József nádor létrehozza a Szépítő Bizottmányt. (Ez a városigazgatástól függetlenített testület határozta meg és tartatta be az építési előírásokat, illetve tervezte meg a város fejlesztését és e fejlesztések finanszírozását. Első törekvései közé tartozott a Kirakódó tér környékének rendezése.)
A pestiVárosliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja, amelyet 1808-ban császári rendeletre kezdtek kialakítani hétezer fa ültetésével.
A pozsonyiországgyűlésen a VII. törvénycikkbe iktatták a magyar katonai akadémia , a Ludovika Akadémia megalapítását. József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozású gyűjtemények létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is.
123Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 102. o. ISBN963-9237-86-8
123Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 316. o. ISBN9635478496
↑Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. 368. o. ISBN9639075124