Gutenberg-galaxis

Részlet Gutenberg 42 soros Bibliájából Valószínű, hogy 1452–1454 körül készülhetett el Mainzban

A Gutenberg-galaxis kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, amelyben a nyomtatott könyv mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jutott (a 15. századtól napjainkig).

A könyvnyomtatás, a könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-olvasás oktatása tette lehetővé azt, hogy – elvileg – minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez, a hírekhez, egyáltalán mindenhez, ami szavakba, szövegekbe foglalható. A Gutenberg-galaxis kifejezés csak akkor jelent meg, amikor annak felmerült belátható vége. Először a televízió, majd a számítástechnika, az internet terjedése keltette fel az aggodalmat, hogy a nyomtatott szóra előbb-utóbb nem lesz szükség.

A Gutenberg-galaxis a német Johannes Gutenbergről, a könyvnyomtatás feltalálójáról kapta a nevét. Világszerte 1840-ben ünnepelték Gutenberg találmányának 400 éves jubileumát, és az ez alkalomból kiadott emlékkönyv számára írta például Vörösmarty Mihály: A Gutenberg-albumba című költeményét.

A Gutenberg-galaxis válsága

Az elektronikus média (rádió, tévé, majd a személyi számítógépek és a világháló) megjelenése természetesen vetette fel a kérdést, hogy ezek a felfedezések és hatásaik véget vetnek-e a könyvek és a papírmédia világának. Marshall McLuhan 1962-ben jelentette meg A Gutenberg-galaxis című művét, amelyben a Johannes Gutenberg által feltalált könyvnyomtatás óta eltelt majd hat évszázadot vizsgálta meg a könyv és az olvasás oldaláról. Mindent egybevetve a könyv a Gutenberg-galaxis halálhírét keltette, és tette ezt tudományos alapossággal. Kezdte az írás előtti állapottal, amikor az emberek csupán beszéltek. Majd a képiség helyét vizsgálta, s rámutatott arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az olvasó ember minden tekintetben felülmúlja azt, aki analfabéta, viszont a tudás teljességét birtokolja a verbalitás, a tapasztalás, a megfigyelés, az alkotás, a rítusok, a mítoszok révén.

Kritikák

McLuhan papírszempontból pesszimista jövendölésével szemben másféle felfogás is létezik. Mark Y. Herring, a Winthrop University dékánja 2001-ben 10 okot sorolt fel, amiért az internet és a digitális média nem helyettesítheti a papíralapú könyvtárakat:

  1. Nem található meg minden az interneten.
  2. A „tű a szénakazalban”-elmélet.
  3. A weben nincs minőség-ellenőrzés.
  4. Amit nem tudsz, az bánt igazán. A teljes szövegű webhelyek nem teljesek.
  5. Problémák a könyvekkel. Az 1925 előtt publikált könyvekből a weben csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.
  6. Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.
  7. Az internet léte ellenére minden egyetemnek van könyvtára.
  8. A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. (Copyright költségek és problémák, a digitalizálás jelenleg iszonyúan munkaigényes)
  9. Egy kilométer hosszú, egy centiméter mély. Kevés olyan dolog található az interneten, ami 15 évnél régebbi.
  10. Az internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak.

A „10 ok” nagy része az olcsó e-könyvolvasók elterjedése és a tömeges digitalizálás miatt azóta megdőlt.

Lásd még

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Elkészül Gutenberg Bibliája (1452), 24.hu
  2. ↑ Az első nyomtatott könyv a Gutenberg Biblia sokak..., nemzetikonyvtar.tumblr.com
  3. ↑ A Gutenberg-galaxis vége? Archiválva 2007. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben – Új Szó], LIII/253. szám (2000. november 3.)
  4. ↑ Az írás és a médiumok történeti tanulmányozásának fontossága; korszakok az írás történetében[halott link] – Kempelen Farkas Digitális Könyvtár.
  5. ↑ Mark Y. Herring: Tíz ok, amiért az internet nem helyettesítheti a könyvtárat. Archiválva 2007. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Könyvtári Figyelő, 47. évfolyam, 2001/4. szám

További információk