2025

Január

• január 1.
  • Lengyelország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Magyarországtól.
  • Bulgária és Románia a schengeni övezet része.
  • Liechtenstein a 39. országként legalizálja az azonos neműek házasságát.
  • Ukrajna szünetelteti az orosz gáz tranzitját az országon keresztül.
  • Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagállama.
• január 4. – Bejelenti lemondását Karl Nehammer osztrák kancellár, miután a koalíciós kormányalakítási tárgyalások nem vezettek sikerre.
• január 6.
  • Bejelenti lemondását Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.
  • Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, Herbert Kicklt kéri fel a kormányalakításra Alexander Van der Bellen osztrák elnök, miután összeomlottak a koalíciós tárgyalások a jobbközép és a szociáldemokraták között Ausztriában.
  • A washingtoni kongresszus hivatalosan is megerősíti a republikánus Donald Trump elnökké választását. (Az alkotmány értelmében a végeredményt az ülést vezető demokrata alelnök, Kamala Harris hirdette ki, aki az elnökválasztáson vereséget szenvedett.)

    

• január 7. – Megkezdődött minden idők egyik legtöbb kárt okozó erdőtüze Los Angeles városa mellett. Több, mint 180 ezer embert kimenekítettek, mintegy 13 ezer épület pusztult el.
• január 9. – Libanon parlamentje megválasztja Dzsúzíf Aúnt az ország elnökének. (Két év után először tölti be valaki a posztot.)
• január 10.
  • Az Európai Bizottság által működtetett Kopernikusz program egyik jelentése alapján 2024 volt a legmelegebb mért év a történelemben, és az első amely átlépte a szimbolikus 1,5 °C-os küszöbértéket.
  • Donald Trump amerikai elnök elítélése okirathamisítási ügyében. (A bíróság mentesíti a gyakorlati büntetés alól (unconditional discharge), ami azt jelenti, hogy bűnös ugyan, de nem bocsátják próbaidőre, nem kap pénz-, sem börtönbüntetést.)
• január 12.

  

  • Potápi Árpád János országgyűlési képviselő halála miatt kiírt időközi választás a Tolna vármegyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerületben, amit Csibi Krisztina kormánypárti jelölt fölényesen nyer meg.
  • A horvát elnökválasztás második fordulóját Zoran Milanović nyeri meg.
• január 15.
  • Letartóztatják Dél-Korea elnökét, Jun Szogjolt, a hadiállapot decemberi kihirdetése miatt.
  • Beiktatják hivatalába Mozambik új elnökét, Daniel Chapót.
  • Izrael és a Hamász megegyeznek egy fegyverszünetben, 15 hónappal a háború kezdete után.
• január 16.
  • A Blue Origin New Glenn nehéz hordozórakétája első indítása sikeres.
  • A szófiai parlament a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége nevű bolgár jobbközép pártszövetség képviselőjét, Roszen Zseljazkovot szavazza meg az új kormány élére. (A hárompárti, kisebbségi koalíciót a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) kívülről támogatja.)
• január 19. – Életbe lép a gázai tűzszüneti egyezmény első fázisa, melynek keretében a Hamász átadja az első három túszt a Vöröskereszt munkatársainak. (A tűzszünet bejelentését követően lemondott Itamár Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter, ezzel egy időben pedig kilépett a kormányból az általa vezetett Zsidó Erő jobboldali radikális párt.)

  

• január 20.
  • A washingtoni Capitoliumban beiktatják a republikánus Donald Trumpot, aki a hatalomba visszatérve a 45. után az Egyesült Államok 47. elnöke is lesz.
  • Ferenc pápa feloszlatja a perui székhelyű Sodalitium Christianae Vitae (SCV) nevű katolikus mozgalmat, mert az évekig tartó vizsgálat során az alapító szexuális visszaéléseire és a vezetők korrupciójára derült fény.
• január 23.
  • Másodjára is megválasztják Micheál Martint Írország miniszterelnökének.
  • Az azonos neműek házassága legális, illetve elismerik a korábban kötött ilyen frigyeket Thaiföldön, miután életbe lép az erről szóló törvény. (Az úgynevezett házassági egyenlőségről szóló jogszabályt 2024 szeptemberében fogadták el, majd azt aláírta a király.)
  • 273 budapesti és 19 vidéki iskolába érkezik azonos tartalmú, Allah nevében robbantással fenyegető e-mail, ami miatt felfüggesztik a tanítást. (Az intézmények átvizsgálása során sehol sem találtak robbanószerkezetet.)
• január 26. – Elnökválasztás Fehéroroszországban. (Aljakszandr Lukasenka megkezdi hetedik elnöki ciklusát az ország élén.)
• január 28.
  • Világszerte nagyot zuhannak technológiai cégek részvényei, miután megjelenik a kínai DeepSeek mesterséges intelligencia-startup egyik modellje. Az Nvidia 600 milliárd dollárt veszít értékéből.
  • Miloš Vučević, szerb populista miniszterelnök bejelenti lemondását, miután előző este Újvidéken a Szerb Haladó Párt (SZNSZ) tagjai rátámadnak az újvidéki vasútállomás előtetejének összeomlása miatti tüntetéseken való részvételre buzdító matricákat ragasztó diákokra. (A miniszterelnök lemondásával az egész kormány visszalépett, és csak addig marad ügyvezetőként hivatalban, amíg új kabinet alakul.)
• január 29.
  • A PSA Airlines 5342-es járatának katasztrófája: A Ronald Reagan Washingtoni nemzeti repülőtér mellett a Potomac folyóba zuhan az American Airlines 5342-es járata, 66 fővel a fedélzetén, miután összeütközik egy helikopterrel.
  • Ahmed Huszejn es-Sart nevezik ki Szíria 20. elnökének az Aszad-rezsim bukása után.

Február

• február 3. – Több mint hét hónappal a szövetségi parlamenti választások után, hosszas tárgyalásokat követően Belgiumban megalakul a Bart De Wever vezette kormány.
• február 8. – Libanonban szokatlanul gyorsan, alig négy nappal a kinevezése után kormányt alakít Navaf Szalom, akit a januárban megválasztott új elnök, Dzsúzíf Aún bízott meg a feladattal.
• február 9.
  •  Az ecuadori elnökválasztás első fordulóját a hivatalban lévő, konzervatív Daniel Noboa nyeri, a második helyen a baloldali Luisa González végez.
  •  Parlamenti választás Liechtensteinban. (Első ízben lesz női miniszterelnöke a fejedelmeségnek Brigitte Haas személyében, miután pártja, a Hazafias Unió (VU) végez az első helyen a voksok 38,3%-ával.)
  • Parlamenti választás Koszovóban. (A baloldali, nacionalista Albin Kurti kormányfő pártja, az Önrendelkezés (VV) – a voksok 41%-ával – nyeri a választásokat, de nem szerzett abszolút többséget a 120 fős parlamentben. A jobboldali Koszovói Demokratikus Párt lett a második 22, a jobbközép Koszovói Demokratikus Liga pedig a harmadik 18%-kal.)
• február 10. – Bejelenti lemondását Klaus Johannis román államfő, miután az ellenzék kezdeményezte tisztségéből való felfüggesztését. (Bár a kezdeményezést a román törvényhozás mindkét házában elutasította a házbizottság, egy belpolitikai válság elkerülése hivatkozva mégiscsak távozott hivatalából. Arra hivatkozva kezdeményezték elmozdítását, hogy az előző év december 21-én már lejárt a mandátuma – s mivel mindeddig nem választottak új elnököt – a szenátus elnökének kellene ideiglenesen ellátnia az államfői teendőket.)
• február 12.
  • Ilie Bolojan szenátusi elnök személyében hivatalba lépett az ideiglenes államfő Romániában.
  • A képviselőház korábbi elnökét – mint az Új Demokrácia párt képviselőjét –, Konsztantinosz Taszulaszt választják meg Görögország új elnökévé. (A szavazás negyedik, utolsó fordulójában a választási küszöb 151 szavazat egyszerű többsége volt.)
• február 14–16. – A 61. Müncheni Biztonsági Konferencia, melynek fő témája az orosz–ukrán háború.
• február 18. – Vlagyimir Putyin bejelenti, hogy Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között ismét lesz diplomáciai kapcsolat.

• február 19. – Horvátország teljesíti Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozási folyamatot.
• február 23. – Szövetségi parlamenti választás Németországban, amelyen a keresztény uniópártok (CDU–CSU) végeznek az első helyen, s ezzel a kereszténydemokrata Friedrich Merz alakíthat kormányt.
• február 28. – Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója a Fehér Házban, ahol Trump és JD Vance amerikai alelnök a sajtótájékoztató végén feszült szócsatába bocsátkozott Zelenszkijjel, kérdéseket vetve fel Ukrajna támogatásával és a háború befejezésével kapcsolatban.

Március

• március 1. – Leteszi a hivatali esküt Uruguayban Yamandú Orsi elnök, akinek köszönhetően – ötévnyi konzervatív kormányzás után, a kommunistáktól a centristákig – a baloldali blokk visszatért a hatalomba.
• március 2. – 16 ország, valamint a NATO és az Európai Tanács vezetése csúcstalálkozót tart Londonban, ahol megalakul a tettre készek koalíciója Ukrajna támogatására az agresszor Oroszország elleni háborúban.
• március 3. – Donald Trump amerikai elnök felfüggeszti Ukrajna katonai támogatását az Oroszország elleni háborúban.
• március 9. – Mark Carneyt választják a Kanadai Liberális Párt vezetőjének, és ezzel együtt az ország miniszterelnökének.
• március 11.
  • A portugál Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kisebbségi kormány miniszterelnöke, Luís Montenegro benyújtja lemondását, miután elveszti a saját magára kért bizalmi szavazást a lisszaboni parlamentben, azt követően, hogy korrupciós botrányba keveredett.
  • Letartóztatják Rodrigo Duterte korábbi Fülöp-szigeteki elnököt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene emberiség elleni bűncselekmények vádjával.
• március 16. – Tragédia a Pulse szórakozóhelyen. (Az észak-macedóniai Kocsaniban félszáznál is többen halnak meg a DNK duó koncertjén kiütött tűz és tömegnyomor következtében.)
• március 18. – Izrael ismét megszegi a Hamásszal kötött tűzszünetet, újra elkezdi bombázni a Gázai övezetet, megölve 591 embert, köztük gyerekeket.
• március 21. – A London-Heathrow-i repülőteret teljesen lezárják egy tűz okozta áramkimaradás miatt, amely több ezer járatot befolyásol világszerte.
• március 24. – Amerikai Signal-botrány: Jeffrey Goldberg, a The Atlantic amerikai magazin főszerkesztője nyilvánosságra hozza, hogy az ország vezetősége véletlenül megosztott vele bizalmas információkat háborús terveiről.
• március 28. – 7,7-es erősségű földrengés rázza meg Mianmar középső részét és a vele szomszédos Thaiföldet, mely legkevesebb 1700 ember halálát okozza.
• március 29. – Részleges napfogyatkozás Északnyugat-Afrika, Európa és Észak-Oroszország felett.
• március 31. – Bevezetésre kerül a karibi forint, mint Curaçao és Sint Maarten új pénzneme.

Április

• április 2. – Donald Trump amerikai elnök vámot vetett ki több, mint 90 ország ellen. (A tőzsdék világszerte eséssel reagáltak.)
• április 3. – A magyar kormány elindította a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatát, miután Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és körözött háborús bűnöző látogatást tett Magyarországra.
• április 4. – Dél-Korea Alkotmánybírósága jóváhagyja Jun Szogjol koreai elnök eltávolítását hivatalából.
• április 5. – Országszerte több, mint 1400 tüntetést rendeznek az Egyesült Államokban Donald Trump második elnöksége ellen.
• április 7. – A Colossal Biosciences bemutat három genetikailag módosított szürke farkast, amelyek a 10 ezer éve kihalt óriásfarkasra hasonlítanak. Ugyan a cég szerint ezzel visszahozták a fajt, a farkasok nem rendelkeznek az óriásfarkas DNS-ével, csak külsőleg hasonlítanak rájuk.
• április 8. – A Santo Domingó-i Jet Set klub teteje összeomlik, amelynek következtében 221-en meghalnak és 155-en megsérülnek.
• április 13.
  • Megkezdődik a 2025-ös oszakai világkiállítás.
  • Az ecuadori elnökválasztás második fordulója. (A választás Daniel Noboa újraválasztásával zárul.)
• április 16. – A K2-18b bolygó – egy 124 fényévre található esetleges óceánbolygó – atmoszférájában dimetil-szulfidot és dimetil-diszulfidot találnak, amelyet a Földön csak élőlények termelnek.
• április 21. – Lemond a Világgazdasági Fórum 1971 óta regnáló alapító elnöke, Klaus Schwab.
• április 22. – A Kasmíri Ellenállás szervezet meggyilkol 26 turistát az indiai Pahalgam városától nem messze.

• április 26. – Ferenc pápa temetési szertartása a Szent Péter téren. Végakaratának megfelelően a Santa Maria Maggiore-bazilikába temették.
• április 28. – Sorozatban negyedjére nyeri meg a kanadai parlamenti választást a Liberális Párt, ezúttal Mark Carney vezetésével.
• április 30. – Ukrajna és az Egyesült Államok aláír egy megegyezést, amely szerint az amerikaiak hozzáférést kapnak Ukrajna erőforrásaihoz, támogatásukért cserébe az Oroszország elleni háború közben.

Május

• május 2. – Az Alternatíva Németországért pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali”, alkotmányellenes szervezetté nyilvánítja a német Alkotmányvédelmi Hivatal.
• május 3. – Ismét kormányt alakíthat a Munkáspárt, miután győzelmet arat az ausztrál szövetségi választásokon.
• május 4. – A romániai elnökválasztás első fordulója.
• május 6. – A németországi szövetségi választásokat követően az ország kancellárjának választják Friedrich Merzet.

• május 7–8. – Összeül a Sixtus-kápolnában a pápai konklávé, melynek során megválasztják az április 21-én elhunyt Ferenc pápa utódját, XIV. Leót.
• május 8. – Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke visszavonul az aktív politizálástól.
• május 11. – Parlamenti választás Albániában, ahol elsöprő győzelmet arat az Albán Szocialista Párt (PS), amely a voksok majd 53%-át kapta meg. (A PS élénálló Edi Rama így negyedik alkalommal is kormányt alakíthat.)
• május 12. – Parlamenti választás a Fülöp-szigeteken.
• május 13–17. – Bázelben rendezik a 69. Eurovíziós Dalfesztivált, melyet az osztrák JJ nyert a Wasted Love című dalával.
• május 18.
  • Az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban.
  • Parlamenti választás Portugáliában, ahol a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) a kisebbik szövetségesével együtt végez az első helyen, ám többséget nem szerez a 230 fős törvényhozásban.
  • A romániai elnökválasztás második fordulója, melyet a függetlenként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan nyer meg. (A vesztes, a szélsőjobboldali George Simion az alkotmánybíróságon támadja meg – eredménytelenül – az eredményt.)
  • Mintegy négymillió hívő előtt a vatikáni Szent Péter téren hivatalosan is beiktatják XIV. Leó pápát.

Június

• június 1.
  • Az elnökválasztás második fordulója Lengyelországban.
  • Pókháló hadművelet: meglepetésszerű ukrán dróntámadás-sorozat orosz katonai célpontok ellen.
• június 4. – Az Európai Bizottság jóváhagyja, hogy Bulgária 2026-ban belépjen az eurózónába.
• június 10. – Ámokfutás egy középiskolában, az ausztriai Grazban, amelyben tizenegyen meghalnak.
• június 11. – Az Országgyűlés Polt Pétert választja meg az Alkotmánybíróság elnökévé, míg a legfőbb ügyészi pozíciót Nagy Gábor Bálint tölti be.
• június 12. – Az Air India 171-es járata, egy Ahmadábádból (Indiából), Londonba tartó Boeing 787-es gép, öt perccel a felszállás után egy épületnek csapódik, 229 utas, a fedélzeten tartózkodó 12 fős személyzet és 28 földön tartózkodó ember életét veszti. Egy utas túlélte a balesetet.
• június 13. – Háború tör ki Irán és Izrael között, miután izraeli bombázók több fontos nukleáris stratégiai pontot is célba vesznek Iránban, megölve többek között tudósokat és a Forradalmi Gárda vezetőjét, Hoszeín Szalámít.
• június 14. – Megkezdődik a 2025-ös FIFA-klubvilágbajnokság az Amerikai Egyesült Államokban.
• június 22. – Az Amerikai Egyesült Államok Izrael oldalán belép az Irán elleni háborúba, és nehézbombázókkal három iráni nukleáris létesítmény ellen hajt végre légicsapásokat.
• június 23. – Romániában megalakul az Ilie Bolojan vezette új, koalíciós kormány.
• június 24–25. – A szervezet 1949-es megalapítása óta először ad otthont NATO csúcstalálkozónak Hága, ahol a 32 tagállam képviselői az ukrajnai háború mellett a katonai költségvetésük további emeléséről is tárgyalnak.
• június 25. – Többszöri halasztást követően Kapu Tibor és csapata – az Axiom–4-küldetés keretein belül – a Crew Dragon űrkapszula fedélzetén elindul a Nemzetközi Űrállomásra, ahol feladatait sikeresen végezte el.
• június 28. – A magyar kormány korábbi betiltása ellenére hatalmas tömeg, legalább 200 ezer ember vesz részt a Budapest Pride-on. Az esemény után Orbán Viktor büntetéssel fenyegeti meg a Pride résztvevőit.

Július

• július 1.
  • Dánia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Lengyelországtól.
  • Oroszország kísérleti jelleggel bevezeti a kormányzati kibocsátású kriptovalutát, a digitális rubelt.
  • A thai alkotmánybíróság felfüggeszti Phethongthán Csinavat miniszterelnöki mandátumát, miután eljárás indult a politikus leváltására.
• július 15.
  • Tompos Márton, a Momentum elnöke bejelenti lemondását az elnöki tisztségéről. (Továbbra is a párt tagja, országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese marad.)
  • Befejezve kéthetes küldetését a Nemzetközi Űrállomáson, sikeresen landol a Csendes-óceánon Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és csapata.
• július 17. – Az Ukrán Legfelsőbb Tanács megszavazza Julija Szviridenko kinevezését, aki Ukrajna történetének második női miniszterelnöke lesz.
• július 24. – Emmanuel Macron bejelenti, hogy Franciaország el fogja ismerni Palesztina függetlenségét.
• július 25–27. – 1990 óta először Magyarországon is futamot rendeznek a superbike-világbajnokság részeként, a Balaton Park Circuitön.

Augusztus

• augusztus 1. – A közép-amerikai Salvador kongresszusa elfogadja azt az alkotmánymódosítást, amely eltörli az elnöki ciklusokra vonatkozó korlátozást és megszünteti a választások második fordulóját, míg a mandátum hosszát 5-ről 6 évre növeli.
• augusztus 4. – Litvániában lemond miniszterelnöki és pártelnöki tisztségéről Gintautas Paluckas, miután korrupciós vádak sorozatába keveredett. (Az államfő, Gitanas Nausėda ügyvivő kormányfőnek a korábbi pénzügyminisztert, Rimantas Šadžiust(wd) nevezte ki, míg a Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) élén Mindaugas Sinkevičius(wd)} váltotta.)
• augusztus 15. – Négy év és két hónap után kerül sor az újabb orosz-amerikai csúcstalálkozóra, amikor Donald Trump az Egyesült Államok elnöke alaszkai Anchorage-ban találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktus rendezésének tervét. Konkrét megállapodás vagy tűzszünet nélkül távoznak.
• augusztus 21. – Orosz légitámadás éri Munkácsot, ahol két rakéta csapódik be az amerikai Flex elektronikai vállalat üzemébe. (A rakétatámadás pillanatában 600 éjszakai műszakos dolgozó tartózkodott a gyárban, közülük tizenkilencen sérültek meg.)
• augusztus 22. – Éhínség a Gázai övezetben: az ENSZ kinevezett bizottsága Gáza élelmezésbiztonsági osztályzását a legmagasabbra emeli, az éhínség/humanitárius katasztrófa kategóriába helyezve a területet. Több, mint fél millió ember van éhezés és halálveszélyben.
• augusztus 22–24. – 1992 után először rendeznek Magyar Nagydíjat a MotoGP-ben.
• augusztus 31. – A Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés pusztít Afganisztán keleti részén, nem messze a pakisztáni határ közelében fekvő Dzsalálábádtól, (A halálos áldozatok száma meghaladta az 1400 főt, ugyanakkor a csapásban több mint 5000 ház vált lakhatatlanná.)

Szeptember

• szeptember 3. – Kisiklik a Lisszabon egyik nevezetességének számító Elevador da Glória siklóvasút, a tragédiában legalább 15-en meghalnak és 18-an megsérülnek.
• szeptember 4. – Magyarországon megújul a Hatoslottó-sorsolás. (Az eddigi heti egy helyett minden játékhéten két alkalommal, csütörtökön és vasárnap tartanak sorsolást.)
• szeptember 7. – Pártja történelmi vereségeit követően lemond Japán miniszterelnöke, Isiba Sigeru.
• szeptember 8. – Parlamenti választás Norvégiában, ahol újra a Jonas Gahr Støre miniszterelnök által vezetett Munkáspárt végez az első helyen.
• szeptember 9.
  • Lemond Franciaország miniszterelnöke, François Bayrou és hivatalba lép utódja, Sébastien Lecornu.
  • Izrael bombatámadást mér Dohára, a Hamász béketárgyalási csapatát célozva.
  • Több orosz drón is belép lengyel (és ezzel NATO) légtérbe, amelynek következtében Lengyelország kéri a szerződés negyedik cikkének aktiválását.
• szeptember 11. – A brazil legfelsőbb bíróság bűnösnek mondja ki puccskísérlet előkészítése miatt Jair Bolsonaro egykori elnököt és 27 év börtönbüntetésre ítéli.
• szeptember 12. – Sushila Karkit választják Nepál megbízott miniszterelnökének, miután KP Sharma Oli lemondott az országban folyó tüntetéssorozat következtében.
• szeptember 16.
  • Az ENSZ kinevezett bizottsága kijelenti, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben.
  • A 85 éves Peter Mutharika, korábbi államfő nyeri az elnökválasztást Malawiban.
• szeptember 21.
  • Az ENSZ-közgyűlés kezdete előtt Ausztrália, az Egyesült Királyság, Kanada és Portugália is elismeri Palesztina függetlenségét. (A következő napokban csatlakozott hozzájuk Andorra, Franciaország, Monaco, San Marino, Málta és Luxemburg.)
  • Részleges napfogyatkozás a Csendes-óceán déli része, Új-Zéland és az Antarktisz felett.
• szeptember 25. – Kína 24 év után feladta fejlődő ország státuszát.
• szeptember 28. – Parlamenti választás Moldovában, a törvényhozásban ismét a nyugatbarát Cselekvés és Szolidaritás Pártja szerez abszolút többséget.

Október

• október 3. – Henrik luxemburgi nagyherceg lemond a trónról, helyét fia V. Vilmos néven veszi át.
• október 3–4. – Parlamenti választás Csehországban, melyet négy év szünet után ismét az Andrej Babiš volt miniszterelnök vezette populista ANO nyer meg.
• október 6. – Lemond Sébastien Lecornu francia miniszterelnök, mindössze 26 nappal kinevezése után. (Négy nappal később ismét kinevezik miniszterelnöknek.)
• október 9.
  • A Hamász és Izrael megegyezik egy békeszerződés első fázisában.
  • Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat nyer.
• október 10.
  • Dina Boluarte perui elnököt eltávolítja posztjáról az ország kongresszusa. (Az elnöki teendőket José Jerí, a kongresszus elnöke vette át.)
  • A venezuelai ellenzéki politikus, María Corina Machado kapja a Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért”.
• október 12. – Elnökválasztás Kamerunban. (A 92 éves államfő, Paul Biya a nyolcadik mandátumáért is elindul. A regnáló elnök közel 54%-al megnyeri a választást, míg kihívója, Issa Tchiroma Bakary 35%-ot kap.)
• október 14. – Michael Randrianirina lesz Madagaszkár elnöke, miután a hadsereg átvette az irányítást az ország felett. (Andry Rajoelina madagaszkári elnök október 12-én külföldre menekült.)
• október 19.
  • Fölényesen győz az Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökválasztásán a szigetország föderalista egyesítését szorgalmazó Tufan Erhürman. (A nem sokkal több mint kétszázezer regisztrált szavazó 62,8%-a támogatta a balközép Erhürman programját, miszerint kezdjék újra az ENSZ-tárgyalásokat a görög cipriótákkal.)
  • A jobbközép Rodrigo Paz Pereira nyeri a bolíviai elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 54,5%-ával, ezzel véget vetve a mintegy húsz éve tartó baloldali kormányzásnak. (Beiktatására november 8-án kerül sor.)
• október 21.
  • Takaicsi Szanae személyében első alkalommal lesz női miniszterelnöke Japánnak.
  • Megkezdi 5 éves börtönbüntetését Nicolas Sarkozy volt francia elnök a párizsi La Santé-ban, a politikus az 1958 óta fennálló V. Köztársaság korábbi államfői közül az első, aki rácsok mögé kerül.
• október 24. – Elnökválasztás Írországban, amelyen a baloldali ellenzéki pártok által támogatott Catherine Connolly végez az első helyen.
• október 26.
  • Javier Milei argentin elnök La Libertad Avanza (LLA) nevű pártja nyeri a félidei választásokat a parlament alsó- és felsőházában, bár az alsóházban nem szereztek abszolút többséget.
  • Az 1,4 millió lakosú Kelet-Timor, Ázsia legfiatalabb nemzete a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége tizenegyedik tagjává válik.
• október 28. – Kwalei légikatasztrófa, Kenyában 11 utassal (köztük 8 magyarral) a fedélzetén lezuhant egy turistákat szállító repülőgép a Masai Mara Nemzeti Rezervátum közelében. A szerencsétlenségnek nem maradt túlélője.
• október 29. – A holland parlamenti választáson a szociálliberális D66 és a szélsőjobboldali PVV fej-fej mellett végez.

November

• november 1. – Leteszi a hivatali esküt az Alexandru Munteanu vezette új moldovai kormány.
• november 4.
  • Választások az Amerikai Egyesült Államokban. (Zohran Mamdani, Mikie Sherrill(wd) és Abigail Spanberger(wd) demokrata jelöltek mind megnyerik polgármesteri, illetve kormányzói választásaikat.)
  • A Kalmaegi tájfunban(wd) legalább 200 ember életét veszti Thaiföldön, Vietnámban és a Fülöp-szigeteken.
• november 6. – Hálid el-Anánit(wd) választják meg az UNESCO élére.
• november 10–21. – Brazíliában, az Amazonas folyó kapujának nevezett Belémben tartják az éghajlatvédelmi ENSZ-csúcstalálkozót (COP30).
• november 11. – Parlamenti választás Irakban.
• november 13. – A Blue Origin New Glen többször használható rakétája először sikeresen Földre szállt.
• november 16. – Általános választások Chilében, ahol többek között az ország államfőjéről és a kétkamarás parlament összetételéről is döntenek. (Az elnökválasztás december 14-i második fordulójába a kommunista párti Jeannette Jara és a szélsőjobboldali José Antonio Kast jut tovább.)
• november 17. – Egy bangladesi bíróság halálra ítéli az ország korábbi miniszterelnökét, Haszina Vazedet, emberiesség elleni bűntettekért.
• november 18. – Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa egyhangúlag megszavazza a Jeffrey Epsteinről szóló akták nyilvánosságra hozatalát.
• november 20. – Az Amerikai Egyesült Államok 28 pontos béketervezettel áll elő az orosz–ukrán háború lezárásának céljából.
• november 22–23. – A dél-afrikai Johannesburg ad otthont a 20 vezető gazdaság (G20) 20. éves csúcstalálkozójának, amelyet első alkalommal rendeznek Afrikában.
• november 23. – Rendkívüli elnökválasztás a Boszniai Szerb Köztársaságban, miután Milorad Dodik korábbi elnököt egy bírósági ítélet megfosztotta hivatalától. A választást Siniša Karan, a Dodikhoz hasonlóan elszakadáspárti SNDS jelöltje nyeri meg. (Dodikot augusztus 1-jén a bosznia-hercegovinai fellebbviteli bíróság egy év – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.)
• november 26. – Megkezdi 27 éves börtönbüntetését Jair Bolsonaro volt brazil elnök, miután a 2022-es választási veresége után puccsot kísérelt meg, hogy hatalomban maradhasson.
• november 30. – Általános választások Hondurasban, ahol többek között az ország államfőjéről és a kétkamarás parlament összetételéről is döntenek. (Az elnökválasztást a konzervatív Nemzeti Párt jelöltje, Nasry Asfura nyeri meg.)

December

• december 10. – A magyar kormány a rendőrség felügyelete alá helyezi az állami javítóintézeteket, ugyanakkor az intézetek irányítását a büntetés-végrehajtás (BVOP) veszi át a korábbi szociális és gyermekvédelmi fenntartótól.
• december 11. – Bulgáriában a korrupcióellenes tüntetések hatására lemond a Roszen Zseljazkov miniszterelnök által vezetett kisebbségi kormány.
• december 13–14. – Tüntetés a szőlő utcai javítóintézet áldozataiért.
• december 14.
  • A chilei elnökválasztás második fordulója. (A szavazatok 58,2%-át megszerezve a szélsőjobboldali José Antonio Kast a győztes.)
  • Bondi Beach-en egy terrortámadás kereteiben két férfi meggyilkol 16 embert, és további 43-an megsérülnek.
• december 15. – Csehországban megalakul az Andrej Babiš vezette kormány, az ország rendszerváltás utáni történelmében ő az első aki egy ciklusnyi szünet után miniszterelnökként tér vissza.
• december 19. – Az Európai Unió jóváhagy egy 90 milliárd eurós segélykölcsönt Ukrajnának a következő két évre.
• december 23. – Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök aláírja a büntető törvénykönyvnek azt a módosítását, amellyel büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése vagy tagadása. (Fél évet kaphat az, aki „a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott jogi aktusok alapján” létrejött, második világháború utáni rendezést kritizálja.)
• december 28.
  • Parlamenti választás Koszovóban. (Az előrehozott választást – a februárihoz hasonlóan – ismét a baloldali, nacionalista Albin Kurti kormányfő pártja, az Önrendelkezés (VV) nyeri meg, de nem szerzett abszolút többséget a 120 fős parlamentben.)
  • Elnökválasztás a Közép-afrikai Köztársaságban, amelyet – a voksok több mint felének megszerzésével – Faustin-Archange Touadéra hivatalban lévő államfő nyer meg. (A vezető ellenzéki pártok bojkottálták a választást, mivel elutasították azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette, hogy Touadéra harmadszor is induljon az államfőválasztáson.)

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2025-ben

Államok vezetőinek listája 2025-ben

2025 a televízióban

• január 2. – Az RTL bemutatta az új sorozatát, Pokoli rokonok címmel.
• január 6. – Az RTL újraismétli a Barátok közt című sorozatot az első résztől.
• május 4. – Pachmann Péter műsorvezetésével 11 év után újraindul a TV2-n a Napló riportmagazin.
• december 31. – Megszűnik a Comedy Central, a Teen Nick, a Paramount Network, az MTV 80s, az MTV 90s, az MTV 00s, az MTV Hits, az MTV Live, a Club MTV, és a Nick Music.

2025 a filmművészetben

• január 5. – A kaliforniai Beverly Hillsben megrendezik a 82. Golden Globe díjátadót.
• február 16. – Megrendezésre kerül a 78. BAFTA-gála az Egyesült Királyságban, melyen a Konklávé című film nyerte a legjobb filmnek járó díjat.
• március 2. – Megrendezik a 97. Oscar-gálát Los Angelesben, a Dolby Színházban. A gála legnagyobb nyertese az Anora: hat jelölésből ötöt váltott díjra.

2025 a sportban

• január 14–február 2. – Férfi kézilabda-világbajnokságot rendeznek öt horvát, négy norvég és két dán városban. (A 32 válogatott között ott van a magyar is, amely a hollanddal, az észak-macedónnal és a guineaival került egy csoportba.)
• december 21. – Megkezdődik a 2025-ös afrikai nemzetek kupája.

2025 a zenében

• február 2. – Kendrick Lamar Not Like Us című kislemeze minden idők legtöbbet díjazott dala lett a 67. Grammy-gálán.
• március 2. – Charli XCX öt Brit Awards-díjat nyert el a 2025-ös gálán Brat című albumának köszönhetően, amellyel minden idők második legtöbb díjat elnyert előadója lett egy ceremónián (Raye mögött).
• április 17. – A Billboard 200 albumlista történetében először szerepelt nyíltan transznemű személy az első tíz hely egyikén, Ethel Cain Preacher’s Daughter (2022) lemezének sikerét követően.
• május 13–17. – A 69. Eurovíziós Dalfesztivált – az Ausztria színeiben induló – JJ nyeri, a Wasted Love című dalával. (Második helyen az Izraelt képviselő Yuval Raphael végzett New Day Will Rise című dalával, a harmadik helyezést az észt Tommy Cash és az Espresso macchiato című dal szerezte meg. Magyarország sorozatban hatodik éve nem vett részt a versenyen.)
• augusztus 6–11. – Sziget Fesztivál 2025
• december 13. – A 2025-ös Junior Eurovíziós Dalfesztivált a a francia Lou Deleuze nyeri a Ce monde című dallal.

Díjátadók

• február 2. – 67. Grammy-gála
• március 2. – 45. Brit Awards-gála

Albumok

2025 a tudományban

• március 2. – Sikeresen landolt a Hold felszínén az amerikai magánszonda, a Firefly Aerospace Blue Ghost, a NASA Commercial Lunar Payload Services programjának részeként. A Blue Ghost szondát január 15-én indította útjára a SpaceX egy Falcon 9 rakétája.

2025 a közlekedésben

• január 1. – Magyarország: a Veszprém vármegyei Várpalotán az állami Volánbusz Zrt-től az önkormányzati tulajdonú Thury-Busz Nonprofit Kft. veszi át a helyi tömegközlekedés üzemeltetését.

2025 a kriminalisztikában

• tavasz – Celeste Rivas Hernandez meggyilkolása.
• május 6. — A Szegedi Törvényszék különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt első fokon 20 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítéli és kizárja a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből Pénzes Henrietta gyilkosát, Kurai András Mukit, aki a vádirat szerint 2022-ben meg akarta ölni a nővérét, aki befogadta a szabadulása után.
• június 1. – Egy 70 éves férfi kalapáccsal támad rá Jeszenszky Géza volt külügyminiszterre és feleségére egy belvárosi vendéglátóhely közelében.
• június 10. – Egy grazi középiskolában, egy fegyveres támadó 10 embert gyilkol meg, majd magával is végez.
• augusztus 30. – Lvivben meggyilkolják Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt elnökét.
• szeptember 1.
  • Miskei gyermekgyilkosság
  • Kampányolás közben megtámadják Andrej Babiš volt cseh miniszterelnököt és pártelnököt.
• október 19. – Louvre-i ékszerrablás, mintegy 88 millió euró értékben lopnak el francia koronázási ékszereket az egyik galéria tárlatából.
• december 2. – A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság lezárja a nyomozást a Till Tamás-gyilkosság ügyében és a keletkezett iratokat vádemelési javaslatra átadja a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségnek.
• december 14. – Terrortámodás Sydneyben a helyi zsidó közösség ellen, az áldozatok száma 16 fő.

Nobel-díjasok