| Richard Bruce Cheney | |
 | |
| Hivatalos alelnöki portréja (2003) | |
| Az Amerikai Egyesült Államok 46. alelnöke | |
| Hivatali idő 2001. január 20. – 2009. január 20. | |
| Elnök | George W. Bush |
| Előd | Al Gore |
| Utód | Joe Biden |
| Az Amerikai Egyesült Államok 17. védelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1989. március 21. – 1993. január 20. | |
| Elnök | George H. W. Bush |
| Előd | Frank Carlucci |
| Utód | Les Aspin |
| Az Egyesült Államok Képviselőházának tagja Wyomingból | |
| Hivatali idő 1979. január 3. – 1989. március 20. | |
| Előd | Teno Roncalio |
| Utód | Craig L. Thomas |
| A Fehér Ház 7. kabinetfőnöke | |
| Hivatali idő 1975. november 21. – 1977. január 20. | |
| Elnök | Gerald Ford |
| Előd | Donald Rumsfeld |
| Utód | Hamilton Jordan |
| Született | 1941. január 30. Lincoln, Nebraska |
| Elhunyt | 2025. november 3. (84 évesen) Jackson, Wyoming |
| Párt | Republikánus |
| Szülei | Marjorie Lorraine Dickey Richard Herbert Cheney |
| Házastársa | Lynne Cheney |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka |
|
| Vallás | metodista |
| Díjak |
|
 | |
| Richard Bruce Cheney aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Bruce Cheney témájú médiaállományokat. | |
Richard Bruce „Dick” Cheney (kiejtés: /ˈtʃeɪni/, Lincoln, Nebraska, 1941. január 30. – Jackson, Wyoming, 2025. november 3.) az Amerikai Egyesült Államok 46. alelnöke George W. Bush elnöksége alatt. Az ország történetének legtöbb hatalommal rendelkező alelnökének tekintik.
Korábban a Fehér Ház elnöki hivatalának vezetője („Chief of Staff”), az amerikai képviselőház tagja Wyomingból és az ország védelmi minisztere volt.
A politikai karrierje előtt a magánszférában a Halliburton olajipari energiavállalat elnöke és vezérigazgatója, jelentős részvényese volt.
Az első washingtoni említésre méltó munkaköre az volt, amikor 34 évesen Gerald Ford elnök fehér házi stábfőnöke lett, majd később tíz éven keresztül töltötte be Wyoming állam egyetlen képviselői helyét a kongresszusban. 1989-től védelmi miniszter volt és ebből adódóan irányította az Öböl-háborút.
2002. június 29-én rövid ideig az elnöki hatalmat is birtokolta, mikor Bush elnököt egy orvosi vizsgálat során elaltatták.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején a Fehér Házban tartózkodott, onnan irányította a védekezést. A 2003-as Irak ellen indított, Szaddám Huszein rendszerét megdöntő amerikai invázió előkészítésében és alátámasztásában kiemelt szerepe volt.
2016-ban még Donald Trump támogatója volt, de ez 2020-ban megváltozott, amikor Trump nem ismerte el a választási vereségét, onnantól kezdve szembefordult vele. A 2024-es elnökválasztáson Kamala Harrisre adta le szavazatát.
Élete során több szívrohamot élt túl, 2012-ben pedig szívátültetésen esett át. A kiadott közlemény szerint halálát tüdőgyulladás okozta, de szív- és érrendszeri betegségének szövődményei is közrejátszottak abban.
.svg)
