Cirkusz

Ez a szócikk az előadó-művészeti ágról szól. Hasonló címmel lásd még: Cirkusz (film).

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

Története

A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astleynek az az ötlete támadt, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vett körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezett el.

Az Amerikai Egyesült Államokban a cirkusz 1778-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz.

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737-1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.

Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkuszt 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épületet 1966-ban lebontották. A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

A régi cirkuszok

Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.

Mai cirkuszok

Kortárs Cirkusz

• Cirque du Soleil, (kanadai)
• Recirquel, (magyar)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Cirkuszos dinasztiák

A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.

Világhírű magyar cirkuszos családok: Antalek, Axt, Ádám, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Kludszky, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Krateyl, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Picard, Richter, Sallai, Schlingloff,Vargas,Schneller, Wertheim, Hegedűs.

Műsorszámok

Zenék

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů), melynek szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík katonazenekari karmester és zeneszerző, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt.

Híres cirkuszok listája

Circus America

Cirkuszfesztiválok

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Circus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirque című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkusz témájú médiaállományokat.

• Cirkusz.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Fővárosi Nagycirkusz
• Magyar Nemzeti Cirkusz
• Cirkuszkutató
• Cirkuszi akrobatika Archiválva 2011. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zsonglőr.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Magyar Nemzeti Cirkusz
• Cirkusz Safari
• Panem et circenses
• Cirkusztörténet. Jegyzet az Állami Artistaképző Iskola részére. 1., Ókor; összeáll. Szekeres József; Fővárosi Nyomdaipari Váll., Budapest, 1960
• Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskola, Budapest, 1962
• Budai Imre: A cirkuszművészet rövid története; Utorg, Budapest, 1985
• Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Budapest, 1979
• Cirkusz és tudomány; szerk. H. Orlóci Edit; Jószöveg Műhely, Budapest, 2005 (Jószöveg könyvek)
• Cirkuszkutatás; szerk. Tóvay Nagy Péter; Jószöveg Műhely, Bp., 2007–2009 (Jószöveg könyvek)
• H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Budapest, 2006
• Valóság és illúzió; szerk. Szeifert Judit; MAOE, Budapest, 2012
• Cirkuszi csodaemberek. Életútinterjúk cirkuszművészekkel; riporter Szekáry Zsuzsanna, szerk. Fekete Péter, Pál Dániel Levente; MACIVA, Budapest, 2019–
• Dohi Tamás: A ligeti porond. 120 év története (MACIVA, Budapest, 2009)
• Dohi Tamás: The Capital Circus of Budapest (MACIVA, Budapest, 2009)
• Faludi Ilona: Újrakezdés. Egy cirkuszhercegnő élete; Pro Pannonia, Pécs, 2012 (Pannónia könyvek)
• Sz. Látó Judit: Életem a cirkusz. Kristóf István története (Budapest, 2021)
• Sz. Látó Judit: My life, the circus. The amazing story of István Kristóf (Budapest, 2022)
• Cirkuszépületek Európában. Cirkuszművészeti és cirkuszépülettörténeti tanulmányok, esszék, előadások; szerk. Joó Emese; Magyar Művészeti és Innovációs Központ, Bp., 2022 (Színháztudományi szemle)
• Kocsis Barbara: A Donnert dinasztia; Napkút, Budapest, 2022
• Dohi Tamás: Egy átcirkuszolt élet, avagy Winicky Gabriella családtörténete. A fakerekű kocsitól a fotóművészetig (Kaposvár, 2025)

Ez a szabadidő tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!