1920
| 1920 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1920 |
| Ab urbe condita | 2673 |
| Bahái naptár | 76 – 77 |
| Berber naptár | 2870 |
| Bizánci naptár | 7428 – 7429 |
| Buddhista naptár | 2464 |
| Burmai naptár | 1282 |
| Dzsucse-naptár | 9 |
| Etióp naptár | 1912 – 1913 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1975 – 1976 |
| Shaka Samvat | 1842 – 1843 |
| Holocén naptár | 11920 |
| Iráni naptár | 1298 – 1299 |
| Japán naptár | 2580 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4616–4617 |
| Kopt naptár | 1636 – 1637 |
| Koreai naptár | 4253 |
| Muszlim naptár | 1338 – 1339 |
| Örmény naptár | 1369 ԹՎ ՌՅԿԹ |
| Szeleukida naptár | 2231–2232 |
| Thai szoláris naptár | 2463 |
| Zsidó naptár | 5680 – 5681 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925
Események
Január
- január 11. – A versailles-i békeszerződés határozatának megfelelően megkezdi működését a Népszövetség.
- január 17. – Apponyi Albert a béketárgyaláson beszédében az etnikai határok mellett érvel, a vegyes nemzetiségű területek hovatartozása ügyében pedig népszavazást kért.
- január 17. – Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi alkotmány kiégészítéseként szesztilalom lép életbe.
- január 25. – Lezajlik a modern kori Magyarország első országgyűlési választása, mely után először kerül be nő a parlamentbe.
Február
- február 2. – Észtország és Szovjet-Oroszország aláírja a tartui békeszerződést.
- február 7. – A Szovjet-Oroszországban maradt csehszlovák légiók fegyverszüneti megállapodást írnak alá a szovjet kormánnyal a transzszibériai vasútvonal Kujtun nevű állomásán. Ennek értelmében a légiókat a Távol-Keleten keresztül tengeri úton evakuálják. (Az akció november 11-éig tart.)
- február 24. –
- A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését, mely március 30-án fejeződik be.
- A Német Munkáspárt (Deutsche Arbeiterpartei – DAP) Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP) változtatja a nevét. (A párt ekkor mutatta be 25 pontos programját, amely a korabeli faji-nemzeti eszmeiséget antikapitalista felhangokkal ötvözte.)
- február 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország alkotmányát, továbbá a nyelvtörvényt, mely államnyelvvé nyilvánítja a „csehszlovák nyelvet”, és 20%-hoz köti a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítését.
Március
- március 1.
- A Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja.
- Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház.
- március 13. – Wolfgang Kapp és Walther von Lüttwitz tábornok puccsa Németországban.
- március 15.
- Felkelés a Ruhr-vidéken.
- Megalakul a Simonyi-Semadam-kormány.
- március 23. – Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.
Április
- április 1. – Horthy Miklós kormányzó családjával beköltözik a budai királyi palotába.
- április 14. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a rendkívüli intézkedésekről szóló törvényt, amely a forradalmi és irredenta tevékenység megfékezésére irányul.
- április 16.
- Általános vasutassztrájk a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.
- A szlovén bányászvárosban, Trbovljéban kikiáltják a szovjet köztársaságot.
- április 18. – Parlamenti választások Csehszlovákiában, melyen a szavazatok több mint egynegyedét a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt szerzi meg. (Az agrárpárt 13,6%-ot, a német szociáldemokraták 11,1%-ot kapnak.)
- április 21. – Józef Piłsudski lengyel államfő egyezményt ír alá Szimon Petljurával, a Dnyeperi Ukrán Köztársaság atamánjával. (Az egyezmény értelmében Lengyelország csatlakozik a Szovjetunió elleni intervencióhoz.)
- április 24. – Az I. világháború utáni sanremói konferencia.
- április 25. – Lengyelország megtámadja a Szovjetuniót, ezzel kezdetét veszi a szovjet-lengyel háború.
Május
- május 7. – A lengyel csapatok benyomulnak Ukrajna területére, és elfoglalják Kijevet.
- május 9. – XV. Benedek pápa szentté avatja Jeanne d'Arcot.
- május 27. – Tomáš Garrigue Masarykot a csehszlovák nemzetgyűlésben másodszor választják meg köztársasági elnökké.
Június
- június 2. – A prágai parlamentben – az első kisebbségi magyar felszólalásban – Körmendy Ékes Lajos kijelenti, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek a csehszlovák államhoz.
- június 4. – Aláírják a versailles-i Trianon-palotában a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló békeszerződést.
- június 7. – Ausztria és Csehszlovákia aláírja a brnói szerződést.
- június 15. – Észtországban elfogadják az ország alkotmányát.
- június 19. – Horthy Miklós kormányzó megbízásából gróf Teleki Pál megalakítja első kormányát.
Július
- július 1. – Varmiában, Mazurföldön és Powisłében népszavazást tartanak a területek hovatartozásáról. (A lengyel állam csak néhány községhez tud hozzájutni.)
- július 5. – A népbiztosok perének kezdete.
- július 12. – Litvánia és Szovjet-Oroszország aláírja a moszkvai békeszerződést.
- július 24. – Lengyelországban Wincenty Witos vezetésével létrejön az új kormány, a „nemzetvédelem kormánya”.
- július 30.
- Egy Francia Kiss Mihály vezette 800 főnyi magyar alakulat kirabolja az ausztriai Fürstenfeld katonai raktárát.
- A Vörös Hadsereg által elfoglalt lengyel területen, Białystok városában Julian Marchlewski, Feliksz Dzerzsinszkij és Feliks Kon megalakítják a lengyel ideiglenes forradalmi bizottságot.
Augusztus
- augusztus 1.
- A Vörös Hadsereg elfoglalja Breszt-Litovszkot.
- Lettország és Szovjet-Oroszország aláírja a rigai békeszerződést.
- augusztus 10. – A török kormány – a szultáni hatalom megmentése érdekében – elfogadja az ország felosztását szentesítő sèvres-i békeszerződést.
- augusztus 12. – Megérkezik Varsó alá, Skierniewicébe a magyar hadisegély, és a lengyelek ellentámadásba kezdenek a lengyel-bolsevik háborúban.
- augusztus 13–25. – A varsói csata.
- augusztus 14. – Szövetség Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között. (A kisantant első szerződése.)
- augusztus 22. – Az első Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitója.
Szeptember
- szeptember 1.
- Sipőcz Jenőt Budapest polgármesterévé választják.
- Horthy Miklós megalapítja a Vitézi rendet.
- szeptember 10. – A szlovén lakta karintiai területeken tartott népszavazás Ausztria mellett dönt.
- szeptember 12. – Olasz fasiszta szabadcsapatok megszállják Fiumét.
- szeptember 15. – Csehszlovákiában Jan Černý vezetésével hivatalnokkormány alakul a leköszönt Tusar-féle kormány helyett, amely a baloldali szociáldemokraták előretörésének megakadályozására adta be lemondását.
- szeptember 16. – Lettországban megszavazzák az agrárreformra vonatkozó törvényt.
- szeptember 25–28. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt XIII. kongresszusán önálló párttá alakul a Bohumír Šmeral vezette baloldal.
- szeptember 26. – A nemzetgyűlés elfogadja az 1920. évi XXV. törvénycikket, ismertebb nevén a numerus clausus-t, mely az egyetemi hallgatók nemzetiségi számarányát szabályozza.
Október
- október 9. – Az előrenyomuló lengyel sereg – a litván ellenállás ellenére – elfoglalja Vilnót és környékét.
- október 14. – A csehszlovák kormány felszólítására Károlyi Mihály elhagyja Prágát, családjával Firenzébe utazik.
- október 28. – Párizsban a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország, Japán, valamint Románia aláírják azt a szerződést, amelynek alapján Besszarábia Romániával egyesül.
November
- november 4. – Németországban megalakul az NSDAP paramilitáris harci szervezete, a rohamosztag (Sturmabteilung – SA).
- november 10 – A Soltra-gyilkosság
- november 11–15. – Súlyos összecsapások a nyugat-csehországi német városokban a katonaság és a helyi német lakosság között. (Ezek visszhangjaként november 16-án a cseh színészbizottság lefoglalja a prágai német színházat.)
- november 12. – Az olasz–délszláv rapallói szerződéssel kialakulnak a délszláv állam végleges területi határai és kikiáltják a Fiumei Szabadállamot.
- november 28. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások a SZHSZ Királyságban a nagyszerb-centralista pártok győzelmével, de a horvát voksok zömét a konföderalista Horvát Köztársasági Parasztpárt (HRSS) szerzi meg.
December
- december 10–15. – A Baloldali Szociáldemokraták általános sztrájkfelhívása nyomán kiterjedt sztrájkmozgalom bontakozik ki, s nyomában súlyos összeütközések történnek Prágában, az észak-csehországi Most városában és a szlovákiai Verebélyben.
- december 28. – Az ítélethirdetésekkel véget ér a népbiztosok pere. (A vádlottak közül négy főt – Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet és Vántus Károlyt halálra, a többieket életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az ítéleteket azonban nem hajtották végre, 1921 és 1922 között a volt népbiztosokat a Szovjetunióba engedték magyar hadifoglyokért cserébe.)
- december 30. – Koalíciós kormány alakul a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a legtöbb mandátumot szerzett Demokrata és a Radikális párt részvételével. (Az ún. Obznana-rendelettel felfüggesztik a választásokon 58 mandátumot szerzett Kommunista Párt működését, majd 1921. augusztus 21-én végleg betiltják.)
Határozatlan dátumú események
- június–augusztus – A Vörös Hadsereg visszaveti a lengyel előrenyomulást és ellenoffenzívába kezd.
- június – Lengyelországban lemond a Skulski-kormány. (Władysław Grabski kap megbízást kormányalakításra, javaslatára felállítják a széles hatáskörrel rendelkező államvédelmi tanácsot.)
- július – Lengyelországban megalakul a Grabski-kormány, azonban rövid kormányzás után – mivel képtelen megbirkózni a kül- és belpolitikai válságokkal – lemondani kényszerül.
- augusztus – A lengyel csapatok Maxime Weygand francia tábornok vezetésével Varsó előtt megállítják és visszaszorítják a Vörös Hadsereget („csoda a Visztulán”).
- az év folyamán – Józef Piłsudski lengyel marsall rendelettel újraalapítja – az 1805 és 1831 között működő – Kremenyeci Líceumot, a 123 év után függetlenné vált Lengyelországban.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1920-ban
1920 a filmművészetben
1920 az irodalomban
- február 21. – A Petőfi Társaság kizárja tagjai közül Babits Mihályt és Móricz Zsigmondot a forradalmak idején vállalt közéleti szerepük miatt.
- október – Megjelenik Agatha Christie első könyve, A titokzatos stylesi eset.
1920 a jogalkotásban
1920 a légi közlekedésben
1920 a sportban
1920 a tudományban
- március 21. – Rudolf Steiner megindítja első antropozófiai gyógykezelési tanfolyamát.
- New Yorkban megépül az első, vízszintes lépcsőfokú mozgólépcső.
1920 a vasúti közlekedésben
1920 a zenében
Születések
- január 2.
- Isaac Asimov, orosz származású amerikai író († 1992)
- Nádasdi Péter író, újságíró, Veres Péter író, politikus fia († 1976)
- január 3. – Majer Antal magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 1995)
- január 5. – Arturo Benedetti Michelangeli olasz zongoraművész († 1995)
- január 8. – Posch Gyula, Magyar Optikai Művek vezérigazgatója († 1998)
- január 10. – Csanádi Imre, költő, író, műfordító († 1991)
- január 19. – Javier Pérez de Cuéllar, perui politikus († 2020)
- január 20.
- DeForest Kelley, amerikai színész († 1999)
- Federico Fellini, olasz filmrendező, forgatókönyvíró († 1993)
- Galgóczy Imre, magyar színész, szinkronszínész († 2005)
- Gyenes Tamás magyar szobrászművész († 1963)
- január 22. – Chiara Lubich, olasz katolikus aktivista, a Fokoláre mozgalom alapítója († 2008)
- január 30. – Michael Anderson, angol filmrendező († 2018)
- február 5. – Dombi József, kísérleti fizikus, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára († 2019)
- február 7.
- Giovanni Corrieri, olasz kerékpárversenyző († 2017)
- Béres József, tudományos kutató († 2006)
- február 13. – Luzsicza Lajos, magyar festőművész, grafikus († 2005)
- február 15. – Babos Zoltán magyar vegyészmérnök, élelmezésügyi miniszterhelyettes († 1984)
- február 23. – Lakos János, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik résztvevője és kivégzettje († 1957)
- március 3. – James Doohan, kanadai színész, Scotty a Star Trek-ből († 2005)
- március 5. – Luis Induni, olasz-spanyol színész († 1979)
- március 17. – Mudzsibur Rahmán, bangladesi függetlenségi harcos, államfő, miniszterelnök († 1975)
- március 25. – Barabás Jenő, magyar néprajzkutató († 1994)
- április 1. – Mifune Tosiró, japán színész († 1997)
- április 6. – Edmond H. Fischer, svájci-amerikai biokémikus († 2021)
- április 8. – Fónagy Iván, nyelvész, az MTA tagja († 2005)
- április 9. – Bakó Márta, magyar színésznő († 2013)
- április 15. – Richard von Weizsäcker, német politikus, 1984 és 1994 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke († 2015)
- április 18. – Ács Ilona, úszó († 1976)
- április 24.
- Zenthe Ferenc, színművész († 2006)
- Győrffy György, magyar színész, szinkronszínész († 1984)
- április 29. – Bizse János, festő, rajzpedagógus († 1981)
- május 4. – Margaret Durrell brit írónő († 2007)
- május 6. – Richard Adams, angol író, kinek legismertebb műve a Watership Down című állatregény († 2016)
- május 14. – Hegedűs Frigyes, öttusázó, edző, sportvezető († 2008)
- május 18. – Karol Józef Wojtyła, lengyel származású főpap, későbbi (II. János Pál pápa) († 2005)
- május 26. – Tóth Eszter, költő, író († 2001)
- május 29. – Harsányi János, (John C. Harsanyi), magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász († 2000)
- június 14. – Nizsinszkij-Márkus Tamara, magyar színésznő, Márkus Emília színésznő unokája († 2017)
- július 11.
- Kozma Pál, kertészmérnök, szőlőnemesítő, az MTA tagja († 2004)
- Király Tibor, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja († 2021)
- július 11. – Yul Brynner, Oscar-díjas amerikai színész († 1985)
- július 17. – Juan Antonio Samaranch, spanyol sportdiplomata, világviszonylatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 7. elnökeként lett közismert († 2010)
- augusztus 1. – Sammy Lee, kétszeres olimpiai bajnok amerikai műugró († 2016)
- augusztus 1. – Egri Lajos, magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró, Egri László apja († 1996)
- augusztus 22. – Ray Bradbury, amerikai író, költő († 2012)
- szeptember 1. – Richard Farnsworth, amerikai színész († 2000)
- szeptember 4. – Csergő János, postafőigazgató, kohó- és gépipari miniszter († 1980)
- szeptember 6. – Berényi József, magyar közgazdász († 2003)
- szeptember 14. – Simonyi Imre, költő († 1994)
- szeptember 17. – Kéry László, irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az MTA tagja († 1992)
- szeptember 25. – Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, ukrán származású orosz és szovjet filmszínész, filmrendező, forgatókönyvíró († 1994)
- október 1. – Walter Matthau, Oscar-díjas amerikai színész († 2000)
- október 4. – Pesti Barnabás, magyar vegyészmérnök, az illegális magyar kommunista mozgalom tagja († 1944)
- október 8. – Frank Herbert, amerikai sci-fi-író, A Dűne-ciklus szerzője († 1986)
- október 17. – Montgomery Clift, amerikai színész († 1966)
- november 9. – Aloysio de Andrade Faria, brazil bankár († 2020)
- november 11. – Walter Krupinski, német pilóta a második világháborúban, utána a nyugatnémet légierő tisztje († 2000)
- november 13. – Asztalos Lajos magyar politikus († 1983)
- november 18. – Mustafa Khalil, egyiptomi politikus, kormányfő († 2008)
- november 26. – Daniel Petrie, kanadai filmrendező († 2004)
- november 28. – Somlyó György, magyar író († 2006)
- november 30. – Virginia Mayo, amerikai színésznő († 2005)
- december 3. – Baranyó Sándor, festőművész († 2001)
- december 6.
- Dave Brubeck, amerikai zeneszerző, zongorista († 2012)
- George Porter, Nobel-díjas angol kémikus († 2002)
- december 14.
- Dankanits László, magyar vegyészmérnök, természettudományi író
- Saly Németh László, festőművész († 2001)
- december 21. – Tollas Tibor, magyar költő († 1997)
Halálozások
- január 24. – Amedeo Modigliani olasz festő és szobrász (* 1884)
- február 2. – Szinyei Merse Pál festőművész (* 1845)
- február 9. – Friedrich von Beck-Rzikowsky német származású katonatiszt, katonai térképész, cs (* 1830)
- március 7. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező (* 1849)
- május 12. – Kozma Ferenc pedagógus, művelődésszervező, publicista, az MTA tagja (* 1844)
- május 20. – Ábrányi Emil, ifj. költő, műfordító, újságíró (* 1850)
- május 21. – Venustiano Carranza, a mexikói forradalom jelentős alakja, Mexikó elnöke (* 1860)
- május 23. – Svetozar Borojević, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonai parancsnok (* 1856)
- június 14. – Max Weber német szociológus és gazdaságtörténész (* 1864)
- június 16. – Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője (* 1863)
- július 11. – Eugénia francia császárné, III. Napóleon felesége (* 1826)
- július 16. – Benczúr Gyula festőművész (* 1844)
- szeptember 15. – Mosshammer Román, osztrák-magyar hárfaművész és hárfatanár (* 1868)
- október 17. – Gérard Leman belga tábornok, a liège-i erődítményrendszer védőinek parancsnoka az első világháborúban (* 1851)
- november 18. – Matthías Jochumsson izlandi költő, író, műfordító (* 1835)
- december 29. – Kégl Sándor orientalista, irodalomtörténész, a magyar iranisztika kiemelkedő alakja, az MTA tagja (* 1862)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Charles Edouard Guillaume svájci fizikus |
| Kémiai | Walther Hermann Nernst német kémikus |
| Orvosi-fiziológiai | August Krogh dán fiziológus |
| Irodalmi | Knut Pedersen Hamsun norvég író |
| Béke | Léon Bourgeois francia politikus, a parlament elnöke |
Jegyzetek
- ↑ A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről. Szerk. Cholnoky Jenő. Budapest: Külügyminisztérium. 1920. I 276–281. o.
- ↑ Bárdi Nándor: Székelyföld autonómiája a két világháború közti erdélyi magyarrendezési tervekben (1918–1940). In Nemzeti és Etnikai konfliktusok a Kárpát-medencében. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. 2014. 7. o.
- 1 2 Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 1003. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Balti államok : 53. o.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Baló–Lipovecz : Csehszlovákia, 133. o.
- 1 2 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 1999. 588. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 963 379 548 6
- 1 2 Németh István: Hitler útja a hatalomig – Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. Rubicon, XXVII. évf. 292. sz. (2016. március) 38–41. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 Stemlerné Balog Ilona - Demeter Zsuzsanna: Horthy Miklós életpályájának krónikája. História, 5–6. sz. (2012)
- 1 2 Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. Rubicon, XXV. évf. 278. sz. (2015) 75–77. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad. Budapest: Akadémiai. 2004. 95. o.
- 1 2 3 4 5 6 7 Baló–Lipovecz : Jugoszlávia, 164. o.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Baló–Lipovecz : Lengyelország, 180. o.
- ↑ Barth : 261. o.
- ↑ Balti államok : 55. o.
- 1 2 Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság külpolitikája. A bukás. Rubicon, XXIX. évf. 332. sz. (2019. április) 27. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 Balti államok : 54. o.
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. Rubicon, 9. sz. (2010) 59. o.
- ↑ Petneki Áron: A Piłsudski-kultusz. „A testvér lengyel nemzet halhatatlan vezére”. Rubicon, XXVII. évf. 294–295. sz. (2016) 48. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 3 4 Baló–Lipovecz : Csehszlovákia, 134. o.
- ↑ Balti államok : 62. o.
- ↑ Randolph L. Braham: A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon. Budapest: Belvárosi. 1997. ISBN 963 7675 85 X
- ↑ Baló–Lipovecz : Lengyelország, 181. o.
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. [Budapest]: Kossuth. 2016. 43. o. = A Magyar Történelem Rejtélyei, ISBN 978 963 09 8459 1
- ↑ Történelmi dokumentumok lexikona. Szerk. Hegedűs Gyula. Budapest: Athenaeum 2000. 2001. 50. o. ISBN 963 9261 48 3
- ↑ Andreides Gábor: Gabriele D’Annunzio. Önjelölt had- és népvezér? Futurista életművész? A fasizmus előfutára? Rubicon, XXXIII. évf. 382–383. sz. (2022) 135. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz : Lengyelország, 180-181. o.
- ↑ Téglás János: Babits és a Petőfi Társaság. Irodalomtörténeti Közlemények, CI. évf. 5–6. sz. (1997) 597. o.
- ↑ Laura Thompson: Agatha Christie: Egy angol rejtély. Budapest: Háttér. 2009. 501. o. ISBN 978 963 9365 87 2
- ↑ Heinz Schott: A medicina krónikája. Budapest: Officina Nova. 1993. 401. o. ISBN 963 8185 84 8
- ↑ Felix. R. Paturi: A technika krónikája. Budapest: Officina Nova. 1991. 402. o. ISBN 963 7836 44 6
- ↑ Barth : 269. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
- ↑ Balti államok: Georg von Rauch, Romuald J. Misiunas, Rein Taagepera: A balti államok története. Budapest: Osiris-Századvég–2000. 1994. = Europica Verietas, ISBN 9633790190
- ↑ Barth: Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. ISBN 978 963 370 953 5
