1966

Határozott dátumú események

• január 1. – Az új dinár bevezetése Jugoszláviában. (100 régi ér 1 újat.)
• február 11. – Magyarországon „spontán” tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnám mellett.
• február 15. – Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között.
• február 24. – Katonatisztek egy csoportja – kihasználva Kwame Nkrumah elnök távollétét – puccsot hajt végre Ghánában.
• február 26–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának (JKSZ KB) plénuma – csakúgy mint március 11-én – a gazdasági reform végrehajtását szorgalmazza. (Tito utal arra, hogy vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását.)
• március 10. – Charles de Gaulle elnök hivatalosan is bejelenti Franciaország a NATO integrált katonai szervezetéből való kilépési szándékát.
  • Beatrix holland királynő feleségül megy Amsbergi Miklós holland herceghez. Néhány néző a vőlegény ellen tüntet, mert az német.
• március 15.
  • Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) védnöksége alatt.
  • A romániai népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 19 105 056 fő, ebből magyar nemzetiségű 1 619 592 fő. A magyar anyanyelvű csángók nagy részét románnak írták be.
• március 18. – A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket.
• április 26. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) elfogadja a szovjet javaslatot, hogy rossz egészségi állapota miatt – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás Arzamasz városába költözzön.
• április 27. – VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében.
• május 7. – Ötmillió angolnaivadék érkezik az Egyesült Királyságból, és ezzel kezdetét veszi az angolna újabb telepítési programja (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Körösök és a Tisza holtága).
• május 12–14. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán Alexander Dubčeket választják első titkárrá.
• május 25–27. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hoz a gazdasági mechanizmus reformjáról.
• május 26. –
  • A Németország Szociáldemokrata Pártja (NSZK) és a Német Szocialista Egységpárt (NDK) megállapodik, hogy szónokaik előadást tartanak a másik párt előtt, július 14-én Karl-Marx-Stadtban, illetve július 21-én Hannoverben; a NSZP szovjet beavatkozásra június 29-én lemondja a rendezvényeket.
  • Brit Guyana Guyana néven függetlenné válik.
• május 31.–június 4. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIII. kongresszusán a „sikerek” mellett szóba kerülnek a társadalmi élet „negatív tendenciái”, úm. a liberalizmus és a revizionizmus. (Első titkárrá ismét Antonín Novotný-t választják, továbbá a kongresszus kinyilvánítja bizonyos gazdasági reformok szükségességét.)
• június 1. – A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is.
• június 4. – Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat.
• június 18. – Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. (A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.)
• június 25. – Jegyzőkönyv a jugoszláv–vatikáni kapcsolatok rendezéséről.
• június 26. – Svájcban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát.
• július 1–3. – A JKSZ KB brioni ülése, ahol megtárgyalják az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült jelentést. (Megállapítják, hogy a szervezet önálló erővé vált, amely szembeszállt a VII. kongresszus határozataival, és megpróbálta ellenőrizni az egész társadalmat. Mindezért felelőssé teszik Aleksandar Ranković alelnököt – aki korábban 2 évtizedig a szolgálat vezetője volt –, s akit minden funkciójától megfosztanak és nyugdíjaznak.)
• július 2. – Franciaország végrehajtja első kísérleti atomrobbantását a Mururoa korallzátonyon.
• augusztus 11. – Indonézia és Malajzia békét köt egymással, lezárva az 1963 óta zajló határháborút Borneón
• augusztus 12. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására.
• augusztus 21. – Az első tömegtüntetés Pekingben a Vörös Gárda szervezésében.
• augusztus 26. – Jugoszlávia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagja.
• szeptember 6. – Meggyilkolják Hendrik Verwoerd dél afrikai miniszterelnököt.
• szeptember 7–13. – Mohamed Reza Pahlavi iráni sah a feleségével, Farah császárnéval hivatalos útjuk alkalmával hazánkban tartózkodik az első magyarországi látogatásukon.
• szeptember 19. – VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet.
• szeptember 22–24. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára, Brezsnyev Jugoszláviába látogat.
• szeptember 30. – Becsuánaföld elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától és Botswana néven új állammá alakul.
• október 1. – Megkezdi működését – ideiglenes helyén – a budapesti Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.
• október 3. – Rákosi Mátyás Krasznodarból – feleségével együtt – Arzamaszba költözik. (A Vakok- és Gyengénlátók Házában kapnak elhelyezést.)
• október 4–6. – A JKSZ KB plénuma átszervezi a pártvezetés struktúráját. (Főtitkár helyett a továbbiakban elnök és végrehajtó titkár irányítja a pártot, továbbá Aleksandar Rankovićot kizárják a pártból.)
• november 5. – Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.
• november 25. – Jugoszláviában törvényt hoznak a belügyi szolgálatok átszervezéséről.
• november 26.
  • Charles de Gaulle Bretagne-ban a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét.
  • A csehszlovák kormány jóváhagyja a gazdasági rendszer tökéletesítésének alapelvét.
• november 28.–december 3. – Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik 1968. január 1-jétől való bevezetését.
• november 28. – Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába.
• november 30. –
  • Ludwig Erhard német szövetségi kancellár benyújtja lemondását.
  • Barbados függetlenné válik Nagy-Britanniától.
• december 1. – Kurt Georg Kiesingert német szövetségi kancellárrá választják.
• december 3–6. – A Bình Hòa-i mészárlás Vietnámban.
• december 14. – A NATO Védelmi Bizottsága létrehozza a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot.

Határozatlan dátumú események

• február – A Kínában tárgyaló ghánai Kwame Nkrumah kormányát a hadsereg megbuktatja. (Az elnök Sékou Ahmad Touré vendégeként Guineában talált menedéket.)
• az év folyamán –
  • A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
  • Csehszlovákiában beindítják a Vajáni hőerőművet.
  • A katonai uralom kezdete Nigériában.

Államok vezetőinek listája 1966-ban

1966 a filmművészetben

• január 6. – Bemutatják Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét.
• szeptember 8. – A Star Trek premierje az NBC tévétársaságnál.
• szeptember 29. – Bemutatják Kovács András Hideg napok című filmjét.

1966 az irodalomban

• Gloria victis 1956. Antológia Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében.
• Megjelenik Bella István első műve, a Szaggatott virág
• Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

1966 a jogalkotásban

1966 a légi közlekedésben

1966 a sportban

• július 11.–július 30. 1966-os labdarúgó-világbajnokság, Anglia, Világbajnok: Anglia
• november 24. – Lezuhan a bolgár-szovjet légitársaság Szófiából Budapest és Prága érintésével Kelet-Berlinbe tartó járata; ezen utazott a magyar judo válogatott négy versenyzője és kapitánya. A fedélzeten levő nyolcvankét személy közül senki nem élte túl a katasztrófát.
• Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Brabham csapattal, ez a harmadik bajnoki címe.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.
• Bobby Charlton angol labdarúgó kapja meg az Aranylabdát a Manchester United játékosaként.

1966 a tudományban

• február 3. – A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére.
• március 1. – A szovjet Venyera–3 űrszonda elsőként behatol a Vénusz légkörébe.

1966 a vasúti közlekedésben

1966 a zenében

• június: Megrendezik az első magyar Táncdalfesztivált.