1915

Határozott dátumú események

Január

• január 24. – Az első doggerbanki csata. (Az Északi-tengeren, a brit és német csatacirkáló-kötelékek között lezajlott ütközet brit győzelemmel zárult.)

Február

• február 3. – Szarajevóban kivégzik Ferenc Ferdinánd három halálra ítélt gyilkosát (Cabrinovics, Jovanovics, Ilics).
• február 4. – Németország hadi területté nyilvánítja a Nagy-Britannia körüli tengereket; a Mazuri-tavaknál zajló „téli csata” újabb német sikere az oroszok felett (február 4–22.).
• február 5. – Párizsban az angliai, franciaországi és oroszországi cseh és szlovák szervezetek tanácskozást tartanak a csehszlovák államalapítás programjáról. (Az amerikai szervezetek nem csatlakoznak a kezdeményezéshez.)
• február 18. – Németország megkezdi az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút. (A német flotta vezérkari főnöke – a császári jóváhagyás birtokában – az Anglia és Írország körüli vizeket hadiövezetnek minősítette, s bejelentette, hogy minden szövetséges kereskedelmi hajót megtámadnak.)
• február 19. – Az angol és a francia hadihajók elkezdik lőni a Dardanellák külső erődjeit, illetve megszállják a tengerszorossal szemben fekvő két szigetet, Lemnoszt és Tenedoszt, hogy azokon flottabázist alakítsanak ki.
• február 20. – Megjelenik a piacon a Fővárosi Serfőző Rt. új terméke, a Hősök söre.

Március

• március 1. – Elindul az első autóbuszjárat Budapesten (1917 és 1921 között szünetelt az autóbusz-közlekedés).
• március 4. – Az orosz kormány memorandumot juttat el szövetségeseihez, amelyben azt kívánta, hogy ismerjék el a Dardanellákra vonatkozó orosz igényt. (Néhány nappal később ez meg is történt. Rekompenzációként a cár az Oroszországgal nem határos török birtokok majdani sorsát az angolok és a franciák kezébe helyezte.)
• március 18. – Kezdetét veszi a Dardanellák elleni angol–francia flottatámadás. (A szövetséges haditengerészeti erők megkísérelték áttörni a szűk tengerszoroson, de kudarcot vallottak.)
• március 22. – A galíciai Przemyśl védői – miután az élelmiszer- és lőszerkészletek elfogytak, és az erődöket felrobbantották – feladják a várat. (A zömében magyarokból álló védősereg – 9 tábornok, 93 törzs- és 2500 főtiszt, valamint 117 000 katona, közel 120 000 fő – orosz hadifogságba került. A foglyok elszállítása a cári birodalom belsejébe április 8-áig tartott.)

Április

• április 3. – A 28. (prágai) gyalogezred harc nélkül megadja magát az oroszoknak. (Ferenc József április 17-én feloszlatja az ezredet. Az eset nyomán csehellenes kampány kezdődik az egész Monarchiában.)
• április 13. – Oroszországi csehek és szlovákok memorandumban kérik Szergej Szazonov külügyminisztertől egy cseh hadsereg felállítását.
• április 22. – A németek a nyugati fronton, Ypres térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.
• április 24. – Az oszmán török kormány összegyűjt és bebörtönöz körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit, majd még aznap éjjel valamennyiüket meggyilkolja. Ez a dátum tekinthető az örmény népirtás kezdetének.
• április 25. – Kezdetét veszi a szövetségesek Dardanellák elleni szárazföldi akciója.
• április 26. – Az antanthatalmak és Olaszország szerződése a hadba lépésről. (A szerződésben jelentős délszláv területeket – Isztria, adriai-tengeri szigetek, Dalmácia egy része – ígérnek Olaszországnak, ha csatlakozik hozzájuk.)
• április 27. – Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló.
• április 29. – Gurini csata

Május

• május 1.
  • Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti az amerikai Gulflight nevű tankert, mely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.
  • Londonban Jugoszláv Bizottság alakul a Monarchiából emigrált délszláv politikusokból Ante Trumbić vezetésével. (Az antanthoz intézett memorandumukban célul az összes délszláv terület föderatív államban való egyesítését jelölik meg. Elképzelésük eltér a szerb kormányétól, amely centralizált délszláv államot akar létrehozni szerb vezetéssel.)
• május 2. – A központi hatalmak Gorlicénél és Tarnównál áttörik az orosz frontot.
• május 4. – Olaszország formailag is felmondja a Hármas szövetséget.
• május 7. – Az RMS Lusitania utasszállító hajót megtorpedózza egy német U20-as tengeralattjáró és 18 perc alatt elsüllyed. (Az áldozatok száma 1201 fő volt.)
• május 10. – Az első Zeppelin-támadás London ellen.
• május 21. – Letartóztatják Karel Kramář képviselőt és Josef Scheinert, a Cseh Sokol egyesület elnökét, a titkos bizottság (maffia) tagjait. (Scheinert két hónappal később szabadon engedik. Kramář – és több társa – ellen 1916-ban per indult, melyben halálra ítélték oroszországi kapcsolatai miatt – bár a „Szláv Birodalomra” vonatkozó terve nem tudódott ki –, de 1917. július 2-án – amikor összesen 719 cseh elítélt került szabadlábra – amnesztiával szabadult.)
• május 23. – Olaszország – a londoni paktum értelmében, az Antant oldalán belép az I. világháborúba és – hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.

Június

• június 2. – Kiderül, hogy az RMS Lusitania illegális fegyvereket szállított, amik a torpedótalálat következtében felrobbantak, ezért süllyedt el olyan gyorsan a hajó.
• június 3. – A szövetséges német és osztrák–magyar csapatok visszafoglalják Przemyślt.
• június 6. – Tomáš Masaryk Husz János máglyahalálának 500. évfordulóján előadást tart Genfben, először követelve nyilvánosan az önálló csehszlovák állam megteremtését.
• június 12. – Szerb csapatok bevonulnak Tiranába.
• június 22. – A szövetséges német és osztrák–magyar erők visszafoglalják az orosz kézen lévő Lemberget.
• június 23. – Az olasz fronton megkezdődik az első isonzói csata, amelyet 1917. november 19-éig további tizenegy ütközet követ.

Július

• július 18. – A 2. isonzói csata kezdete. (A harcok augusztus 10-ig folytatódnak.)
• július 24. – Elsüllyed az SS Eastland utasszállító hajó.

Augusztus

• augusztus 5. – A németek elfoglalják Varsót.
• augusztus 20. – Olaszország hadat üzen az Oszmán Birodalomnak.
• augusztus 26. – A német erők kezére kerül Breszt-Litovszk, Kurland és Litvánia egésze.

Szeptember

• szeptember 3. – Edvard Beneš Svájcba emigrál. (A prágai titkos bizottság vezetését Přemysl Šámal veszi át.)
• szeptember 6. – Szövetségesi szerződést írt alá Bulgária a központi hatalmakkal.
• szeptember 14. A osztrák–magyar és német csapatok által megszállt Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelország) területét 2 főkormányzóságra osztják fel.
• szeptember 30. – Megérkeznek az első antantcsapatok a Szaloniki-öbölbe.

Október

• október 5. – Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
• október 6. – A központi hatalmak tüzérségi előkészítését követően – Mackensen német tábornagy vezetésével – megkezdődik az osztrák–magyar és német alakulatok átkelése a szerbiai határfolyókon. (Kezdetét veszi a Szerbia elleni hadjárata.)
• október 9. – A Monarchia csapatai bevonulnak Belgrádba.
• október 14. – Bulgária hadat üzen Szerbiának.
• október 15. – Nagy-Britannia hada üzen Bulgáriának.
• október 16.
  • Franciaország hadat üzen Bulgáriának.
  • Bulgária megtámadja Szerbiát.
• október 18. – A 3. isonzói csata kezdete. (A harcok november 5-éig húzódnak el.)
• október 19.
  • Japán csatlakozik az 1914. szeptember 5-ei londoni egyezményhez.
  • A balkáni halálmars kezdete.
• október 20. – Oroszország hadat üzen Bulgáriának.
• október 22. – Az amerikai Szlovák Liga és a cseh Nemzeti Szövetség képviselői Clevelandben megállapodást írnak alá, hogy támogatják Csehország és Szlovákia föderatív egyesülését, széles körű autonóm jogokat biztosítva Szlovákiának.
• október 23. – Fiume Susak városrészéből a Jellasics ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város főbb közintézményeit.
• október 28. – A Magyar Tengermellék utolsó magyar kormányzója, Jekelfalussy Zoltán és a magyar állami rendőrség szervei elhagyták a Fiumét.
• október 29.
  • René Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.
  • A magyarországi Vörös Kereszt Egylet központi választmánya egy 500 ágyas szófiai kórház felállításáról dönt, s november 2-án útnak is indult az egy főmegbízott-helyettesből, egy főorvosból, két orvosból, öt szigorló orvosból, húsz önkéntes és hivatásos ápolónőből, valamint egy gyógyszerészből és huszonöt egészségügyi katonából álló különítmény. (A kórház egészen 1918 októberéig működött.)

November

• november 9–12. – A negyedik isonzói csata.
• november 14. – A cseh Külföldi Bizottság alapító nyilatkozata ünnepélyesen harcot hirdet Ausztria–Magyarország ellen, a cseh függetlenség kivívása érdekében.
• november 21. – Olaszország csatlakozik a londoni egyezményhez (1914. szeptember 5.).
• november 24–28. – Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél; a szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.

December

• december 7. – Károlyi Mihály nagy kormányellenes választójogi beszéde a képviselőházban.
• december 21. – I. Miklós montenegrói király békét kér Ferenc Józseftől.
• december 29. – A Magyarországon bevezetik a kenyérjegyet; a rendelet 1916. január 10-én lép hatályba.

Határozatlan dátumú események

• június eleje – A 36. Mladá Boleslav-i gyalogezred átáll az oroszokhoz.

Államok vezetőinek listája 1915-ben

1915 a filmművészetben

• február 1. – William Fox megalapítja a Fox Film Corporationt.
• május 20. – Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozza a Metro Pictures Corporation stúdiót.
• Egy nemzet születése – rendező D. W. Griffith
• Les Vampires – rendező Louis Feuillade
• A falu rossza – rendező Pásztory M. Miklós
• Göre Marcsa lakodalma – rendező Damó Oszkár
• Havasi Magdolna – rendező Garas Márton
• Liliomfi – rendező Janovics Jenő
• Lyon Lea – rendező Korda Sándor
• Tetemrehívás – rendező Garas Márton

1915 az irodalomban

• április – Megjelenik Kassák Lajos Eposz Wagner maszkjában című verseskötete.

1915 a légi közlekedésben

1915 a sportban

• Az NB1-et ebben az évben az első világháború miatt nem rendezik meg.

1915 a tudományban

• november – Albert Einstein általános relativitáselméletéről előadássorozatot tart a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzéteszi elméletét.
• F. W. Twort brit bakteriológus publikálja a bakteriolízisről írt azon tanulmányát, amelyben feltételezi, hogy a jelenség oka a baktériumok valamely élősködője. Ezzel a bakteriofágia társfelfedezőjévé válik.
• Az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmaztatják a crossbar kapcsolást(wd).

1915 a vasúti közlekedésben

1915 a zenében

• Román népi táncok (Bartók), először zongorára, majd vonószenekarra.
• Kodály Zoltán: Szólószonáta (gordonkára).