Billboard

Billboard
A Billboard magazin 1904-es, 10. évfordulós különszáma
A Billboard magazin 1904-es, 10. évfordulós különszáma
Adatok
Típusszórakoztatóipari magazin
Tematikazene
Formátumtabloid
Ország Egyesült Államok
Alapítva1894. november 1. (Billboard Advertising)
TulajdonosEldridge Industries
KiadóPenske Media Corporation
SzerkesztőLeila Cobo, Jason Lipshutz
PéldányszámHeti 17 000 példány; havi 15,2 millió egyedi látogató
Nyelvarab, angol, koreai, spanyol, portugál
Szakterületzene
SzékhelyNew York City
ISSN0006-2510
A Billboard weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Billboard témájú médiaállományokat.

A Billboard egy hetente megjelenő amerikai zenei magazin. Számos, nemzetközileg elismert és etalonnak számító slágerlistát tartalmaz, amelyeken a legnépszerűbb zeneszámok, illetve nagylemezek szerepelnek, különféle kategóriákba sorolva. A legjelentősebb listája a Billboard Hot 100 („A 100 legforróbb”), amely a 100 leghallgatottabb dalt szerepelteti, műfajtól függetlenül. Ennek megfelelője az album kategóriában a Billboard 200 lista, amely a 200, az Egyesült Államokban legtöbb példányban eladott zenei albumot tartalmazza. A Billboard hivatalos honlapja angol és spanyol nyelven érhető el.

A magazint Billboard Advertising címmel 1894-ben alapította William H. Donaldson és James H., eredetileg havonta megjelenő, nyolcoldalas hirdetőújság volt. Néhány évvel később bővült a profilja, címe „The Billboardra” rövidült, és cirkuszi mutatványokkal, karneválokkal, vásárokkal, fesztiválokkal és vidámparkokkal kapcsolatos eseményekről szólt. Később egyre nagyobb teret kapott benne a zene is, olyannyira, hogy az 1950-es években az összes többi témát kivették belőle, és egy másik, független magazinba tették át.

Története

A Billboard első száma (1894)

A Billboard első száma 1894. november 1-jén jelent meg Cincinnati városában, Ohio államban, William Donaldson és James Hennegan kiadásában. Kezdetben a reklámiparral és a plakát‑, illetve falragasz‑kihelyezéssel foglalkozó ágazattal foglalkozott, és Billboard Advertising néven volt ismert. Abban az időben a hirdetések elsődleges formáját a közterületeken elhelyezett óriásplakátok, poszterek és papíralapú reklámok jelentették.

Donaldson az újság szerkesztését és a hirdetéseket felügyelte, míg Hennegan – a Hennegan Printing Co. tulajdonosa – a magazin gyártásáért felelt. Az első lapszámok mindössze nyolc oldalasak voltak. A lap olyan rovatokat közölt, mint The Bill Room Gossip és The Indefatigable and Tireless Industry of the Bill Poster. 1896-ban külön rovatot hoztak létre a mezőgazdasági vásárok számára. A Billboard Advertising kiadványt 1897-ben nevezték át The Billboard névre.

A rövid szerkesztőségi nézeteltérések miatti távozása után Donaldson 1900‑ban 500 dollárért (mai értéken $15,500) megvásárolta Hennegan üzletrészét, hogy megmentse a vállalkozást a csődtől. Május 5‑én Donaldson a kiadványt havi lapból heti újsággá alakította, nagyobb hangsúlyt helyezve a friss hírekre. Javította a szerkesztőségi minőséget, és új irodákat nyitott New Yorkban, Chicagóban, San Franciscóban, Londonban és Párizsban, valamint a magazin fókuszát az outdoor szórakoztatásra helyezte át, például vásárokra, karneválokra, cirkuszokra, vaudeville‑re és burleszk show‑kra. 1900‑ban külön rovatot vezettek be a cirkuszok számára, majd 1901‑ben még hangsúlyosabbá vált a szabadtéri események tudósítása.

A Billboard olyan témákat is feldolgozott, mint a szabályozás, a szakmaiság, a gazdasági kérdések és az új produkciók. Volt „stage gossip” rovata, amely a szórakoztatók magánéletét tárgyalta, „tent show” rovata az utazó előadásokról, valamint egy alcíme: „Freaks to Order”. Donaldson emellett olyan cikkeket is publikált, amelyek ellenezték a cenzúrát, támogatták a jó ízlést képviselő produkciókat, és elítélték a szenzációhajszoló újságírást.

Ahogy a vasúthálózat egyre fejlettebbé vált, a Billboard egy levél‑továbbító rendszert működtetett az utazó előadók számára. Az előadó tartózkodási helyét az újság Routes Ahead rovatában követték nyomon, majd a Billboard átvette a számára érkező leveleket, és értesítést tett közzé a Letter‑Box rovatban arról, hogy levél érkezett neki. Ezt a szolgáltatást 1904‑ben vezették be, és a Billboard egyik legnagyobb bevételi forrásává és kapcsolati hálójának alapjává vált. 1914‑re már 42 000 ember használta a szolgáltatást. Az utazó előadók hivatalos levelezési címeként is szolgált a sorozási értesítésekhez az Első világháború idején. Az 1960‑as években, amikor a szolgáltatást megszüntették, a Billboard még mindig heti 1500 levelet dolgozott fel.

1920‑ban Donaldson vitatott döntéssel felvette a fekete újságírót, James Albert Jackson‑t, hogy heti rovatot írjon a fekete előadókról. A The Business of Culture: Strategic Perspectives on Entertainment and Media szerint a rovat feltárta a fekete előadókat érő diszkriminációt, és hozzájárult karrierjük elismeréséhez. Jackson volt az első fekete kritikus egy országos magazinnál, amelynek közönsége túlnyomórészt fehér volt. Unokája szerint Donaldson olyan szerkesztési irányelvet is bevezetett, amely megtiltotta az előadók faji hovatartozásának feltüntetését. Donaldson 1925‑ben meghalt.

A zenei fókusz

A Billboard szerkesztőségi tartalmának fókusza a felvételi és lejátszási technológiák fejlődésével együtt változott, és a „modern technika csodáit” mutatta be, mint például a fonográfot és a vezeték nélküli rádiókat. A magazin 1899‑ben kezdte el a pénzérmével működő szórakoztató gépek bemutatását, majd 1932 márciusában külön rovatot hozott létre Amusement Machines néven. A Billboard 1907‑ben kezdte el a filmipar tudósítását, de mivel erős versenyben állt a Variety című lappal, a hangsúlyt végül a zenére helyezte. Az 1920‑as években saját rádióadót is létrehozott.

A zenegép‑ipar a nagy gazdasági világválság idején is tovább növekedett, és erőteljesen hirdették a Billboard hasábjain, ami még nagyobb szerkesztőségi fókuszt eredményezett a zenére. A fonográf és a rádió elterjedése szintén hozzájárult a magazin egyre erősebb zenei hangsúlyához. A Billboard 1936. január 4‑én tette közzé az első zenei slágerlistát, és 1939 januárjában bevezette a Record Buying Guide című útmutatót. 1940‑ben elindította a Chart Line rovatot, amely a legjobban fogyó lemezeket követte nyomon, majd 1944‑ben megjelent a zenegépekhez készült slágerlista, a Music Box Machine.ref name="Hoffmann 2004 p. 212"/> Az 1940‑es évekre a Billboard már kifejezetten a zeneiparra szakosodott kiadvány lett. A második világháború után a magazin által közölt slágerlisták száma tovább nőtt, ahogy új zenei irányzatok és műfajok váltak népszerűvé. 1987‑re már nyolc különböző műfajt és formátumot lefedő listát közölt, 1994‑re pedig huszonnyolcat.

1943-ra a Billboard körülbelül 100 alkalmazottal rendelkezett. A magazin irodái 1946-ban Brightonba (Ohio) költöztek, majd 1948-ban New York Citybe. 1950 novemberében öt hasábos bulvárlap-formátumot vezettek be, és 1963 januárjában a Billboard nyomtatott kiadásaiban először alkalmaztak mázolt papírt, ami lehetővé tette a fotózsurnalizmust.

A Billboard Publications Inc. megvásárolt egy havi szaklapot, amely édesség‑ és cigaretta‑automaták üzemeltetőinek szólt, Vend néven, majd az 1950‑es években egy reklámipari szakkiadványt is, a Tide című magazint. 1969-re a Billboard Publications Inc. már 11 szakmai és fogyasztói kiadványt birtokolt, továbbá a Watson-Guptill Publications vállalatot, egy önképző hangkazetta‑sorozatot és négy televíziós franchise‑t. Ugyanabban az évben megszerezte a Photo Weekly című lapot is.

Idővel a Billboard által a zenén kívül lefedett témák önálló kiadványok alapjául szolgáltak: a Funspot magazin 1957‑ben jött létre, hogy a vidámparkokkal foglalkozzon, az Amusement Business pedig 1961‑ben indult, a szabadtéri szórakoztatás témájára összpontosítva. 1961 januárjában The Billboard neve Billboard Music Week lett, hogy hangsúlyozza a magazin immár kizárólagos zenei fókuszát. Két évvel később a lap nevét egyszerűen Billboard-ra változtatták. A The New Business Journalism szerint 1984-re a Billboard Publications „prosperáló” szaklap‑konglomerátummá vált, a Billboard pedig a zeneipari hírek „vitathatatlan vezetőjévé”. Az 1990‑es évek elején a Billboard elindította a Billboard Airplay Monitors című kiadványt, amely a lemezlovasoknak és zenei programigazgatóknak szólt. Az évtized végére a Billboard önmagát a hangfelvétel‑ipar „bibliájaként” emlegette.

Tulajdonosváltások

A Billboard nehéz helyzetbe került alapítója, William Donaldson 1925‑ös halála után, és három éven belül ismét a csőd felé sodródott. Donaldson veje, Roger Littleford 1928‑ban átvette a vezetést, és „visszaterelte a kiadványt az egészséges működés felé”. Fiai, Bill és Roger 1946‑ban társkiadók lettek, majd Littleford halála után, az 1970‑es évek végén örökölték a magazint. 1985‑ben eladták magánbefektetőknek, hozzávetőleg 40 millió dollárért.

Az új tulajdonosok költségcsökkentésbe kezdtek, és felvásároltak egy, a Broadway színházi iparág számára készült szaklapot, a Backstage című kiadványt. 1987-ben a Billboard‑ot ismét eladták, ezúttal az Affiliated Publications vállalatnak, 100 millió dollárért. A Billboard Publications Inc. az Affiliated Publications leányvállalatává vált, BPI Communications néven. A BPI Communications több kiadványt is felvásárolt, köztük a The Hollywood Reporter, Adweek, Marketing Week és Mediaweek ( magazinokat, valamint megvásárolta a Nielsen Broadcast Data Systems vállalatot, amely fejlett technológiát kínált a zenei sugárzási adatok követésére. A Boston Ventures magánbefektetői és a BPI vezetői később visszavásárolták a Billboard Publications kétharmados tulajdonrészét, ismét 100 millió dollárért, és újabb felvásárlások követték. 1993-ban létrehoztak egy új részleget, a Billboard Music Groupot, amely a zenei témájú kiadványokat fogta össze.

1994-ben a Billboard Publications vállalatot 220 millió dollárért eladták a holland médiakonglomerátumnak, a Verenigde Nederlandse Uitgeverijen‑nak. A VNU 1997-ben felvásárolta a reklámipari Clio Awards díjat és a National Research Groupot, majd 1999-ben az Editor & Publisher kiadványt. 2000 júliusában 650 millió dollárt fizetett a Miller Freeman, Inc. kiadónak. A BPI-t 2000-ben a VNU más egységeivel összevonták, és létrehozták a Bill Communications Inc. nevű vállalatot. Amikor Gerald Hobbs vezérigazgató 2003-ban visszavonult, a VNU jelentősen megnőtt, ugyanakkor az akvizíciók miatt nagy adósságot halmozott fel. A vállalat 2005-ben megkísérelte a IMS Health 7 milliárd dolláros felvásárlását, ám a részvényesek tiltakozása miatt a tranzakció meghiúsult; végül 2006-ban elfogadott egy 11 milliárd dolláros befektetői felvásárlási ajánlatot.

A VNU 2007-ben felvette a Nielsen N.V. nevet, annak a vállalatnak a nevét, amelyet 1999-ben 2,5 milliárd dollárért vásárolt fel. Az új vezérigazgató, Robert Krakoff eladta a korábban megszerzett kiadványok egy részét, átszervezte a vállalatot, és további felvásárlásokat tervezett, mielőtt 2007-ben hirtelen elhunyt. Halála után Greg Farrar került a helyére.

A Nielsen 2009‑ig volt a Billboard tulajdonosa, amikor a lapot nyolc másik kiadvánnyal együtt eladták az e5 Global Media Holdingsnak. Az e5‑öt a Pluribus Capital Management és a Guggenheim Partners hozta létre kifejezetten a felvásárlás céljára. A következő évben az új anyavállalat nevét Prometheus Global Media‑re változtatták. Három évvel később a Guggenheim Partners felvásárolta a Pluribus részesedését a Prometheusban, és a Billboard egyedüli tulajdonosává vált.

2015 decemberében a Guggenheim Digital Media több médiamárkát – köztük a Billboard‑ot – leválasztott, és saját vezetőjének, Todd Boehly‑nek adta át. Az eszközök a Hollywood Reporter–Billboard Media Group égisze alatt működnek, amely az Eldridge Industries holdingvállalat egyik egysége.

1990 –jelenleg is

Timothy White‑ot 1991-ben nevezték ki főszerkesztőnek, és ezt a pozíciót egészen 2002-ben bekövetkezett váratlan haláláig töltötte be. White heti rovatot írt, amelyben az „művészi értékkel” bíró zenét népszerűsítette, miközben bírálta az erőszakos vagy nőgyűlölő témájú zenéket, és átdolgozta a magazin zenei slágerlistáit is. A korábbi, zeneüzletektől származó adatok helyett az új listák a bolti pénztárszkennerekből származó, Nielsen SoundScan által szolgáltatott adatokat használták. White emellett részletes portrékat írt zenészekről, de helyét Keith Girard vette át, akit később, 2004 májusában elbocsátottak. Girard és egy női alkalmazott 29 millió dolláros pert indított, azt állítva, hogy a Billboard igazságtalanul bocsátotta el őket, és ezzel szándékosan ártani akart a hírnevüknek, valamint szexuális zaklatást, ellenséges munkahelyi környezetet és pénzügyileg motivált szerkesztői tisztességtelenséget tapasztaltak. E-mail bizonyítékok arra utaltak, hogy az emberi erőforrás részleg külön utasítást kapott arra, hogy kiemelten figyelje a kisebbségi alkalmazottakat. Az ügyet 2006-ban, bíróságon kívül rendezték, ismeretlen összegért.

A 2000‑es években a zeneipar gazdasági visszaesése drámaian csökkentette a Billboard hagyományos közönségéből származó olvasottságot és hirdetési bevételeket. A példányszám az 1990‑es évek 40 000-es szintjéről 2014-re 17 000 alá esett. A kiadvány munkatársi gárdája és tulajdonosi struktúrája is gyakori változásokon ment keresztül.

2004-ben Tamara Conniff lett a Billboard első női és egyben legfiatalabb ügyvezető főszerkesztője. Ő vezette a magazin első jelentős arculatváltását az 1960-as évek óta, amelyet Daniel Stark és a Stark Design készített. Conniff vezetése alatt a Billboard újságárusnál mért eladásai 10%-kal nőttek, a hirdetési oldalak száma 22%-kal emelkedett, a konferenciák regisztrációi pedig 76%-kal ugrottak meg. 2005-ben a Billboard szerkesztősége a zeneiparon túl más digitális és mobil szórakoztatóipari területekre is kiterjesztette fókuszát. 2006-ban – miután vezette a Billboard rádiós kiadványát – Scott McKenzie, korábbi ABC News- és CNN‑újságíró, a Billboard összes kiadványának szerkesztési igazgatója lett. Conniff 2007-ben elindította a Billboard Women in Music eseményt.

Bill Werde‑t 2008-ban nevezték ki szerkesztési igazgatónak, majd 2014 januárjában Janice Min követte, aki a The Hollywood Reporter szerkesztőségi tartalmáért is felelt. A magazin ekkor egyre inkább általános érdeklődésű zenei hírforrássá vált, nem csupán iparági szaklapként működött: több híresség‑ és divattémájú tartalmat közölt. Min Tony Gervinót nevezte ki szerkesztőnek, noha Gervinónak nem volt zeneipari háttere. Gervinót 2014 áprilisában nevezték ki főszerkesztőnek. Egy NPR‑cikk egy kiszivárgott változatát ismertette a Billboard éves felmérésének, amely – állításuk szerint – több pletykát tartalmazott, és kevésbé szakmai témákra összpontosított, mint korábban. Például a magazin arról is megkérdezte olvasóit, hogy mit gondolnak az énekesnő Kesha által producerével szemben benyújtott, szexuális visszaélést állító keresetről.

Gervinót 2016 májusában elbocsátották. Janice Min az egész szerkesztőségnek küldött üzenetében jelezte, hogy a digitális tartalmakért felelős alelnök, Mike Bruno veszi át a szerkesztési részleg vezetését. 2016. június 15‑én bejelentették a BillboardPH elindítását, amely a Billboard első délkelet‑ázsiai – főként a Fülöp‑szigeteken működő – slágerlista‑szolgáltatója lett. 2016. szeptember 12‑én a Billboard Kínába is terjeszkedett, amikor a Vision Music Ltd.-del együttműködésben elindította a Billboard China kiadványt.

2020. szeptember 23-án bejelentették, hogy a Penske Media Corporation átveszi az MRC Media & Info kiadványainak működtetését az MRC-vel közös vállalat, a PMRC keretében. A közös vállalat a Billboard irányítását is magában foglalja. 2024. január 13-án a Billboard bejelentette, hogy tovább kíván terjeszkedni Ázsiában, és elindítja a Billboard Korea kiadványt.

Hírszolgáltatás

A Billboard híroldalt és heti megjelenésű szaklapot ad ki, amely a zenével, videóval és az otthoni szórakoztatással foglalkozik. A cikkek többségét a szerkesztőség tagjai írják, míg néhányat iparági szakértők készítenek. A magazin híreket, pletykákat, véleménycikkeket és zenei kritikákat közöl, de „legmaradandóbb és legnagyobb hatású alkotása” a Billboard slágerlisták. A listák a zenei eladásokat, a rádiós játszási adatokat és más mutatókat követnek a legnépszerűbb dalokról és albumokról. A Billboard Hot 100 – a legkelendőbb dalok listája – 1958-ban indult. Azóta a Billboard 200, amely a legkelendőbb albumokat rangsorolja, a kereskedelmi siker egyik legfontosabb mutatójává vált. A Billboard könyveket is kiadott a Watson-Guptill kiadóval együttműködésben, valamint egy rádiós és televíziós sorozatot American Top 40 címmel, amely a Billboard slágerlistákon alapult. A napi Billboard Bulletin 1997 februárjában indult, és a Billboard évente mintegy 20 iparági eseményt rendez.

Billboard a zeneipari hírek egyik legmegbízhatóbb forrásának számít. Weboldala tartalmazza a Billboard Charts slágerlistákat, műfajonként tagolt híreket, videókat és egy különálló weboldalt is. Emellett listákat állít össze, működteti a Pret-a-Reporter nevű divatportált, valamint nyolc különböző hírlevelet ad ki.

A nyomtatott magazin állandó rovatai:

Listák

A Billboard ismert arról, hogy évente több listicle jellegű összeállítást tesz közzé weboldalán, amelyekben a zeneipar legbefolyásosabb vezetőit, előadóit és vállalatait ismeri el, például az alábbiakat:

Díjkiosztók

1990 óta a Billboard létrehozta a Billboard Music Awards díjátadót, amely a különböző zenei műfajokban az év során legjobb eredményeket elérő albumokat, előadókat és kislemezeket tünteti ki. Az eredményeket az eladások, a streaming, a rádiós játszások, a turnébevétel és a közösségi médiás aktivitás alapján határozzák meg. Az adatokat a Billboard és adatpartnerei, köztük az MRC Data és a Next Big Sound szolgáltatják. Az évek során a Billboard számos további díjat és szavazást hozott létre, amelyek különböző zenei műfajokat, élő előadásokat és előadókat ismernek el.

Nemzetközi kiadások

Aktív

  • Billboard Arabia (2023–napjainkig)
  • Billboard Argentina (2013–napjainkig)
  • Billboard Brasil (2009–2019, 2023–napjainkig)
  • Billboard Canada (2023–napjainkig)
  • Billboard China (2016–2019, 2022–napjainkig)
  • Billboard Colombia (2024–napjainkig)
  • Billboard France (2025–napjainkig)
  • Billboard Georgia (2022–napjainkig)
  • Billboard Italia (2019–napjainkig)
  • Billboard Japan (2008–napjainkig)
  • Billboard Korea (2024–napjainkig)
  • Billboard Peru (2023–napjainkig)
  • Billboard Philippines (2016–2018, 2023–napjainkig)
  • Billboard India (2026–napjainkig)

Inaktív / megszűnt

  • Billboard Greece (indult 2011-ben; megszűnt)
  • Billboard Indonesia (indult 2018-ban; megszűnt)
  • Billboard Thailand (indult 2016-ban; megszűnt)
  • Billboard Türkiye (2006–2010)
  • Billboard Việt Nam (2017–2023)

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. ↑ Lampel, Lant (2015. november 5.). "The Billboard Advertiser – historical note". Billboard Archives. Hozzáférés: 2026. augusztus 2.
  2. ↑ Broven, J. (2009). Record Makers and Breakers: Voices of the Independent Rock 'n' Roll Pioneers. Music in American life. University of Illinois Press. 187. o. ISBN 978-0-252-03290-5. Hozzáférés: 2015. november 5.
  3. ↑ Trust, Gary (2021. november 1.). "The First Billboard: All That Was 'New, Bright and Interesting on the Boards'". Billboard. 2017. november 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. október 1.
  4. ↑ Godfrey, Donald G. (...). [... "..."] ... Hozzáférés: 2026-08-02. {{cite news}}: Check |archive-url= value (súgó); Check |url= value (súgó); Check date values in: |date= (súgó)
  5. 1 2 "Hall of fame. (history's top personalities in the live entertainment and amusement industry) (One hundredth-anniversary collector's edition)". Amusement Business. 1994. november 1. 2015. december 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 7.
  6. 1 2 3 Anand, N. (2006). "Charting the Music Business: Magazine and the Development of the Commercial Music Field". In Lampel, Joseph; Shamsie, Jamal; Lant, Theresa (eds.). The Business of Culture: Strategic Perspectives on Entertainment and Media. Series in Organization and Management. Taylor & Francis. 140. o. ISBN 978-1-135-60923-8. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  7. ↑ Writers' Program of the Works Projects Administration in the State of Ohio (1943). [... Cincinnati, a Guide to the Queen City and Its Neighbors]. Best Books. 184. o. ISBN 978-1-62376-051-9. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó); Check |archive-url= value (súgó); Check |url= value (súgó)
  8. ↑ Dinger, Ed. Nielsen Business Media, Inc. Vol. 98. International Directory of Company Histories. 260–265. o.
  9. 1 2 3 4 Hoffmann, Frank (2004). Encyclopedia of Recorded Sound. Taylor & Francis. 212. o. ISBN 978-1-135-94950-1. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  10. 1 2 ..., ed. (1943). [... Project 1943]. ... 184. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: |editor= has numeric name (súgó); Check |url= value (súgó)
  11. 1 2 3 Gussow, Don (1984). [... The New Business of Journalism: An Insider’s Look at the Workings of America’s Business Press]. Harcourt Brace Jovanovich. 32–33. o. ISBN 978-0-15-165202-0. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |url= value (súgó)
  12. ↑ "New Boss for Billboard". Newsweek. 1949. április 4. 57–58. o.
  13. 1 2 3 Radel, Cliff (1994. november 3.). "Entertainment & the Arts: Billboard Celebrates 100 Years Of Hits". The Seattle Times. 2015. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 6.
  14. ↑ Dinger, Ed, ed. (...). [... International Directory of Company Histories]. Vol. 98. Nielsen Business Media, Inc. 260–265. o. Hozzáférés: 2026-08-02. {{cite book}}: Check |url= value (súgó); Check date values in: |date= (súgó)
  15. 1 2 Bloom, K. (2013). Broadway: An Encyclopedia. Taylor & Francis. 83. o. ISBN 978-1-135-95020-0. 2022. március 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 6.
  16. ↑ Dinger, Ed, ed. (...). [... International Directory of Company Histories]. Vol. 98. Nielsen Business Media, Inc. 260–265. o. Hozzáférés: 2026-08-02. {{cite book}}: Check |url= value (súgó); Check date values in: |date= (súgó)
  17. ↑ Sale, Jonathan (1996. január 4.). "Sixty years of hits, from Sinatra to ... Sinatra". The Independent. 2017. január 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. január 3.
  18. ↑ Radel, Cliff (1994. november 3.). [... "Entertainment & the Arts: Billboard Celebrates 100 Years Of Hits"]. The Seattle Times. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite news}}: Check |archive-url= value (súgó); Check |url= value (súgó)
  19. ↑ Writers' Program of the Works Projects Administration in the State of Ohio (1943). Cincinnati, a Guide to the Queen City and Its Neighbors. Best Books. 184. o. ISBN 978-1-62376-051-9. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 7. {{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó)
  20. ↑ Godfrey, Donald G.; Leigh, Frederic A. (1998). [... Historical Dictionary of American Radio]. Westport, CT: Greenwood Press. 45. o. ISBN 978-0-313-29636-9. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |url= value (súgó)
  21. ↑ Godfrey, Donald G. (...). [... "..."] ... Hozzáférés: 2026-08-02. {{cite news}}: Check |archive-url= value (súgó); Check |url= value (súgó); Check date values in: |date= (súgó)
  22. 1 2 Dinger, Ed (ed.). [... International Directory of Company Histories]. Vol. 98. Nielsen Business Media, Inc. 260–265. o. ISBN 978-1-62376-051-9. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |url= value (súgó)
  23. ↑ [... "New Boss for Billboard"]. Newsweek. 1949. április 4. 57–58. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite news}}: Check |url= value (súgó)
  24. ↑ [... "New Boss for Billboard"]. Newsweek. 1949. április 4. 57–58. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite news}}: Check |url= value (súgó)
  25. ↑ Dinger, Ed (ed.). [... International Directory of Company Histories]. Vol. 98. Nielsen Business Media, Inc. 260–265. o. ISBN 978-1-62376-051-9. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |url= value (súgó)
  26. ↑ Jackson, Timothy; Keller, Mark; Flood, Bryan (2010). [... Music Business Handbook and Career Guide]. Cengage Learning. 638. o. ISBN 978-1-4283-7648-9. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |url= value (súgó)
  27. ↑ Dinger, Ed (ed.). [... International Directory of Company Histories]. Vol. 98. Nielsen Business Media, Inc. 260–265. o. ISBN .... Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |isbn= value: invalid character (súgó); Check |url= value (súgó)
  28. ↑ Jackson, K.T.; Keller, L.; Flood, N. (2010). The Encyclopedia of New York City: Second Edition. Yale University Press. 638. o. ISBN 978-0-300-18257-6. 2022. március 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  29. ↑ Dinger, Ed (ed.). [... International Directory of Company Histories]. Vol. 98. Nielsen Business Media, Inc. 260–265. o. ISBN 978-1-62376-051-9. Hozzáférés: 2026. augusztus 2. {{cite book}}: Check |url= value (súgó)
  30. ↑ "Dutch Buyer Acquires BPI". The New York Times. 1994. január 15. 2015. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. október 10.
  31. ↑ "Dutch Firm To Purchase Billboard, Film Magazine". Chicago Tribune. 1994. január 17. 2015. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. október 10.
  32. ↑ "VNU to Buy Nielsen Media In Deal Valued at $2.5 Billion". The Wall Street Journal. 1999. augusztus 17. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. október 10.
  33. ↑ Deliso, Meredith (2007. január 18.). "VNU Changes Name to the Nielsen Co". Advertising Age. 2015. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. október 10.
  34. ↑ Ives, Nat (2009. december 10.). "Adweek Group Among Titles Sold to e5 Global Media Holdings". Advertising Age. 2015. december 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. október 11.
  35. ↑ Fritz, Ben (2009. december 10.). "Hollywood Reporter, Billboard sold". Los Angeles Times. 2020. szeptember 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. október 12.
  36. ↑ Fell, Jason (2010. október 15.). "What's in a Name?". Folio. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 11.
  37. ↑ Steel, Emily (2013. január 15.). "Former Yahoo chief moves to Guggenheim". Financial Times. 2022. március 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. január 15.
  38. ↑ Raphael, TJ (2013. január 15.). "Yahoo Exec Tapped To Head Prometheus Global Media". Folio. 2016. május 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 11.
  39. ↑ Lieberman, David; Busch, Anita (2015. december 17.). "Guggenheim Prepares To Sell Hollywood Reporter, Dick Clark Productions To Exec". Deadline. 2017. június 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. december 18.
  40. ↑ "Guggenheim Media Spins Off Money-Losing Hollywood Reporter, Billboard to Company President Todd Boehly (Exclusive)". The Wrap. 2015. december 17. 2015. december 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. december 18.
  41. ↑ "Dodgers' Boehly Leads $100 Million DraftKings Investment". Bloomberg.com. 2017. március 9. 2017. március 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. március 10.
  42. 1 2 "Timothy White, 50; Editor Revolutionized Billboard Magazine". Los Angeles Times. 2002. június 28. 2015. november 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  43. ↑ Pareles, Jon (2002. július 1.). "Timothy White, 50, Billboard Editor in Chief". The New York Times. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  44. 1 2 3 Jurkowitz, Mark (2004. augusztus 12.). "Lawsuit is latest in list of tough hits for Billboard". Boston Globe. 2015. szeptember 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  45. 1 2 3 Grinberg, Emanuella (2005. április 6.). "New motion details racial profiling claims against Billboard magazine". CNN. 2020. október 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  46. 1 2 3 4 Tsioulcas, Anastasia (2015. augusztus 23.). "Why Is 'Billboard' Asking Industry Execs If They Believe Kesha?". NPR. 2015. november 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 7.
  47. ↑ Sisario, Ben (2014. január 8.). "Leadership Change May Signal New Start for Billboard Magazine". The New York Times. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 6.
  48. ↑ Flamm, Matthew (2006. január). "Tamara Conniff, 33". 40 Under 40. Crain's New York Business. 2018. szeptember 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 28.
  49. ↑ "Billboard Promotes Key Editors". Billboard. 2006. január 13.
  50. ↑ "Reba Named Woman Of The Year". CBS News. AP. 2007. szeptember 14. 2020. április 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 17.
  51. ↑ "Top Music Exec joins WorldMusicLink". PRLOG (Press release). 2011. február 18. 2020. november 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 14.
  52. ↑ "Billboard chooses Reba McEntire as its first 'Woman of the Year'". The Orange County Register. 2007. szeptember 14. 2020. december 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 14.
  53. ↑ "McEntire Named Billboard's Woman Of The Year". Billboard. 2007. szeptember 17. 2018. június 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 14.
  54. 1 2 Lewis, Randy (2014. január 9.). "Billboard Shakeup puts Hollywood Reporter's Janice Min in Charge". Los Angeles Times. 2014. január 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. január 13.
  55. 1 2 Sisario, Ben (2014. április 7.). "Billboard Names Tony Gervino as Editor". The New York Times. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 6.
  56. ↑ Steigrad, Alexandra (2014. április 7.). "Billboard Names Tony Gervino Editor in Chief". Women's Wear Daily. 2020. december 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  57. ↑ "Billboard EIC Tony Gervino Exits on a High Note". Adweek. 2016. május 2. 2019. január 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 15.
  58. ↑ "Billboard Partners with AlgoRhythm to Launch Billboard Philippines". Billboard. 2016. június 15. 2017. június 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. június 30.
  59. ↑ Havens, Lyndsey (2016. szeptember 12.). "Billboard Launches in China". Billboard. 2016. szeptember 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 10.
  60. ↑ Ellefson, Lindsey (2020. szeptember 23.). "Variety Parent Penske Media to Take Over Hollywood Reporter, Billboard in Joint Venture With MRC". TheWrap (amerikai angol nyelven). 2020. szeptember 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. szeptember 23.
  61. ↑ Peters, Mitchell (2024. január 13.). "Billboard Expands in Asia With Launch of Billboard Korea". Billboard. Hozzáférés: 2024. május 14.
  62. 1 2 Godfrey, Donald G. (...). [... "..."] ... Hozzáférés: 2026-08-02. {{cite news}}: Check |archive-url= value (súgó); Check |url= value (súgó); Check date values in: |date= (súgó)
  63. ↑ Sisario, Ben (2014. január 8.). "Leadership Change May Signal New Start for Billboard Magazine". The New York Times. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 6.
  64. ↑ "21 Under 21 2017: Music's Next Generation". Billboard. 2018. február 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 30.
  65. ↑ "40 Under 40: Music's Top Young Power Players Revealed". Billboard. 2020. december 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 30.
  66. ↑ "Revealed: Billboard's 2019 Women In Music Top Executives". Billboard Magazine. 2019. december 12. 2020. június 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 18.
  67. ↑ "Billboard Launches Inaugural 'Billboard Dance 100' Ranking of Top Dance Music Artists". Billboard. 2022. március 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 8.
  68. ↑ "Billboard's 2017 Power 100 List Revealed". Billboard. 2021. január 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 30.
  69. ↑ "Billboard Dance Power Players 2018: The Managers, Live Leaders & Tastemakers Shaping the Genre". Billboard. Hozzáférés: 2018. december 8.[halott link]
  70. ↑ "Revealed: Billboard's 2017 Digital Power Players, Guiding the Future in Music and Tech". Billboard. 2020. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 30.
  71. ↑ "Hip-Hop Power Players 2017: The Heat Seekers". Billboard. 2020. október 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 31.
  72. ↑ "Revealed: Billboard's 2017 Indie Power Players, Led by Big Machine's Scott Borchetta". Billboard. 2020. november 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 31.
  73. ↑ "Latin Power Players 2017 List Revealed". Billboard. 2020. december 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 31.
  74. ↑ "Billboard's Top 50 Money Makers of 2016". Billboard. 2017. július 13. 2023. december 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. december 27.
  75. ↑ Lipshutz, Jason (2011. július 7.). "Britney Spears, Lady Gaga Rule Billboard.com's 2011 Mid-Year Music Awards". Billboard. 2021. december 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 15.
  76. ↑ Peters, Mitchell (2024. szeptember 15.). "Fans Choose Katy Perry and Doechii's 'I'm His, He's Mine' as This Week's Favorite New Music in All-Genre Poll". Billboard. 2024. október 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2026. április 3.
  77. ↑ Iasimone, Ashley (2025. november 9.). "Fans Choose Katy Perry's 'Bandaids' as This Week's Favorite New Music". Billboard. 2025. november 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2026. április 3.
  78. ↑ "ბილბორდი  – საქართველო  – საქართველოში მუსიკალურ ჩარტებსა და სიახლეებს შემოიტანს" [Billboard  – Georgia  – zenelistákat és híreket hoz Grúziába]. Interpressnews (grúz nyelven). 2022. július 2. Hozzáférés: 2025. március 17.
  79. ↑ "A Billboard Indiában indul az Other Side Ventures partnerségével, Priyanka Khimani támogatásával". Billboard.com. Hozzáférés: 2026. június 5.

Megjegyzések

  1. ↑ A Chicago Tribune szerint 19 kiadványról volt szó.
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap