műfordító, a nemzet művésze (* 1927)
• február 1. – Andorai Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, a nemzet színésze (* 1948)
• február 5. – Kirk Douglas, Oscar-díjas amerikai színész (* 1916)
• február 12. – Wichmann Tamás, kilencszeres világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes magyar kenus (* 1948)
• február 19. – Jens Nygaard Knudsen, a Lego-figurák alkotója (* 1942)
• február 23. – Göröcs János, olimpiai bronzérmes magyar labdarúgó, edző, csatár (* 1939)
• február 24. – Csukás István, Kossuth-díjas magyar író, költő, a nemzet művésze (* 1936)
• február 25.
  • Kampis Miklós, Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze (* 1935)
  • Hoszni Mubárak, politikus, Egyiptom elnöke 1981 és 2011 között (* 1928)
• február 28. – Bartók Mihály, Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. (* 1933)
• február 29. – Székely Éva, olimpiai bajnok magyar úszó, edző, a nemzet sportolója (* 1927)
• március 1. – Balsai István, magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (1990-2011), igazságügy-miniszter (1990-1994), az Alkotmánybíróság tagja (2011–2020) (* 1947)
• március 2. – Zana József, magyar színész (* 1938)
• március 4. – Javier Pérez de Cuéllar, perui politikus, az ENSZ főtitkára (1982–1986) (* 1920)
• március 11. – Chrudinák Alajos, magyar újságíró, televíziós (* 1937)
• március 18. – Alfred Worden, amerikai amerikai űrhajós (* 1932)
• március 27. – Kovács Zsuzsa, Jászai Mari-díjas magyar színművész (* 1945)
• április 5. – Honor Blackman, angol színésznő (* 1925)
• április 12. – Stirling Moss, angol autóversenyző, Formula–1-es pilóta (* 1929)
• április 15.
  • Fekete György, Kossuth-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, MMA elnöke, a nemzet művésze (* 1932)
  • Brian Dennehy, amerikai színész (* 1938)
• április 17. – Norman Hunter, világbajnok (1966) angol válogatott labdarúgó, edző (* 1943)
• május 1. – Borbás Mária, József Attila-díjas magyar műfordító, író, kiadói szerkesztő. (* 1930)
• május 3. – Szilágyi István, magyar színművész (* 1937)
• május 9. – Little Richard, amerikai énekes, dalszerző, zongorista (* 1932)
• május 11. – Jerry Stiller, amerikai színész, humorista (* 1927)
• május 12. – Michel Piccoli, francia színész és filmrendező (* 1925)
• május 26.
  • Diószegi István, magyar történész (* 1930)
  • Jerger Krisztina, Ferenczy Noémi-díjas művészettörténész (* 1948)
• június 2. – Földi Teri, Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1934)
• június 3. – Kausz István, olimpiai bajnok magyar vívó (* 1932)
• június 7.
  • Kő Pál, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár, a nemzet művésze (* 1941)
  • Marót Péter, olimpiai ezüstérmes, világbajnok magyar kardvívó (* 1945)
• június 13. – Nemeshegyi Péter, római katolikus pap, jezsuita szerzetes, teológiai doktor (* 1923)
• június 16. – Csurka László, Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes és kiváló művész (* 1936)
• június 17. – Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző, a nemzet sportolója (* 1935)
• június 18. – Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok, Európa és világbajnok magyar vízilabdázó, szövetségi kapitány (* 1972)
• június 19. – Ian Holm, brit színész (* 1931)
• június 21. – Bálint György (Bálint gazda), magyar kertészmérnök, országgyűlési képviselő (1994–1998) (* 1919)
• június 22. – Joel Schumacher, amerikai filmrendező (* 1939)
• június 26.
  • Gyimesi László Lajos író, költő (* 1948)
  • Radványi György Ybl Miklós-díjas építőművész (* 1949)
• július 6. – Ennio Morricone, kétszeres Oscar-díjas olasz zeneszerző (* 1928)
• július 10.
  • Jack Charlton, világbajnok angol válogatott labdarúgó, edző, Bobby Charlton testvére (* 1935)
  • Koncz Ferenc, magyar politikus, tanár, polgármester, országgyűlési képviselő (* 1959)
  • Tass Olga, olimpiai bajnok magyar tornász, edző (* 1929)
• július 12.
  • Kelly Preston, amerikai modell, színésznő (* 1962)
  • Szűcs Lajos, olimpiai bajnok magyar labdarúgó (* 1943)
• július 14. – Bogdán László, magyar politikus, Cserdi polgármestere, cigány polgárjogi aktivista. (* 1974)
• július 25. – Bajnok Béla magyar szobrászművész (* 1937)
• július 26. – Olivia de Havilland, kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő (* 1916)
• július 27. – Kósáné Kovács Magda, magyar tanár, politikus, országgyűlési és európai parlamenti képviselő, miniszter (* 1940)
• július 31. – Alan Parker, angol filmrendező (Pink Floyd: A fal, Angyalszív), producer, forgatókönyvíró (* 1944)
• augusztus 7. – Reigl Judit Kossuth-díjas magyar festőművész (* 1923)
• augusztus 11. – Trini Lopez amerikai énekes, gitáros, színész (* 1937)
• augusztus 12. – Kulcsár Gergely, magyar atléta, olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző (* 1934)
• augusztus 13.
  • Bácskai Lauró István, magyar filmrendező, forgatókönyvíró (* 1933)
  • Sváby Lajos, Kossuth-díjas magyar festő (* 1935)
• augusztus 19. – Almási Ágnes, magyar világbajnok asztaliteniszező (* 1935)
• augusztus 28. – Chadwick Boseman, amerikai színész (Fekete Párduc) (* 1976)
• augusztus 28. – Szigeti Jenő, adventista lelkész, teológiai doktor (* 1936)
• augusztus 29. – Tótfalusi István, József Attila-díjas magyar író, nyelvész, műfordító, szerkesztő (* 1936)
• szeptember 5. – Jiří Menzel, Oscar-díjas cseh filmrendező (* 1938)
• szeptember 14. – Bertók László, Kossuth-díjas magyar költő, író (* 1935)
• szeptember 23. – Verebély Iván, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1937)
• október 25. – Bolberitz Pál, Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár (* 1941)
• október 31. – Sean Connery, Oscar-díjas skót színész (* 1930)
• november 3. – Szathmári István, magyar nyelvész, egyetemi tanár (* 1925)
• november 5. – Szőcs Géza, Kossuth-díjas magyar költő, politikus (* 1953)
• november 12. – Méray Tibor, Kossuth-díjas magyar író, újságíró (* 1924)
• november 18. – Benkő László Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, billentyűs, zeneszerző, (Omega) (* 1943)
• november 20. – Konok Tamás Kossuth-díjas magyar festőművész, a nemzet művésze (* 1930)
• november 21. – Mihály Tamás, Kossuth-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző (Omega) (* 1947)
• november 23. – Böröndi Tamás, magyar színész, színigazgató (* 1955)
• november 25. – Diego Maradona, világbajnok argentin labdarúgó, edző (* 1960)
• november 26. – Balázs Fecó, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zenész, zeneszerző (* 1951)
• november 28. – David Prowse, angol színész (Csillagok háborúja, Darth Vader) (* 1935)
• december 2. – Valéry Giscard d’Estaing, francia politikus, Franciaország elnöke (1974-1981) (* 1926)
• december 5. – Pécsi Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, országgyűlési képviselő (* 1940)
• december 14. – Bergendy István, Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, zeneszerző (* 1939)
• december 17. – Jeremy Bulloch, angol színész (Csillagok háborúja, Boba Fett) (* 1945)
• december 29. – Pierre Cardin, francia divattervező (* 1922)
• december 30. – Sólyom-Nagy Sándor, Kossuth-díjas magyar operaénekes (* 1941)