Luis Arce

Luis Arce
Bolívia elnöke
Hivatali idő
2020. november 8. – 2025. november 8.
ElődJeanine Áñez (ideiglenesen)
UtódRodrigo Paz
Bolívia gazdasági és pénzügyminisztere
Hivatali idő
2019. január 23. – 2019. november 10.
ElődMario Guillén Suárez
UtódJosé Luis Parada Rivero
Hivatali idő
2006. január 23. – 2017. június 24.
ElődWaldo Gutiérrez Iriarte
UtódMario Guillén Suárez
Született1963. szeptember 28. (63 éves)
La Paz
PártMozgalom a Szocializmusért (2020–2023)
Foglalkozás
Iskolái
  • Higher University of San Andrés (licenciátus, közgazdaság-tudomány)
  • University of Warwick (magiszter, közgazdaság-tudomány)
Valláskatolicizmus
Luis Arce aláírása
Luis Arce aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Luis Arce témájú médiaállományokat.

Luis Alberto Arce Catacora (La Paz, 1963. szeptember 28. –) bolíviai politikus, 2020 és 2025 között Bolívia elnöke.

Életpályája

La Pazban született 1963-ban, egy középosztálybeli családban. A baloldali nézeteket valló szülei tanárok voltak, apai ágon spanyol, anyain pedig ajmara származású. A fővárosban szerzett könyvelői diplomát 1984-ben, majd az ottani állami San Andrés Egyetemen (UMSA) közgazdászként végzett 1992-ben. Tanulmányai az angliai Warwicki Egyetemen folytatta, ahol az MSc képzést követően mesterfokozat szerzett, ugyancsak közgazdaságtanból. Tanulmányai után az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Latin-Amerika különböző egyetemein tartott előadásokat, s eközben díszdoktori címmel is kitüntették. Több szakkönyvet és számos cikket jegyzett.

1987-től, majd húsz éven át dolgozott a bolíviai Nemzeti Bankban, ahonnan gazdasági és pénzügyminiszterré történt kinevezését követően jött el 2006-ban. Tagja volt a baloldali Evo Morales mindhárom kormányának. 2017-ben egy rövid időre távozott a tárca éléről, mikoris veserákot állapítottak meg nála, de felépülését követően újra elfoglalhatta bársonyszékét (2019).

A 2019-es elnökválasztást – a negyedik mandátumáért versenybe szálló, az országot 13 éven át vezető – Morales nyerte. Az ellenzék azonban csalással vádolta meg, tüntetések kezdődtek, melyek zavargásokba csaptak át, végül a hadsereg kihátrált az elnök mögül, aki az események hatására kénytelen volt lemondani és előbb Mexikóba, majd Argentínába távozni.

2020. október 18-án elnök- és parlamenti választásokat tartottak, melyen a Mozgalom a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, MAS) színeiben indult, s melyet meg is nyert, több mint 26 százalékponttal megelőzve a második helyen befutó, centrista Carlos Mesát. Ezzel – egyetlen kaotikus év után – a dél-amerikai országot 2006 és 2019 közt irányító MAS visszatért a hatalomba.

Juan José Zúñiga parancsnok 2024. június 25-én fegyveres erővel megpróbálta megdönteni Arce kormányát, aki a népet ellenállásra szólította fel. A tömegdemonstrációk hatására Zúñiga tábornok puccskísérlete kudarcba fulladt és őt magát is letartóztatták.

A belső pártviszályok és az andoki ország gazdasági válsága miatt nem indult a 2025-ös újraválasztáson.

Jegyzetek

  1. ↑ "warwick.ac.uk/fac/soc/economics/news/2021/11/warwick_welcomes_bolivian_president/".
  2. 1 2 3 Kontúr. Luis Arce, könyvelőből bolíviai államfő. In.: HVG. XLII. évf., 2020/44. (2155.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647
  3. 1 2 "Luis Arce, the dolphin of Evo Morales, his passport to return to Bolivia" (angol nyelven). archyde.com. 2020. január 21. Hozzáférés: 2020. november 2.
  4. ↑ "Az elzavart Morales helyére volt minisztere lép" (magyar nyelven). hirado.hu. 2020. október 24. Hozzáférés: 2020. november 2.
  5. ↑ Horváth Bence (2020. október 27.). "Evo Morales hazatérhet, de nem politikával, hanem haltenyészéssel tervez foglalkozni" (magyar nyelven). 444.hu. Hozzáférés: 2020. november 2.
  6. ↑ "A hivatalos eredmény szerint is a baloldal nyert a bolíviai elnökválasztáson" (magyar nyelven). nool.hu. 2020. október 24. 2021. szeptember 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 2.
  7. ↑ Bede Márton (2020. október 21.). "Bolíviában látszólag a baloldal, valójában a demokrácia nyert" (magyar nyelven). 444.hu. Hozzáférés: 2020. november 2.
  8. ↑ "Elbukott a bolíviai puccskísérlet, letartóztatták a hadsereg volt főparancsnokát" (magyar nyelven). euronews.com. 2024. június 26. Hozzáférés: 2025. december 31.
  9. ↑ Sz.Z. (2024. június 27.). "Bolíviában megbukott a puccskísérlet, a rendőrség letartóztatta a parancsnokot" (magyar nyelven). Index. Hozzáférés: 2025. december 31.
  10. ↑ Martin, Nik (2025. november 8.). "Bolivia: New president Paz vows free market reforms" (angol nyelven). dw.com. Hozzáférés: 2025. december 31.

Források