1962

Január

• január 11. – A honvédelmi miniszter kiadja a „03” és „04. számú” parancsát a tartalékos, illetve a 2. évüket leszolgált és ideiglenesen visszavont sorállomány január 17–20-a közötti leszereléséről.
• január 30–31. – A Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek prágai értekezlete.

Február

• február 3. – John F. Kennedy-kormánya meghirdeti a Kuba elleni gazdasági embargót – havannai szóhasználattal: a blokádot.
• február 13. – A magyar Ki mit tud? vetélkedőműsor első adása az MTV-ben.
• február 17. – Hamburgi szökőár.
• február 25. – Kína követeli az USA dél-vietnámi fegyveres intervenciójának azonnali befejezését és az amerikai csapatok kivonását.

Március

• március 13. – Jugoszláv amnesztiatörvény, amely csaknem 150 ezer olyan személy – nagyrészt emigráns – büntetését törli el (vagy enyhíti), akiket főleg a háború alatti tevékenységük miatt ítéltek el.
• március 18. – A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) és a francia kormány képviselői aláírják a háborúnak véget vető, Algéria függetlenségét garantáló eviani egyezményeket.
• március 19. – Életbe lép az algériai fegyverszünet.
• március 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szövetkezeti dolgozók társadalombiztosításáról szóló törvényt.

Április

• április 3. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) vezetése a párttagságot a gazdasági visszaélések elleni harcra szólítja föl. (Az előző évi gazdasági reform gyakorlatilag kudarcba fulladt.)
• április 7. – Az egy éve szabadult Milovan Đilas montenegrói szerb írót a „Beszélgetések Sztálinnal” című művének megjelentetése miatt a jugoszláv hatóságok letartóztatják, majd 5 évi börtönre ítélik, ahonnan 1966-ban szabadul.
• április 10. – Harold Macmillan brit kormányfő és John F. Kennedy amerikai elnök Nyikita Hruscsovhoz fordul, hogy szerződésben állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek betiltásáról.
• április 29. – Befejeződik a Béke villamos távvezeték és Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése.

Május

• május 4–6. – A NATO külügy- és védelmi miniszterei megvizsgálják a szövetség nukleáris fegyverrel való felszerelésének lehetőségeit.
• május 14. – Európa királyi családjainak mintegy százötven tagja jelenlétében I. János Károly spanyol király feleségül veszi Zsófia görög és dán királyi hercegnőt.

Június

• június 14. – Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc részvételével létrehozzák az Európai Űrkutatási Szervezetet (ESRO).
• június 16. – Az Egyesült Államok a tömeges megtorlás doktrínáját a rugalmas reagálás elvével váltja fel.

Július

• július 1. – Népszavazás Algéria függetlenségéről és szuverenitásáról.
• július 3. – Franciaország elismeri Algéria függetlenségét.
• július 5. – Hivatalosan ezen a napon proklamálják Algéria függetlenségét.
• július 10–11. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága elfogadja a párt új alapszabályzat-tervezetét, és felhívja a figyelmet „a gazdasági nehézségek leküzdésének szükségességére”. (A felhívást követő párton belüli vita tanulságait a vezetés nem veszi figyelembe.)

Augusztus

• augusztus 7. – Ahmed ben Bella vezetésével megalakul az algériai kormány.
• augusztus 11. – A szovjet Vosztok-program harmadik emberes küldetése során elstartol a Vosztok–3, Andrijan Nyikolajevvel a fedélzetén.
• augusztus 12. – Az első csoportos űrrepülés során elstartol a Vosztok–4.
• augusztus 14–16. – A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi bizottsági ülése a törvénysértési perek „lezárásáról”.
• augusztus 16. – Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) kizárja a pártból Rákosi Mátyás korábbi főtitkárt.
• augusztus 22. – Párizs közelében OAS-fegyveresek Bastien-Thiry alezredes vezetésével merényletet követnek el De Gaulle tábornok-elnök ellen, sikertelenül.
• augusztus 31. – Trinidad és Tobago elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától.

Szeptember

• szeptember 1. – Iránban 7,1-es erősségű földrengés pusztít.
• szeptember 4–9. – Charles de Gaulle francia köztársasági elnök Bonnba látogat, melynek során megegyezés születik a Bonn-Párizs-tengelyről.
• szeptember 24. – Nyikita Hruscsov második belgrádi látogatásán megerősítik az 1955-ös belgrádi nyilatkozatot. (Hruscsov október 3-án tr vissza Moszkvába.)
• szeptember 26. – Kikiáltják az Algériai Népi Demokratikus Köztársaságot.

Október

• október 9. – Édith Piaf és Théo Sarapo házasságot köt.
• október 9. – Uganda függetlenedik az Egyesült Királyságtól.
• október 11. – XXIII. János pápa megnyitja a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát. (A Time magazin az Év Emberévé választja az egyházfőt.)
• október 14. – Megkezdődik a kubai rakétaválság, a világot atomháború fenyegeti. (A Kuba fölött – egy U–2-es kémrepülőgéppel – rutinfelderítést végző Richard Heyser őrnagy felvételeket készített arról, hogy a karibi kommunista szigetországban, San Cristóbal városa mellett, nukleáris töltet hordozására is alkalmas SS–4-es szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítenek.)
• október 20.–november 21. – Kínai–indiai határkonfliktus.
• október 22. – Az Egyesült Államok haderőit a legmagasabb készültségi fokozatba helyezik, a kubai invázió előkészítésére pedig újabb katonákat vezényelnek Floridába. (Az amerikai kormányzat értesíti Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Kanada kormányát, amelyek teljes támogatásukról biztosítják Kennedy elnököt.)
• október 23.–november 20. – Amerikai blokád Kuba ellen, melynek vonalára a második világháború óta a legnagyobb hajóhad vonult fel.
• október 23. – Szovjet kormányfelhívás a világ minden kormányához és népéhez, hogy kalózakcióként bélyegezzék meg az USA Kuba elleni blokádját.
• október 25. – New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol diplomáciai ütésváltásra kerül sor Valerian Zorin szovjet és Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet között a kubai válsággal kapcsolatosan. (Zorin nem tudott a rakétatelepítésről, ezért őszintén tagadta azok létezését. Az amerikai delegáció erre bemutatta a világ közvéleményének a kubai szovjet rakétaállásokról készült hírszerzési fényképeket.)
• október 26–27. – Egy NATO-hadgyakorlatról szóló cikk miatt a nyugatnémet rendőrség átkutatja a Der Spiegel szerkesztőségét és letartóztatja Rudolf Augstein lapkiadót. A „Spiegel-ügy” kormányválságot okoz.
• október 27. – A szovjetek Kuba felett légvédelmi rakétával lelőnek egy U–2-es amerikai felderítő repülőgépet, amelynek pilótája, Rudolf Anderson őrnagy életét veszti.
• október 28. – Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár a moszkvai rádióban bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. (Lezárul a kubai rakétaválság.)

November

• november 20. – Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.
• november 20. – John F. Kennedy amerikai elnök feloldja Kuba karanténját, ezzel végleg befejeződik a kubai rakétaválság.
• november 27. – Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják , és ezért kiválnak a kormányból
• november 30. – U Thant burmai diplomatát megválasztják az ENSZ harmadik főtitkárának.

December

• december 2–5. – Tito viszonozza Hruscsov látogatását. (Ismét javulnak a szovjet–jugoszláv kapcsolatok.)
• december 4.–8. – Prágában a CSKP XII. kongresszusa hitet tesz az alapvetően irreális gazdasági célkitűzések helyessége miatt. (A párt első titkárává ismét Antonín Novotný-t választják.)
• december 18–20. – John F. Kennedy amerikai elnök és Harold Macmillan brit kormányfő tanácskozik a bahama-szigeteki Nassauban és megegyeznek, hogy hadászati nukleáris erőikkel hozzájárulnak a NATO-hoz.

Határozatlan dátumú események

• április–május – Kína muszlimok lakta Hszincsiang tartományából 67 ezren menekülnek a szomszédos szovjet tagköztársaságba, Kazahsztánba, amiért Peking bezárat minden szovjet konzulátust.
• szeptember közepe – A szovjet hatóságok Rákosi Mátyást feleségével együtt a kirgiz fővárostól, Frunzétől 80 km-re fekvő Tokmokba költöztetik.
• az év folyamán –
  • Joseph Murray és David Hume orvos professzorok első olyan sikeres transzplantációja, amikor a vesét egy halottból emelik ki.
  • Az UNESCO világörökségi listáján szereplő műemléket, a IX. és a XI. század között épített Preah Vihear hindu templomot az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) Kambodzsának ítéli, azonban az építmény közelében lévő vitatott thaiföldi–kambodzsai határról döntést nem hoz, ami számos konfliktus forrásává válik.

Államok vezetőinek listája 1962-ben

1962 a filmművészetben

1962 az irodalomban

• Somlyó György – Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi

1962 a jogalkotásban

1962 a légi közlekedésben

• november 23. – Lezuhan a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Il–18 típusú repülőgépe, nyolc fő személyzet és tizenhárom utas meghal.

1962 a sportban

• május 30.–június 17. 1962-es labdarúgó-világbajnokság, Chile, Világbajnok: Brazília
• Graham Hill nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a BRM csapattal.
• Az 1962-es Formula–1 Solitude nagydíj nyertese Dan Gurney lett.
• Súlyemelő Európa-bajnokság Budapesten. A magyar aranyérmesek – Földi Imre és Veres Győző – egyben a sportág első magyar Európa-bajnokai.
• Asztalitenisz-Európa-bajnokság Berlinben.
• Etiópia hazai pályán győz az Afrikai Nemzetek Kupáján. Ez Etiópia első bajnoki címe.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.

1962 a tudományban

• megtörtént a Föld körüli pályára állítandó szovjet Kozmosz műholdsorozat számos tagjának fellövése (április 6.: Koszmosz–2; április 24.: Koszmosz–3; április 26.: Koszmosz–4; május 28.: Koszmosz–5; június 30.: Koszmosz–6; július 28.: Koszmosz–7, augusztus 18.: Koszmosz–8; szeptember 27.: Koszmosz–9; október 17.: Koszmosz–10; október 20.: Koszmosz–11, december 22.: Koszmosz–12)
• január 10.: megjelent az Antarktisz első geológiai térképe a Francia Nemzeti Földrajzi Intézet kiadásában, több éves nemzetközi kutatás eredményeképp.
• január 11. a Szovjetunió Minisztertanácsa által felügyelt szabványügyi bizottság jóváhagyta a GOSZT 9867-61. számú, a "nemzetközi mértékegységrendszerről" szóló új állami szabványt, amely hat alapmértékegységet (m, kg, s, amper, K, cd) bevezetve standardizálja mindennemű fizikai mennyiség mérését (pontosabban, megadását).
• január 25.: Észak-Núbia területén első ízben bukkantak régészek a csiszolatlan kőkorszakból származó eszközökre. Az expedíciót B. B. Piotrovszkij, az Örmény SzSzK Tudományos Akadémiájának levelező tagja vezette.

• február 20. – John H. Glenn amerikai űrhajós megkerülte a Földet a Mercury-sorozatba tartozó Friendship 7 űrhajón.
• március 15.: az -Ξ^--hiperon (olv. „anti-kszí-mínusz-hiperon”; ld. barionok) nevű új (bár már régóta megjósolt létezésű) elemi részecske első detektálása amerikai-európai együttműködéssel. A részecskét csaknem egy időben fedezték fel mind a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban, mind a Genf közelében lévő Európai Atomkutató Intézetben.
• március 21.: V. K. Prokofjev, a krími Asztrofizikai Obszervatórium munkatársa egy nagy toronyteleszkóphoz kapcsolt színképelemző segítségével a Vénusz légkörében molekuláris oxigént mutatott ki. Mivel korábban nitrogént, szénsavat és más, a földi élet szempontjából is fontos egyszerűbb vegyületeket is találtak, sok kutató arra következtetett, hogy a Vénuszon nem lehetetlen a szerves élet létezése.
• március 28.: 28 számtalanféle nemzetiségű és nemzetközi hírű tudós (köztük A. Schweitzer, B. Russell, L. Pauling) müncheni felhívása az atomhatalmakhoz a nukleáris kísérletek és az atomháborús előkészületek leállítása iránt. A referendum követeli valamennyi atomfegyver betiltását és megsemmisítését.
• március 29. – Ausztrália, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, NSZK és Olaszország létrehozzák az Űrrepülők Indítóberendezései Fejlesztésének és Megépítésének Európai Szervezetét (ELDO). ^[forrás?]

• április 22.: Lenin-díjjal tüntették ki B. M. Levitan professzort, a Moszkvai Állami Egyetem matematikusát és V. A. Marcsenkót, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagját a spektrálanalízis ún. fordított szórási problémájának megoldásáért, amelynek alapján lehetővé vált egy fizikai rendszer Schrödinger-operátorának előállítása annak energiaspektrumából, ezáltal a mechanikai és fizikai rendszerek szerkezetének a bennük végbemenő rezgések frekvenciájából való meghatározása. Lenin-díjat kapnak még L. D. Landau és Je. M. Lifsic professzorok elméletifizika-tankönyveikért, A. V. Pogorelov, az UTA rendes tagja a "felülethajlítás különféle lehetőségeivel foglalkozó geometriai munkájáért, amely széleskörűen alkalmazható a mechanikában"; L. Sz. Pontrjagin, V. G. Boltyanszkij, R. V. Gamrelidze, Je. F. Miscsenko a kibernetikai önszabályozó rendszereken folytatott, "a népgazdaság számára" fontos kutatásaikért; valamint A. A. Polkanov és E. K. Gerling, a geológiai alakulatok abszolút korának meghatározására szolgáló kálium-argon-módszer kidolgozásáért. Díjat kapott Ny. A. Nyevszkij ( posztumusz módon), a filológiai tudományok doktora Tangut filológia c. művéért, amelyben egy Dzsingisz kán által a 13. század megsemmisített államiságú népcsoport, a tangutok írását fejtette meg.
• április 25-26.: Konferencia a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev-Intézetében a részecskefizika filozófiai problémáiról: például a részecske és a tér, a részecske mint pontszerű és mint térbeli fogalom. A konferencia legnagyobb feltűnést kiváltó előadása, melynek során I. Sz. Sapiro professzor az elméleti és Kísérleti Fizikai Intézetből javaslatot tesz a Newtontól eredő térkontinuum fogalmának feladására, és egy diszkrét téridő-modell bevezetésére. Nagy vitát vált ki az okság fogalma is, mivel ennek létezését a koppenhágai fizikus-iskola képviselői kétségbe vonják.

• április 30.-május 9.: A III. Nemzetközi Űrkutatási Szimpózium Washingtonban, mintegy 400 tudós részvételével. A befejező előadásokat két űrhajós, John Glenn és German Tyitov tartotta, akik űrrepüléseik tapasztalatairól számoltak be.
• május 9-10.: Nemzetközi Vulkanológiai Szimpózium Japánban. A fő téma a kitörések előrejelezhetősége, illetve a magma összetétele és a kitörések jellege közti összefüggések. T. Minakami japán kutató felvázolt egy formulát az Aszama-vulkán kitöréseinek előrejelzésére.
• május 11.: Massachusettsi mérnökök egy csoportja végrehajtja az első „földönkívüli” lézerkísérletek egyikét: lézernyalábot irányítanak a Holdra, majd regisztrálják a visszaverődését.
• május 12.: Washingtonban az Amerikai Fizikai Társaság ülésén bejelentik egy új elemi részecske, az η-mezon (éta-mezon) felfedezését.

• május 21-26.: a szovjet orientalisztika II. konferenciáján a téma Urartu társadalmi berendezkedése volt az új felfedezések ismeretében; I. M. Lukjanov történész ismertette a Karmir Blur dombon végzett ásatások során előkerült urartui sziklafeliratok és ékírásos táblák megfejtését.

• május 24.: a Mercury-sorozathoz tartozó amerikai Aurora 7 űrhajó felbocsátása, fedélzetén Malcolm Carpenter. Az űrhajó háromszor megkerülte a Földet.
• július 10. – Felbocsátják az első távközlési műholdat (Telstar–1), mely első ízben közvetít televíziós képeket az Egyesült Államokból Angliába és vissza.
• július 1-2.: A Szovjet Tudományos Akadémia több alintézményének kibernetikai konferenciája. Számos témából főképp kettő váltott ki közérdeklődést: a kibernetika tudományának definíciója (A. A. Ljapunov, Sz. V. Jablonszkij előadásai); valamint A. N. Kolmogorov előadása („Az élet és gondolkodás a kibernetika szemszögéből”), melyben többek között azt fejtegette, hogy az élő és gondolkodó lény fogalmának minden olyan modelljét, amely eléggé tökéletesen tükrözné ezeket a vonásokat, szintén az élő és gondolkodó lények osztályába kellene sorolni.

• július 10.: Az AT&T cég Telstar híradástechnikai műholdjának fellövése. A műhold tévéadások és telefonbeszélgetések továbbítását végezte. (A brit Tornados rockzenekarnak a műholdról írt (instrumentális) zeneszáma a brit, a belga, az ír listák élére kerül, és számos más országban is előkelő helyen végez.
• július 16.: Az UTA laborjaiban elkészült egy elektronikus számológép, ami nem lyukkártya-bevitelű, hanem a közönséges papírra írógéppel írt számokat olvas be.
• július 18.: Új és rendkívül instabil, ideiglenesen „ξ*-nak” (olv.: „kszí sztár”) nevezett elemi részecske felfedezése egy időben (de függetlenül) a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban és a szintén USA-beli Syracusai Egyetemen.
• július 16. Georges Houot Archimedes nevű speciális tengeralattjáró járműve (batiszkáfja) 9,4 km mélyen merül a tenger alá a Kuril-szigetek közelében.
• szeptember 16.: Új elemi részecske, az f° detektálása amerikai kutatók által a Brookhaveni Nemzeti Atomenergia-laboratóriumban. A semleges részecske kb. 30%-kal nehezebb a protonnál, élettartama 10⁻²³ s., pí-mezonokra esik szét.
• július 25-31.: A Nemzetközi Általános Relativitás-és Gravitációelméleti Bizottság relativisztikus gravitációelméleti tárgyú konferenciája Jablonban (Varsó környékén). A fő téma az ekkoriban már elismert létezésű gravitációs hullámok mibenléte, és kísérleti észlelésének lehetősége.
• augusztus 11.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–3 űrhajó, utasa Andrijan Grigorhevics.
• augusztus 12.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–4 űrhajó, utasa Pavel Romanovics Popovics alezredes. A két űrhajó rekord kis távolságra megközelítette egymást, a kísérlet célja az ilyen navigációs műveletek és ennek során a rádió-összeköttetés jellegének vizsgálata.
• augusztus 20.: A Stanfordi Egyetem elektronikai laborjában a világon először továbbítottak mikrohullámú jeleket lézer segítségével, amely „fontos lépés a laser híradástechnikai felhasználása felé”.

• augusztus 27.: A Mariner–2 amerikai Vénusz-vizsgáló űrszonda fellövése, fedélzetén mintegy 18 kg-nyi (a szonda tömegének kb. 10%-a) érzékelőműszerrel: köztük rövidhullámú és infravörös radiometrikus berendezések (a felszíni hőmérséklet mérésére és a légkör vizsgálatára), magnetométerek, ionizációs kamra és három Geiger–Müller-cső; továbbá egy detektor a Nap részecskesugárzásának és a kozmikus por paramétereinek mérésére.
• szeptember 22.: Albert Falcaud és Claude Veslit francia tudósok a közismert oceanográfus honfitársuk, Cousteau elgondolásai alapján egy teljes hetet töltöttek a marseille-i part közelében 10 m mélyen a víz alatti tengerfenéken felállított ideiglenes szálláson, hogy a körülmények emberre gyakorolt fiziológiai hatását tanulmányozzák.
• október 3.: A Föld körüli pályára fellőtt amerikai Sigma 7 űrhajó elindítása, utasa Walter Shirra. Az egy fordulatot 88,5 perc alatt megtevő űrhajó hatszor kerülte meg a bolygót, majd kabinja a Csendes-óceánon landolt.
• november 1.: A szovjet Mars-program keretében elindítják a világűrbe a Marsz–1 űrszondát („bolygókutató állomást”).

• december 14.: Az amerikai Mariner–2 űrszonda értékelhető adatokat küldött a Vénuszról, mikor a bolygó mellett kb. 33 000 km távolságban elhaladt. A szonda nem talált a Földéhez hasonló erős mágneses teret, adatai alapján módosították azt a hipotézist, miszerint a bolygó hőmérséklete akár 315 °C-os is lehet (mint kiderült, a valószínű érték ennél jóval alacsonyabb); valamint pontosabban meghatározták a bolygó tömegét, amelyet a Földtömeg 0,81485-ödrészének becsültek (0,015% relatív hibakorláttal).
• Az ez évi fizikai Nobel-díj birtokosa L. D. Landau szovjet elméleti fizikus lett, a folyékony hélium szuperfolyékonyságára vonatkozó elméletéért (súlyos autóbalesetéből lábadozván, ezt személyesen nem vehette át).
• A Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikáján Németh András és Petri Gábor irányításával végrehajtják az első magyarországi vesetranszplantációt.
• Megjelent Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte című könyve.

1962 a vasúti közlekedésben

• Megépül a mecseki kisvasút.

1962 a zenében

• július 12. – A Rolling Stones együttes első hivatalos fellépése a londoni Marquee Klubban.
• Megalakul az Omega együttes
• Megalakul a Beatles együttes
• Ike & Tina Turner: Dynamite!
• Elvis Presley: Pot Luck
• Frank Sinatra: Sinatra and Strings / Point of No Return / Sinatra and Swingin' Brass / All Alone / Sinatra Sings Great Songs from Great Britain / Sinatra–Basie: An Historic Musical First
• The Beach Boys: Surfin’ Safari