január 22. – Nem sokkal azt követően, hogy a karib-tengeriCuraçao kikötőjét elhagyja a portugál zászló alatt hajózó Santa Maria óceánjáró, egy huszonnégy, vegyesen spanyol, illetve portugál származású tagokból álló, magát Ibér Forradalmi Felszabadítási Bizottságnak nevező csoport eltéríti, a portugál Salazar, valamint a spanyol Franco vezette diktatúrának elleni tiltakozás gyanánt.
február 16. – A szejm elfogadja a lengyel nemzet gazdasági fejlődését előirányzó 5 éves tervet (1961–65).
Március
március 1. – A csehszlovák népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 13 745 577 fő, melyből 518 782 fő vallja magát magyarnak.
március 21. – A román Nagy Nemzetgyűlés a munkáspárt első titkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dejt választja meg az újonnan létrehozott Államtanács elnökévé, míg Ion Maurer a kormányfői posztot kapja.
április 16. – A nemzetgyűlési és nemzeti tanácsi választások Lengyelországban, melyen a választók 98,34%-a a Lengyel Nemzeti Egységfront jelöltjeire szavaz.
április 17–20. – Sikertelenül végződik a kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát Kubán.
augusztus 3. – Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség.
szeptember 18. – A Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt szállító Albertina nevű DC–6-os repülőgép, közvetlenül a leszállás előtt lezuhan a függetlenné vált, polgárháborús Kongóban. (A szerencsétlenségnek 16 halottja volt.)
szeptember 18–19. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az állami ellenőrzésről és a nemzetgazdasági nyilvántartásról.
október 5. – A berlini válság hatására a honvédelmi miniszter – a 0037. számú parancsában – a második szolgálati évüket töltő sorállomány katonai szolgálati idejét határozatlan időre meghosszabbítja.
október 17. – A Párizsi mészárlás során a független Algéria mellett békésen tüntetők közül a hatóságok – feltehetően – több mint 200 embert agyonvernek, és több mint 11 ezer személyt letartóztatnak. (Maurice Papon mint párizsi rendőrfőnök személyes felelősségét csak évtizedekkel később bizonyították.)
november 13. – Josip Broz Tito jugoszláv államfő skopjei beszédében üdvözli az SZKP XXII. kongresszusának antisztálinista határozatait, egyben kijelenti, hogy lehetetlen a megbékélés az albán vezetéssel.
December
december 13–15. – Az Észak-atlanti Tanácspárizsi miniszteri ülésén a szövetség megerősítette Berlinnel kapcsolatos álláspontját, erőteljesen elítéli a berlini fal felépítését, és jóváhagyja a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Szovjetunióval annak megállapítása céljából, hogy találnak-e tárgyalási alapot; továbbá bejelentik egy mozgékony alkalmi erő felállítását.
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑J. Nagy László: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. Rubicon,XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 124. o. ISSN 0865-6347
↑Kis Csaba–Nemes János: Mit kell tudni a Szovjetunióról? Kossuth Könyvkiadó, [Budapest], 1972. 128. oldal
↑Mihail Heller–Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 588. o. = Europica Varietas, ISBN9633791782
↑Almár Iván et al.: Almár Iván; etal. (1996). SH Atlasz. Űrtan. Springer Hungarica Kiadó Kft., [Budapest]. ISBN963 8455 82 9.{{cite book}}: Explicit use of et al. in: |last= (súgó)
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Németország története:Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Budapest: Osiris. 2005. ISBN9633896916