The Weeknd

1990–2008: Gyermekkora és fiatalkora

Abel Makkonen Tesfaye 1990. február 16-án született Kanadában, Ontario tartományban. Etióp bevándorló szülők, Makkonen Tesfaye és Samrawit Hailu egyetlen gyermekeként látta meg a napvilágot, szülei röviddel a születése után különváltak. Édesanyja és nagyanyja nevelte fel Toronto Scarborough városrészében. Gyermekkorában amhara nyelven beszélt, emellett franciául is megtanult, mivel francia nyelvű oktatásban részesült. Középiskolai tanulmányait a West Hill Collegiate Institute, majd a Birchmount Park Collegiate Institute intézményében folytatta.

17 éves korában otthagyta az iskolát, és két barátjával egy Parkdale-i lakásba költözött; egyikük La Mar Taylor volt, aki később Tesfaye kreatív igazgatója lett. Ebben az időszakban nehéz és önpusztító életet élt, egy ideig hajléktalansággal is küzdött, valamint több alkalommal letartóztatták. Saját elmondása szerint ezek a tapasztalatok később arra ösztönözték, hogy komolyabban összpontosítson az életére és a zenére. Ebben az időszakban rendszeresen használt különböző drogokat is, mint például ketamint, kokaint, MDMA-t, amelyeket később a zeneszerzéshez kapcsolódó „mankóként” jellemzett.

Művésznevét, a the Weeknd nevet is ebben az időszakban vette fel, miután egy hétvégén elhagyta otthonát. A „weekend” szóból az utolsó „e” betűt azért hagyta el, hogy elkerülje az esetleges védjegyproblémákat a kanadai The Weekend együttessel. Mielőtt ezen a néven kezdett volna zenét kiadni, a „Kin Kane” álnevet használta a Bulleez n Nerdz nevű hiphopduó tagjaként, valamint a The Noise nevű zenei produceri csapatban is közreműködött.

2009–2014: Trilogy és Kiss Land

Tesfaye 2009 augusztusában kezdett zenéket feltölteni a YouTube-ra, kezdetben névtelenül. 2010-ben megismerkedett Jeremy Rose producerrel, akivel több, sötétebb hangzású R&B-dalt készített. Ugyanebben az évben „xoxxxoooxo” felhasználónéven feltöltötte a „What You Need”, a „Loft Music” és a „The Morning” című dalokat. Kiléte kezdetben ismeretlen maradt, a dalok azonban gyorsan terjedni kezdtek az interneten, és felkeltették többek között Drake figyelmét is.

2011-ben Tesfaye megalapította az XO lemezkiadót La Mar Taylorral, valamint Wassim „Sal” Slaiby és Amir „Cash” Esmailian közreműködésével. Márciusban megjelent első mixtape-je, a „House of Balloons”, amely hamar jelentős kritikai és internetes figyelmet kapott, és a Polaris Music Prize jelöltjei között is szerepelt. Ezt még ugyanabban az évben a „Thursday” és az „Echoes of Silence” követte, amelyekkel teljessé vált a később Trilogy néven ismertté vált mixtape-trilógia. Tesfaye közben szorosabb szakmai kapcsolatot alakított ki Drake-kel, és több dalban is közreműködött annak Take Care című albumán.

2012-ben Tesfaye egyre több koncerten lépett fel, többek között a Coachella fesztiválon és európai fesztiválokon is. Ugyanebben az évben szerződést kötött a Republic Records kiadóval, miközben az XO annak leánykiadójává vált. November 13-án megjelent a Trilogy című válogatásalbum, amely az első három mixtape felújított és újrakevert változatait, valamint három új dalt tartalmazott. Az album az amerikai Billboard 200 listán a negyedik helyen debütált, és jelentős nemzetközi sikert aratott. A Trilogy az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA) platina-, a Music Canadától pedig dupla platina minősítést kapott. Az album emellett Tesfaye számára a BBC által meghirdetett Sound of 2013 szavazás jelölését is meghozta.

Tesfaye 2013-ban adta ki első stúdióalbumát, a Kiss Land című lemezt. Maga az album a Billboard 200 második helyén debütált, és a korábbiaknál nagyobb figyelmet kapott, miközben tovább építette a The Weekndre jellemző sötét, atmoszferikus zenei világot. Az albumot észak-amerikai, valamint európai turnéval népszerűsítette. Emellett Drake és Justin Timberlake koncertjeinek előzenekaraként is fellépett, és több filmzenei projekten dolgozott.

2013-ban két dallal is közreműködött Az éhezők viadala: Futótűz című film zenéjén, 2014-ben pedig több jelentős előadóval, köztük Beyoncéval, Ty Dolla $ign-nal és Ariana Grandéval dolgozott együtt. Az Ariana Grandéval közösen készített „Love Me Harder” az amerikai Billboard Hot 100 hetedik helyéig jutott. 2014 végén megjelent az „Earned It” című dala is A szürke ötven árnyalata filmzenéjén. A dal a Billboard Hot 100 harmadik helyéig jutott, és Tesfaye első Oscar-jelölését eredményezte a legjobb eredeti dal kategóriájában. A „Earned It” emellett Grammy-díjat nyert a legjobb R&B-előadás kategóriájában.

2015–2016: Beauty Behind the Madness

2015-ben Tesfaye egyre nagyobb mainstream sikereket ért el. Májusban megjelent a Beauty Behind the Madness második kislemeze, a „The Hills”, amely a Billboard Hot 100 huszadik helyén debütált, majd az első helyig jutott, ezzel Tesfaye második amerikai listavezető kislemeze lett. A „The Hills” később gyémánt minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA), így ez lett Tesfaye első gyémántlemeze. Júniusban a BET Awards Centric Award díjának elnyerését követően Alicia Keysszel közösen adta elő az „Earned It” című dalt.

Júniusban megjelent a Beauty Behind the Madness harmadik kislemeze, a „Can't Feel My Face”. A dal a Billboard Hot 100 huszonnegyedik helyén debütált, majd az első helyig jutott, ezzel Tesfaye első amerikai listavezető dala lett. A számot az 58. Grammy-díjátadón az év felvétele és a legjobb pop szólóelőadás kategóriájában is jelölték. Tesfaye eközben történelmet írt azzal, hogy egyszerre foglalta el a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs listájának első három helyét a „Can't Feel My Face”, a „The Hills” és az „Earned It” című dalokkal, első előadóként a lista történetében. Ugyanebben az évben az Apple Music egyik kiemelt zenei előadója lett Drake mellett, és az Apple több reklámkampányában is szerepelt.

Második stúdióalbuma, a Beauty Behind the Madness 2015. augusztus 28-án jelent meg. Az album az amerikai Billboard 200 élén debütált, első hetében 412 000 albumegyenértékes eladást produkálva. Több mint tíz országban bekerült a top 10-be, és Kanadában, Ausztráliában, Norvégiában, valamint az Egyesült Királyságban is első helyen debütált. Az albumot többek között a Lollapalooza, a Hard Summer Music Festival és a Bumbershoot Festival fő fellépőjeként népszerűsítette, majd novemberben elindította első nagy arénaturnéját, a The Madness Fall Tourt. A Beauty Behind the Madness az Egyesült Államokban dupla platina minősítést kapott, világszerte pedig 1,5 millió példányban kelt el. 2015-ben ez volt a legtöbbet streamelt album, több mint 60 millió lejátszással, és számos év végi rangsorban is szerepelt. Az albumot megelőző három kislemez mindegyike platina minősítést szerzett az Egyesült Államokban. A lemez az 58. Grammy-díjátadón elnyerte a legjobb progresszív R&B album díját, emellett az év albuma kategóriában is jelölték.

Tesfaye 2015-ben és 2016-ban számos jelentős előadóval működött együtt. Közreműködött Travis Scott Rodeo című albumán, Kanye West The Life of Pablo című lemezén, Future „Low Life” című dalában, valamint Beyoncé Lemonade című albumának „6 Inch” című számában. 2015 októberében zenei vendégként szerepelt a Saturday Night Live-ban, 2016-ban pedig többek között Cashmere Cat „Wild Love” című dalában is közreműködött.

2016–2019: Starboy és My Dear Melancholy

2016 szeptemberében Tesfaye bejelentette harmadik stúdióalbumát, a Starboy-t, amely november 25-én jelent meg, és többek között a francia elektronikus zenei duóval, a Daft Punkkal való együttműködéseket is tartalmazta. Az album címadó dala szeptemberben jelent meg, és a Billboard Hot 100 negyvenedik helyén debütált, majd az első helyig jutott, ezzel Tesfaye harmadik amerikai listavezető kislemeze lett. A „Starboy” később gyémánt minősítést kapott az RIAA-tól. A Daft Punkkal készített második dal, az „I Feel It Coming” szintén jelentős sikert ért el, a Billboard Hot 100 negyedik helyéig jutott.

Tesfaye 2016 októberében másodszor is zenei vendégként szerepelt a Saturday Night Live-ban, ahol a „Starboy” és a „False Alarm” című dalokat adta elő. Az album megjelenése előtt kiadta a M A N I A című rövidfilmet is, amely a lemez több dalából tartalmazott részleteket, köztük a Future, Kendrick Lamar és más előadók közreműködésével készült számokból.

A Starboy az amerikai Billboard 200 első helyén debütált, az első héten 348 000 albumegyenértékes egységet értékesítve. Ezzel Tesfaye egymást követő második amerikai listavezető albuma lett. A lemez később háromszoros platina minősítést kapott az Egyesült Államokban, 2018-ban pedig elnyerte a Grammy-díjat a legjobb progresszív R&B album kategóriájában. 2017-ben Tesfaye megkezdte a Starboy: Legend of the Fall Tour című koncertturnéját, amely Európát, Észak-Amerikát és Óceániát is érintette. Ebben az időszakban többek között Future, Lana Del Rey, French Montana, Lil Uzi Vert és Gucci Mane dalaiban is közreműködött.

2018 februárjában Kendrick Lamarral közösen szerepelt a Fekete Párduc című film soundtrackjén a „Pray for Me” című dallal, amely a Billboard Hot 100 hetedik helyéig jutott. Márciusban jelent meg Tesfaye első középlemeze, a My Dear Melancholy. Az EP az amerikai Billboard 200 élén debütált 169 000 albumegyenértékes egységgel, ezzel Tesfaye sorozatban harmadik listavezető albuma lett. A lemez vezető kislemeze, a „Call Out My Name” a Billboard Hot 100 negyedik helyéig jutott.

2018 áprilisában Tesfaye először volt a Coachella fesztivál egyik fő fellépője. Az év során több jelentős fesztiválon is fellépett, köztük a marokkói Mawazine Fesztiválon, valamint a chicagói és berlini Lollapaloozán. Júniusban elindította az Apple Music 1 rádióműsorát, a Memento Mori-t, amelyben zenei ajánlásokat és válogatásokat mutatott be. Az év végén ázsiai koncertturnéra indult, amely hat fellépésből állt.

2019-ben több együttműködésben is részt vett: Gesaffelsteinnel közösen kiadta a „Lost in the Fire” című dalt, SZA-val és Travis Scott-tal pedig elkészítette a Trónok harca ihlette For the Throne című album „Power Is Power” című kislemezét. Ugyanebben az évben színészként is bemutatkozott: önmagát alakította az Uncut Gems című filmben, amelyben Adam Sandler mellett szerepelt.

2019–2021: After Hours és Super Bowl LV félidő show

2019. novemberében Tesfaye először a Mercedes-Benz egyik reklámjában sejttette a „Blinding Lights”-ot, majd november 27-én megjelent a „Heartless”, amely a Billboard Hot 100 első helyéig jutott, így ez lett Tesfaye negyedik amerikai listavezető kislemeze. Két nappal később megjelent a „Blinding Lights”, amely szintén az első helyig jutott, ezzel ötödik number-one slágerévé vált. A dal később történelmet írt: ez lett a Billboard Hot 100 történetének első olyan dala, amely egy teljes éven keresztül a top 10-ben szerepelt, összesen 90 hetet töltött a listán, és 2021-ben minden idők legjobban teljesítő dalává választották a Billboard Hot 100 történetében, megelőzve Chubby Checker „The Twist” című dalát. 2023 januárjára a „Blinding Lights” a Spotify történetének legtöbbet streamelt dalává vált, több mint 3,3 milliárd lejátszással.

2020. március 20-án jelent meg Tesfaye negyedik stúdióalbuma, az After Hours. Az album a Billboard 200 első helyén debütált 444 000 album-egyenértékes egységgel, és ezzel Tesfaye sorozatban negyedik number-one albumává vált. Az album minden idők legtöbbet streamelt R&B albumává vált, megelőzve saját Starboy című albumát. Megjelenésének első hetében Tesfaye lett az első előadó a történelemben, aki egyszerre vezette a Billboard 200, a Billboard Hot 100, az Artist 100, a Hot 100 Songwriters és a Hot 100 Producers listákat - ezt a következő héten is megismételte.

2021-ben a „Save Your Tears” Ariana Grande közreműködésével készült remixének köszönhetően a dal a Billboard Hot 100 első helyére került, és mindkét előadó számára a hatodik number-one sláger lett. Tesfaye ugyanebben az évben megkapta első BRIT Awardját International Male Solo Artist kategóriában. A Billboard Music Awardson rekordot jelentő 16 jelölést kapott, amelyekből tízet meg is nyert, köztük a Top Artist és a Top Hot 100 Song díjakat. 2021-ben a tízéves évforduló alkalmából eredeti formájukban újra kiadta a három korai mixtape-jét, a House of Balloons-t, a Thursday-t és az Echoes of Silence-t.

2021. február 7-én Tesfaye volt a Super Bowl LV félidei műsorának fő fellépője, ezzel ő lett az első kanadai szólóelőadó, aki a rendezvény fő fellépőjeként léphetett fel. A hírek szerint 7 millió dollárt saját maga finanszírozott a produkcióból. A félidei show összességében pozitív kritikákat kapott, és jelentősen megnövelte Tesfaye zenéinek, köztük az After Hours album dalainak streamelését és letöltéseit. A fellépést emellett három Primetime Emmy-díjra is jelölték, köztük a Kiemelkedő élő varietéműsor kategóriájában.

2021–2022: Dawn FM

2021 augusztusában Tesfaye kiadta a „Take My Breath” című kislemezt, amely a készülő ötödik stúdióalbumának első előzetese volt. Később közreműködött Kanye West Donda című albumán a „Hurricane” című dalban, amely elnyerte a legjobb dallamos rapelőadásért járó Grammy-díjat. Októberben bejelentette, hogy ötödik stúdióalbuma elkészült, valamint hogy az eredetileg After Hours Tour néven meghirdetett koncertsorozatot stadionokban rendezik meg; a turné később After Hours til Dawn Tour néven indult el.

2022 január 7-én megjelent ötödik stúdióalbuma, a Dawn FM, amely a Billboard 200 második helyén debütált 148 000 albumegyenértékes egységgel. Az album megjelenésével Tesfaye új rekordot állított fel: férfi szólóelőadóként egyszerre 24 dallal szerepelt a Billboard Global 200 listáján. Áprilisban másodszor is a Coachella fesztivál egyik fő fellépője volt, ezúttal a Swedish House Mafia társaságában. Decemberben a „Nothing Is Lost (You Give Me Strength)” című dallal közreműködött az Avatar: A víz útja hivatalos filmzenéjén.

2023 februárjában a „Die for You” Ariana Grande közreműködésével készült remixének sikere után a dal a Billboard Hot 100 élére került, így mindkét előadó hetedik első helyezett kislemeze lett. Ugyanebben a hónapban Tesfaye lett az első előadó a Spotify történetében, aki meghaladta a 100 millió havi hallgatót. Márciusban kiadta első koncertalbumát, a Live at SoFi Stadium-ot. Májusban bejelentette, hogy fontolgatja a The Weeknd művésznév visszavonását, és a jövőben születési nevén vagy egy új művésznév alatt folytatná pályafutását.

2023–jelen: The Idol és Hurry Up Tomorrow

Tesfaye Sam Levinsonnal közösen létrehozta az HBO The Idol című drámasorozatát, amelyben Lily-Rose Depp oldalán főszerepet is vállalt. A sorozatot a 2023-as Cannes-i Filmfesztiválon, versenyen kívül mutatták be, ahol jelentős vitákat váltott ki a képernyőn megjelenő explicit meztelenség és szexuális tartalom miatt. A sorozat premierjét követően a kritikusok többsége negatívan fogadta. A The Hollywood Reporter szerint a sorozat ahelyett, hogy finoman mutatta volna be a zeneipar nőgyűlölő és kizsákmányoló természetét, „egy mérgező férfi fantáziájának tiltott szerelmi történetévé” vált, és inkább visszalépésnek, mintsem provokatív alkotásnak nevezte. Tesfaye színészi teljesítménye szintén negatív kritikákat kapott; Robert Daniels, a The Playlist kritikusa szerint hiányzott belőle az a magabiztosság, súly, karizma és báj, amely hitelessé tette volna, hogy a főszereplő, Jocelyn vonzódik a karakteréhez. A kritikus szerint Tesfaye több jelenetben is a sötét megvilágítás, a zavaró kamerabeállítások vagy utólag újrarögzített dialógusok mögé rejtőzött. 2023. augusztus 28-án az HBO bejelentette, hogy egy évad után megszünteti a The Idol című sorozatot.

2023 június 8-án Tesfaye bejelentette, hogy a The Idol zenéjét tartalmazó EP-sorozatot ad ki. Az eredetileg egyetlen soundtrackalbumnak tervezett kiadvány helyett az egyes EP-k a sorozat epizódjainak premierje után jelentek meg. A projekten többek között Future, Playboi Carti, Madonna, Jennie, Lily-Rose Depp, valamint Lil Baby működött közre. Az EP-k olyan sikeres kislemezeket eredményeztek, mint a „One of the Girls” és a „Popular”. Még ugyanebben a hónapban Tesfaye meghívást kapott az Academy of Motion Picture Arts and Sciences tagjai közé.

A „One of the Girls” később a The Idol egyik legnagyobb kereskedelmi sikerévé vált. A dal a megjelenését követően virálissá vált, majd 2024 januárjában a Billboard Global 200 listájának tizedik helyéig, a Global Excl. U.S. listán pedig az ötödik helyig jutott, a Global 200-on elért csúcsa hetente 40,6 millió globális streammel párosult. Ezzel The Weeknd 11., Jennie második, Lily-Rose Depp pedig első top 10-es dalát szerezte ezeken a listákon. 2024 júniusában a dal platina minősítést kapott az Amerikai Hanglemezipari Szövetségtől (RIAA). A „One of the Girls” sikere ezt követően is töretlen maradt: 2025-ben átlépte a kétmilliárd Spotify-streamet, 2026 májusára pedig több mint 2,6 milliárd lejátszást ért el. A dal ezzel a The Weeknd, Jennie és Lily-Rose Depp egyik legsikeresebb közös felvételévé, valamint a The Idol egyik legnagyobb kereskedelmi sikerévé vált.

2023 július 21-én Tesfaye közreműködött Travis Scott „K-pop” című kislemezén, amely Scott negyedik stúdióalbumának, az Utopia-nak vezető kislemeze volt, majd az album egy másik dalán, a „Circus Maximus”-on is szerepelt. Szeptember 15-én Diddy „Another One of Me” című kislemezén működött közre, amelyet Tesfaye akkor „utolsó közreműködésének” nevezett. Ennek ellenére 2024-ben több alkalommal is újabb kollaborációkban szerepelt, többek között Metro Boomin és Future projektjein. 2023 decemberében Tesfaye lett a Fortnite Festival első szezonjának kiemelt előadója, és saját karakterruhái is elérhetővé váltak a játékban. Eközben tovább folytatta a Dawn FM utáni új album felvezetését, amelyről már 2022-ben úgy nyilatkozott, hogy egy új trilógia része lesz. 2024-ben többek között Future és Metro Boomin közös albumain működött közre.

2024 július 17-én Tesfaye bejelentette első önálló brazíliai stadionkoncertjét São Paulóban, amelyet szeptember 7-én rendeztek meg. Három nappal a koncert előtt bejelentette hatodik stúdióalbumának címét, a Hurry Up Tomorrow-t. Szeptemberben megjelent a „Dancing in the Flames”, majd a Playboi Cartival közös „Timeless”, amely a Billboard Hot 100 harmadik helyéig jutott. Októberben kiadta a brazil Anittával közös „São Paulo” című kislemezt.

A Hurry Up Tomorrow 2025. január 31-én jelent meg. Az album a Billboard 200 élén debütált 490 500 albumegyenértékes egységgel, ebből 359 000 tiszta albumeladással. Ez volt Tesfaye ötödik első helyezett albuma az Egyesült Államokban, és egyben pályafutása legnagyobb nyitóhete albumegyenértékes egységek alapján. A 359 000-es tiszta eladási eredmény egy férfi előadó legnagyobb heti albumeladása volt 2020 óta. Az album 2025 második legnagyobb nyitóhetét produkálta Morgan Wallen I'm the Problem című albuma mögött, valamint a legnagyobb nyitóhetet Taylor Swift The Tortured Poets Department című albumának 2024-es megjelenése óta. 2025 márciusában Tesfaye ismét Playboi Cartival működött közre a „Rather Lie” című dalban, amely Carti Music című albumán jelent meg.

Tesfaye Jenna Ortega mellett szerepelt a Trey Edward Shults által rendezett Hurry Up Tomorrow című kísérőfilmben. A filmet 2025. május 16-án mutatták be, azonban a kritikusok többnyire negatívan fogadták, és pénzügyi bukásnak bizonyult: 15 millió dolláros költségvetés mellett 7,6 millió dolláros bevételt ért el. 2025. december 30-án Tesfaye lett az első előadó a Spotify történetében, akinek harminc dala is meghaladta az egymilliárd lejátszást.

Inspirációk

Tesfaye Michael Jacksont, Prince-t és R. Kellyt nevezi meg legfontosabb zenei inspirációi között. Jackson zenéjét kulcsfontosságúnak tartja abban, hogy énekessé vált, példaként a „Dirty Diana” című dal szövegét említette. Magas fekvésű énekstílusára etióp énekesek, például Aster Aweke is hatással volt. Többféle zenei műfajon nőtt fel, köztük a soulon, a hiphopon, a funkon, az indie rockon és a post-punkon. Tesfaye-re különösen nagy hatással van az 1980-as évek zenéje, és a Grand Theft Auto: Vice City (2002) című videojátéknak tulajdonítja, hogy „kinyitotta a szemét” az adott korszak zenéjére. A Billboardnak adott interjújában elmondta, hogy mindig is nagyra értékelte a születése előtti korszak zenéjét, és már első mixtape-jein is jelentős szerepet játszott az 1980-as évek zenei világa, többek között a Siouxsie and the Banshees és a Cocteau Twins zenéje.

Tesfaye a Deftonest is az „House of Balloons”, a „Thursday” és az „Echoes of Silence” készítésére hatással lévő előadók között említette. További inspirációi között Lana Del Reyt, David Bowie-t, a The Smithst, a Bad Brainst, a Talking Headst, a DeBarge-ot, 50 Centet, a Wu-Tang Clant és Eminemet is megnevezte. Amikor a Daft Punk 2021-ben bejelentette feloszlását, Tesfaye a Varietynek adott interjújában méltatta a duót, és elmondta, hogy zenéje létrejöttének egyik oka éppen a Daft Punk volt.

Produkció és dalszerzés

Tesfaye dalait „ködös, alkonyati hangzású produkció” jellemzi, amelyben gyakran lassú tempó, dübörgő basszusok és melankolikus visszhangok jelennek meg. Zenéjében az R&B-produkcióban szokatlannak számító mintákat is használ, többek között a punk rock, a shoegaze, a dream pop és az alternatív rock műfajából. Marc Hogan, a Spin szerzője szerint Tesfaye gyakran olyan előadóktól vesz mintákat, akik a rockkritikusok körében is elismertek, köztük a Beach House, a Siouxsie and the Banshees és Aaliyah zenéjéből. Tesfaye főként Illangóval és Doc McKinneyvel dolgozott együtt, akikről Ian Cohen, a Pitchfork kritikusa úgy vélekedett, hogy az előadóval közösen egy „korszerű R&B-sablont” alakítottak ki. Koncertjein Tesfaye digitális alapokra épülő produkcióit nagyszabású, arénarockra jellemző esztétikával alakítja át élő előadássá.

Érzelmes, panaszos hangvételű dalszövegei gyakran a fájdalom érzését fejezik ki, és olyan témákat dolgoznak fel, mint a szex, a drogok és a bulizás; ez különösen az After Hours és az House of Balloons című albumokon figyelhető meg. Hermione Hoby, a The Guardian szerzője Tesfaye dalait „kábult, lassú szerelmes dalokként” jellemezte, amelyekben a bulizás egzisztenciális élményként, a szex pedig elidegenedéssel terhelt tapasztalatként jelenik meg, miközben minden irreálisnak és nyugtalanítónak hat. Paul MacInnes, a The Guardian szerzője Tesfaye három mixtape-jét a „buli, a buli utáni levezetés és a másnaposság” ívének tekinti. Tesfaye elmondása szerint azzal, hogy a vulgáris és tudatlan hangvételű dalszövegeket elegáns és szexi módon adja elő, „R. Kelly és bizonyos mértékben Prince előtt tiszteleg”.

Énekhang és zenei stílus

Tesfaye gyakran énekel falzett hangfekvésben. J. D. Considine énekhangjának „remegő minőségét” Michael Jacksonéhoz hasonlítja, ugyanakkor megjegyzi, hogy Jackson bluesban gyökerező éneklésével szemben Tesfaye énektechnikájára inkább az arab zene által is alkalmazott melizma jellemző. Tesfaye széles, könnyű lírai tenor hangterjedelemmel rendelkezik, amely több mint három oktávot ölel fel. Hangterjedelme a mély F2 hangtól egészen a magas G♯5 hangig terjed, természetes hangfekvése pedig a negyedik oktáv felső tartományában helyezkedik el. Gyakran használja fejhangját, hogy rezonanciát képezzen, és erőteljes magas hangokat énekeljen az ötödik oktávban. Énekhangjában jellegzetes etióp zenei vonások is felfedezhetők. Hannah Giogis, a Pitchfork szerzője szerint jellegzetes vibratója és fájdalmas, panaszos hangszíne az etióp zenei hagyományokból ered, amelyekben a veszteség okozta fájdalom hanggal való kifejezése régóta meghatározó elem. Tesfaye staccato kiáltásaival és nosztalgikus hangvételével ennek a melodramatikus etióp énekes hagyománynak egy fiatal, észak-amerikai képviselőjévé vált. 2023-ban a Rolling Stone minden idők 200 legnagyobb énekesét felsoroló listáján a 110. helyre sorolta Tesfaye-t.

Tesfaye diszkográfiája a pop, az R&B, a hiphop és a dance műfajait öleli fel. Korai munkáit általában alternatív R&B-ként kategorizálják, mivel az elektronikus és indie zenei elemek beépítésével hozzájárult a műfaj hangzásának kiszélesítéséhez, míg későbbi munkái inkább az elektropop felé fordultak. Kritikusok szerint korai munkássága jelentős szerepet játszott az alternatív R&B fejlődésében. Első három mixtape-je, a „House of Balloons”, a „Thursday” és az „Echoes of Silence” alternatív R&B-projektek, amelyek többek között dream pop, post-punk és trip hop hatásokat ötvöznek. Debütáló stúdióalbuma, a Kiss Land R&B és dark wave elemeket tartalmaz, míg a Beauty Behind the Madness, a Starboy és az After Hours elsősorban R&B- és popalbumok; a Starboy erős trap, az After Hours pedig new wave és dream pop hatásokat mutat. Ötödik stúdióalbuma, a Dawn FM a dance-pop és a synth-pop műfaját helyezi előtérbe.

Plágiumvádak

2015 decemberében a Cutting Edge Music beperelte Abelt, azt állítva, hogy a „The Hills” című dal basszusmenetét a 2013-as The Machine című sci-fi film filmzenéjében szereplő egyik kompozícióból vették át. A dal egyik producere állítólag privát Twitter-üzenetben kereste meg a film zeneszerzőjét, Tom Raybouldot, hogy tájékoztassa a mintavételről. 2018 szeptemberében Tesfayét és a Daft Punkot szintén beperelték, azzal vádolva őket, hogy a „Starboy” ritmusát az etióp költő- és dalszerző, Yasminah egyik művéből tulajdonították el. Abel tagadta a vádakat.

2019 áprilisában a brit William Smith, Brian Clover és Scott McCulloch beperelte Tesfayét, azzal vádolva, hogy szerzői jogot sértett, amikor „I Need to Love” című dalukat felhasználta az „A Lonely Night” megalkotásához. A felperesek 150 000 dollár kártérítést követeltek Abeltől és Bellytől. 2019 augusztusában a keresetet összefoglaló ítélettel elutasították, ugyanakkor lehetőséget biztosítottak annak módosítására. A bíróság megállapította, hogy a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy Tesfaye vagy az „A Lonely Night” elkészítésében részt vevő más személy hozzáférhetett a dalukhoz, illetve azt sem, hogy a két mű lényegében hasonló lenne. 2019 szeptemberében a felperesek módosított keresetet nyújtottak be másodlagos szerzői jogsértésre hivatkozva, amely továbbra is bírósági eljárás tárgyát képezi.

2020 februárjában Abelt és Kendrick Lamart a már feloszlott Yeasayer alternatív rockegyüttes perelte be, azt állítva, hogy a „Pray for Me” című dal engedély nélkül használ részletet a „Sunrise” című dalukból. A Yeasayer még ugyanabban az évben önként visszavonta a keresetet. 2021 szeptemberében Tesfayét, Nicolás Jaart és Frank Dukest Suniel Fox és Henry Strange producerek perelték be szerzői jogok megsértése miatt, azt állítva, hogy a „Call Out My Name” című dal „feltűnően, illetve lényegében hasonló, ha nem azonos” a 2015-ös „Vibeking” című számukkal.

Homofób dalszövegekkel kapcsolatos vádak

2019 januárjában Tesfayét kritikák érték a Gesaffelsteinnel közösen készített „Lost in the Fire” című dal egyes dalszövegei miatt. A dal második versszakát homofóbnak, a biszexualitást fetisizálónak, valamint annak a téves elképzelésnek a fenntartásával vádolták, hogy egy LGBTQ+ közösséghez tartozó személy „heteroszexuálissá tehető”. Abel később az After Hours című album „Snowchild” című dalában utalt a vitára a következő sorral: „Minden hónapban egy újabb vád / Az egyetlen dolog, amitől fóbiám van, az a kudarc.”

Viszályok

A korábban jó kapcsolatot ápoló Abel és Drake közötti konfliktus 2019-ben kezdődött, amikor Abel nem nézte jó szemmel Drake barátságát egykori barátnőjével, Bella Hadiddal. A viszály tovább mélyült, amikor Tesfaye a Gesaffelsteinnel közös „Lost in the Fire” című dalban utalt azokra a sajtóban megjelent állításokra, miszerint Drake eltitkolta fiát a nyilvánosság elől. A konfliktust 2022-ben rendezték, egy évvel azután, hogy Drake kiállt Tesfaye mellett, amikor az úgy döntött, hogy nem küldi be zenéit Grammy-díjra való jelölésre. A viszály 2024. március 22-én újra fellángolt, amikor Abel szerepelt Future és Metro Boomin We Still Don't Trust You című közös albumának „All to Myself” című dalában. A számban hálát adott Istennek azért, hogy „soha nem adta el az életét”, amivel Drake kiadójára, az OVO Soundra utalt. Drake később Tesfayét is bevonta a Metro Boominnal és Kendrick Lamarral folytatott konfliktusaiba válaszoló disszszámain keresztül, a Drake és Lamar között kibontakozó, nagy nyilvánosságot kapott viszály részeként. Abel emellett kisebb konfliktusokba keveredett Usher énekessel és Lil B rapperrel is.

A 2021-es Grammy-jelölések elmaradása

A 63. Grammy-díjátadó jelöléseinek 2020 novemberi bejelentését követően Abel korrupcióval vádolta a Grammy-díjakat odaítélő szervezetet, miután egyetlen jelölést sem kapott. Az After Hours sikerére tekintettel számos kritikus és sajtóorgánum jelentős számú jelölést várt tőle, köztük az év albuma kategóriában, valamint a „Blinding Lights” című dalért. Csalódottságát a közösségi médiában is kifejezte, és azt írta, hogy a Grammy-díjak továbbra is korruptak, valamint átláthatósággal tartoznak neki, rajongóinak és a zeneiparnak. Abel később elmondta, hogy csapata és a Grammy-díjak szervezői között tárgyalások folytak arról, hogy fellépjen a díjátadón, azonban a Rolling Stone szerint ezek a tárgyalások megszakadtak, részben azért, mert ugyanebben az időszakban a Super Bowl LV félidei műsorának fő fellépőjeként is szerepelt. A Grammy-díjakat odaítélő szervezet közleményben reagált, amelyben együttérzését fejezte ki Abel csalódottságával kapcsolatban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden évben számos elismert előadó marad jelölés nélkül. Harvey Mason Jr., a Recording Academy elnöke később kijelentette, hogy megérti Abel csalódottságát, és maga is meglepődött a jelölések hiányán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Grammy-kategóriák szavazása már jóval azelőtt lezárult, hogy Abel Super Bowl-fellépését bejelentették volna, így az nem befolyásolhatta a jelölési folyamatot. Néhány nappal később Tesfaye kijelentette, hogy már nem érdekli a Grammy-díj, és hogy a korábban megszerzett három díj sem jelent számára sokat. Halsey, aki korábban együtt dolgozott Tesfayével, szintén kiállt mellette, miután 2020-as Manic című albuma egyetlen Grammy-jelölést sem kapott.

A The Idol körüli vádak

2023 március 1-jén a Rolling Stone hosszabb tényfeltáró cikket közölt az HBO The Idol című drámasorozatának munkakörülményeiről és forgatási körülményeiről. A sorozatban Abel szerepelt, valamint Sam Levinsonnal közösen alkotta és írta. A sorozat jelentős vitákat váltott ki a szexuális tartalmak explicit ábrázolása miatt, amelyet egyes kritikusok „torture pornként” jellemeztek. A sorozat eredeti rendezője Amy Seimetz volt, aki a hatrészes sorozat mintegy 80 százalékának elkészülte után távozott a produkcióból. Ezt követően jelentős kreatív átalakításra került sor; a beszámolók szerint Tesfaye úgy vélte, hogy a sorozat túlságosan „női nézőpontot” képvisel. Több mint 14 stábtag számolt be mérgező munkakörnyezetről. Egyikük szerint a projekt eredetileg a hírnév és a 21. századi hírnévmodell sötét szatírájának indult, később azonban „a szatírából az lett, amit eredetileg kifigurázott”. A források szerint Seimetz eredeti megközelítését elvetették, és a történet egy olyan narratívává alakult, amelyben a női főszereplő egy bántalmazó kapcsolatban marad, mert az elősegíti zenei karrierjét.

A vádakra Abel Twitteren gúnyosan reagált a Rolling Stone beszámolójára. Egy, a sorozat szereplőit ábrázoló jelenetrészletet tett közzé, amelyben a szereplők a magazinról beszélnek, majd a bejegyzéshez azt írta: „@Rolling Stone, felbosszantottunk?”. Tesfaye reakcióját széles körben bírálták, többek között azért is, mert 2011-es „Rolling Stone” című dalában még arról énekelt, hogy a magazin felismerte őt. A Vanity Fairnek adott interjújában továbbra is elutasította a beszámoló állításait, és azt mondta, hogy a sorozat átalakítását Seimetz időbeosztásával és a gyártási ütemtervvel kapcsolatos logisztikai nehézségek, valamint az első sorozata elkészítésének elsietésétől való tartózkodás indokolta.

WFP-nagyköveti tevékenysége

2021 április 4-én Tesfaye bejelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési Világprogramján (WFP) keresztül 1 millió amerikai dollárt adományoz az etiópiai Tigrayi háború által érintettek megsegítésére. Június 9-én találkozott az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetőjével, Samantha Powerrel, hogy a konfliktus okozta humanitárius válságról tárgyaljanak. Október 7-én a WFP jószolgálati nagykövetévé nevezték ki.

2021 március 3-án a WFP-vel együttműködve létrehozta az XO Humanitarian Fundot. Az alapba az After Hours til Dawn Tour minden eladott jegye után 1 amerikai dollárt, valamint további 500 000 dollárt ajánlott fel. Az alapból 2 500 000 amerikai dollárt a WFP Gázai övezetben végzett humanitárius segítségnyújtási erőfeszítéseire fordítottak, amely négymillió sürgősségi étkezést biztosított az izraeli invázió által érintettek számára. 2024 április 29-én Abel további 2 millió dollárt ajánlott fel a WFP-nek a Gázai övezetben élők kenyérrel való ellátására.

2025 januárjában további 1 millió dollárt ajánlott fel a dél-kaliforniai erdőtüzek károsultjainak megsegítésére. 2025 novemberében 350 000 dolláros adományt jelentett be a WFP Melissa hurrikánra adott humanitárius válaszának támogatására.

Stúdióalbumok

• Trilogy (2012)
• Kiss Land (2013)
• ''Beauty Behind the Madness'' (2015)
• Starboy (2016)
• My Dear Melancholy, (2018)
• After Hours (2020)
• Dawn FM (2022)
• Hurry Up Tomorrow (2025)

Válogatások

• The Weeknd in Japan (2018)
• The Highlights (2021)
• The Highlights (Deluxe) (2024)

House Of Balloons (2011)

• High For This
• What You Need
• House Of Balloons / Glass Table Girls
• The Morning
• Wicked Games
• The Party & The After Party
• Coming Down
• Loft Music
• The Knowing

Thursday (2011)

• Lonely Star
• Life Of The Party
• Thursday
• The Zone (közr. Drake)
• The Birds Pt. 1
• The Birds Pt. 2
• Gone
• Rolling Stone
• Heaven Or Las Vegas

Echoes Of Silence (2011)

• D.D.
• Montreal
• Outside
• XO / The Host
• Initiation
• Same Old Song (közr. Juicy J)
• The Fall
• Next
• Echoes Of Silence

Trilogy (2011)

Kiss Land (2013)

• Professional
• The Town
• Adaptation
• Love In The Sky
• Belong To The World
• Live For (közr. Drake)
• Wanderlust
• Kiss Land
• Pretty
• Tears In The Rain

Beauty Behind The Madness (2015)

• Real Life
• Losers (közr. Labrinth)
• Tell Your Friends
• Often
• The Hills
• Acquainted
• Can't Feel My Face
• Shameless
• Earned It (Fifty Shades Of Grey)
• In The Night
• As You Are
• Dark Times (közr. Ed Sheeran)
• Prisoner (közr. Lana Del Rey)
• Angel

Starboy (2016)

• Starboy (közr. Daft Punk)
• Party Monster
• False Alarm
• Reminder
• Rockin
• Secrets
• True Colors
• Stargirl Interlude (közr. Lana Del Rey)
• Sidewalks (közr. Kendrick Lamar)
• Six Feet Under
• Love To Lay
• A Lonely Night
• Attention
• Ordinary Life
• Nothing Without You
• All I Know (közr. Future)
• Die for You
• I Feel It Coming (közr. Daft Punk)

After Hours (2020)

• Alone Again
• Too Late
• Hardest To Love
• Scared To Live
• Snowchild
• Escape From LA
• Heartless
• Faith
• Blinding Lights
• In Your Eyes
• Save Your Tears
• Repeat After Me (Interlude)
• After Hours
• Until I Bleed Out

Dawn FM (2022)

• Dawn FM
• Gasoline
• How Do I Make You Love Me?
• Take My Breath
• Sacrifice
• A Tale By Quincy
• Out of Time
• Here We Go... Again (közr. Tyler, the Creator)
• Best Friends
• Is There Someone Else?
• Starry Eyes
• Every Angel is Terrifying
• Don't Break My Heart
• I Heard You're Married (közr. Lil Wayne)
• Less Than Zero
• Phantom Regret by Jim

Hurry Up Tomorrow (2025)

• Wake Me Up (közr. Justice)
• Cry For Me
• I Can't Fucking Sing
• São Paulo (közr. Anitta)
• Until We're Skin & Bones
• Baptized In Fear
• Open Hearts
• Opening Night
• Reflections Laughing (közr. Travis Scott, Florence + The Machine)
• Enjoy The Show (közr. Future)
• Given Up On Me
• I Can't Wait To Get There
• Timeless (közr. Playboi Carti)
• Niagara Falls
• Take Me Back To LA
• Big Sleep (közr. Giorgio Moroder)
• Give Me Mercy
• Drive
• The Abyss (közr. Lana Del Rey)
• Red Terror
• Without A Warning
• Hurry Up Tomorrow