1951
| 1951 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1951 |
| Ab urbe condita | 2704 |
| Bahái naptár | 107 – 108 |
| Berber naptár | 2901 |
| Bizánci naptár | 7459 – 7460 |
| Buddhista naptár | 2495 |
| Burmai naptár | 1313 |
| Dzsucse-naptár | 40 |
| Etióp naptár | 1943 – 1944 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2006 – 2007 |
| Shaka Samvat | 1873 – 1874 |
| Holocén naptár | 11951 |
| Iráni naptár | 1329 – 1330 |
| Japán naptár | 2611 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4647–4648 |
| Kopt naptár | 1667 – 1668 |
| Koreai naptár | 4284 |
| Muszlim naptár | 1370 – 1371 |
| Örmény naptár | 1400 ԹՎ ՌՆ |
| Szeleukida naptár | 2262–2263 |
| Thai szoláris naptár | 2494 |
| Zsidó naptár | 5711 – 5712 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956
Események
Január
- január 28. – A lengyel kormány rendeletet ad ki az egyházi közigazgatás felszámolásáról az ország nyugati és északi területein.
- január 30. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felvétele Ausztriával.
Február
- február 5–10. – Parlamenti választások Aranyparton, ahol a Népi Konvenció Párt (CCP) a 38 vidéki és községtanácsi mandátumból 34-et szerez meg.
- február 15. – Párizsban megnyitják az európai hadsereg felállításával foglalkozó, a francia kormány által összehívott konferenciát.
- február 21–24. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülése kizárja a pártból a „burzsoá nacionalizmus” képviselőit – Gustáv Husákot és társait – és döntést hoz az ötéves terv feladatainak és tervszámainak növeléséről. (Husákék kizárását azonnali letartóztatásuk követi.)
Március
- március 6. – A Rosenberg házaspár pere az Amerikai Egyesült Államokban.
- március 10. – Magyarországon munkanappá nyilvánítják március 15.ét.
Április
- április 2. – Az Európai Szövetséges Főparancsnokság a Szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Főhadiszállásával a Párizs melletti Rocquencourt-ba települ.
- április 11. – Truman elnök felmenti beosztásából Douglas MacArthur tábornokot, és Matthew Ridgway altábornagyot nevezi ki helyette a Koreai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők élére.
- április 18. – Az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződés aláírása.
- április 20. – A munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perek keretében őrizetbe veszik Kádár János volt belügyminisztert.
Május
- május 3. – A Védelmi Bizottságot és a Védelmi Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot beolvasztják az Észak-atlanti Tanácsba.
- május 14. – A Magyar Állami Népi Együttes első bemutatója a Városi Színházban.
- május 19. – Az Országgyűlés elfogadja az Állami Egyházügyi Hivatalról szóló törvényt.
- május 21–július 18. – A Rákosi-rendszer társadalmi osztály alapon több mint 5000 családot, legalább 12–14 ezer személyt kitelepített Budapestről.
Június
- június 1. – A honvédség neve Magyar Néphadseregre változik.
- június 2. – Az Államvédelmi Hatóság váci fegyházában meghal Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter.
- június 3–4. – A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának (JKP KB) plénuma törvénytelennek minősíti a „kominformistákkal” és a kollektivizálódás ellen tiltakozókkal szemben alkalmazott vizsgálati módszereket. (Részleges rehabilitáció kezdődik.)
- június 17. – Megkezdődik a „volt kizsákmányolók” kitelepítése Budapestről.
- június 19. – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete országai megállapodást írnak alá haderőik státuszáról.
- június 30. – Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.
Július
- július 11. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a határok védelméről.
- július 21. – A Katolikus Püspöki Kar felesküszik az alkotmányra.
- július 22. – A Horthy-házaspár aranylakodalma a portugáliai Estorilban.
- július 26. – A csehszlovák munkaerő-átszervezési kormánybizottság jelentése szerint 1949 óta 77 500 adminisztratív dolgozót „irányítottak át” az iparba.
- július 28. – Genfben, egy különleges ENSZ-konferencián elfogadják a menekültek jogállásáról szóló egyezményt.
- július 30.–augusztus 7. – A bukaresti katonai törvényszék vád alá helyezi és elítéli Márton Áron püspököt és társait (Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület volt elnöke, Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség volt elnöke, Venczel József volt egyetemi tanár, Lakatos István szociáldemokrata politikus, Teleki Ádám, az Erdélyi Gazda volt főszerkesztője, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ volt elnöke, Bodor Bertalan. a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank volt igazgatója). A vád szerint Rajk László irányításával vissza akarták állítani a kapitalizmust és el akarták szakítani Erdélyt Romániától.
Augusztus
- augusztus 20–21. – Éjszaka az összes erdélyi ferencest és laikus testvért Máriaradnára hurcolják.
- augusztus 24. – Letartóztatják Jakab Antalt, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye ordináriusát, és Erőss Lajos kolozsvári káplánt, akik szemben állnak a kommunista hatalom által támogatott, egyházjogi szempontból illegitim egyházvezetéssel.
- augusztus 27. – Jugoszlávia gazdasági egyezményeket köt az USA-val, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal. (1955-ig Jugoszlávia e 3 államból 490 millió USD értékben kap gazdasági segélyt.)
Szeptember
- szeptember 1. – Amerikai kezdeményezésre – Ausztrália (A), Új-Zéland (NZ) és az Egyesült Államok (US) részvételével – megalakul az ANZUS (Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés).
- szeptember 6. – A CSKP KB ülésén Rudolf Slánský főtitkárt teszik felelőssé a gazdaságszervezésben elkövetett hibákért és leváltják tisztségéből.
- szeptember 17. – A bukaresti katonai törvényszék koncepciós perben 18 év fogságra ítéli Pacha Ágoston temesvári megyéspüspököt, életfogytiglani kényszermunkára Boros Béla ordinarius substitust, életfogytiglani fegyházra Joseph Schubert bukaresti ordinarius substitust.
- szeptember 20. – A tagországok megállapodást írnak alá Ottawában a NATO nemzeti képviselők és a Nemzetközi Titkárság státuszáról (Polgári Státusz Megállapodás).
Október
- október 9–11. – Megtartja első ülését Párizsban az Ideiglenes Tanács Bizottsága, amelyet az Észak-atlanti Tanács hoz létre azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a kollektív biztonság követelményeit a tagországok politika és gazdasági képességeivel.
- október 17–22. – Londonban Görögország és Törökország aláírja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
November
- november 1. – Megalakul a 103. Önálló Hadműveleti Rádiófelderítő Zászlóalj. (Feladatát a hadműveleti-harcászati szintű felderítés képezte, és tábori körülmények között működött Izbég-Annavölgy térségében.)
- november 11. – Anasztasz Mikoján közvetítésével Sztálin a csehszlovák pártvezetés tudtára adja, hogy Slánský lesz a „csehszlovákiai Rajk”, akit november 23-án le is tartóztatnak.
- november 14. – Amerikai–jugoszláv katonai egyezmény.
- november 19. – Felavatják a NATO Védelmi Kollégiumát Párizsban, amelyet 1966. október 10-én Rómába helyeznek át.
December
- december 8. – Jugoszlávia és az NSZK nagyköveti szintre emeli diplomáciai kapcsolatát.
- december 11. – Az inotai hőerőmű megkezdi működését.
- december 18. – A Budapesti Megyei Bíróság Kádár Jánost bűnösnek találja és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéli.
- december 24. – Volt észak-afrikai olasz gyarmatokból megalakul Líbia, mint királyság.
- december 27–29. – A piacorientált gazdaság kialakítását célzó első törvények elfogadása Jugoszláviában.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Az ausztriai népszámláláson mindössze 11000-en vallják magukat magyarnak.
- Megkezdődik Romániában az első ötéves terv.
- Takarékossági kampány Magyarországon.
- Egész évben folyik a szocializmustól idegennek tekintett köztéri szobrok eltávolítása.
- Az iráni olajipar államosítása.
- A karhatalommal is támogatott begyűjtés és a kvóták folyamatos emelkedése ellenére romlik az ellátás.
- Budapesten újra bevezetik a húsjegyet, de az év végére megszűnik a jegyrendszer az egész országban.
- Tibet megőrzi autonómiáját a Kínai Népköztársaságon belül.
- A magyar úszósport új csillaga Csordás György.
- A „volt kizsákmányolókat” kitelepítik Budapestről.
- Az ENSZ összesítése szerint a kommunisták vesztesége a koreai háborúban mintegy 890 ezer fő, míg az ENSZ csapatok 248 055 katonát vesztettek. A rendkívül véres harcok után két évig tartó béketárgyalások kezdődnek a fegyverszünetről.
- Megkezdődik a második békekölcsön jegyzése.
- Az év közepéig 67 államból 17 szüntette meg a hadiállapotot Németországgal.
- Divatba jön a műszálas ruha.
- Árvíz Észak-Olaszországban.
- Kínában felosztják a nagybirtokokat, államosítják a bankokat és a nagyvállalatokat.
- Milton Margai megalapítja a Sierra Leone-i Néppártot (Sierra Leone People’s Party – SLPP).
- Lengyelország az Ukrán SZSZK-val kb. 480 km² területet cserél ki Galíciában, és visszaadja Csehszlovákiának az Olzán túli területet.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1951-ben
1951 a filmművészetben
1951 az irodalomban
- Isaac Asimov: Alapítvány (regény)
- Samuel Beckett: Molloy (regény)
- Truman Capote: A fűhárfa (regény)
- Friedrich Dürrenmatt: A gyanú (regény)
- Eugène Ionesco: Különóra (dráma)
- Jerome David Salinger: Zabhegyező (regény)
- Nagy László: A tüzér és a rozs (verseskötet)
- Tennessee Williams: Tetovált rózsa (dráma)
1951 a jogalkotásban
1951 a légi közlekedésben
1951 a sportban
- A Formula–1-es világbajnokságot Juan Manuel Fangio nyeri Alberto Ascari előtt.
- Vívó-világbajnokság Stockholmban. Elek Ilona és a magyar férfi kardcsapat aranyérmet nyer.
- Ökölvívó-Európa-bajnokság Milánóban. Papp László nagyváltósúlyban Európa-bajnoki címet nyer.
- Főiskolai világbajnokság Berlinben. A magyar csapat 40 arany-, 35 ezüst- és 21 bronzérmet nyer.
- 1951-es NB 1 győztese a Budapesti Bástya SE (MTK). Ez a klub 16. bajnoki címe.
1951 a tudományban
- december 20. – Az EBR-1 atomreaktor által termelt árammal először világít 4 villanykörte.
1951 a vasúti közlekedésben
- április 29. – Megindul a gyorsvasút Budapest és Csepel között.
- november 4. – Megnyílik a Galgamácsa és Vácrátót közötti vasútvonal.
- december 15. – Átadják a Pusztaszabolcs és Sztálinváros (ma Dunaújváros) közötti vasútvonalat.
1951 a zenében
Születések
- január 12. – Kirstie Alley Golden Globe-díjas amerikai színésznő († 2022)
- január 28. – Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk ukrán űrhajós († 2018)
- január 30. – Phil Collins angol zenész
- február 1. – Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő, egyetemi tanár († 2024)
- február 14. – Kevin Keegan kétszeres aranylabdás angol válogatott labdarúgó, csatár, edző. A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatának (OBE) birtokosa
- február 19. – Horace Andy (szül. Horace Hinds) jamaicai-brit popzenész, reggae-énekes, a Massive Attack tiszteletbeli tagja
- március 2. – Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zeneszerző († 2020)
- március 4. – Chris Rea brit rockgitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró († 2025)
- március 11. – Palotás Dezső erdélyi magyar költő, író, grafikus († 1999)
- március 21. – Jimmie Vaughan amerikai blues zenész, gitáros
- március 29. – Roger Myerson amerikai közgazdász (megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíj-at)
- március 30. – Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész
- április 3. – Budai Ilona Kossuth-díjas magyar népdalénekesnő, a nemzet művésze († 2023)
- április 26. – Kukorelly Endre író, költő, a Magyar Lettre Internationale szerkesztője
- április 27. – Jim Justice amerikai üzletember és politikus
- április 29. – Dale Earnhardt amerikai NASCAR autóversenyző († 2001)
- április 30. – Hegyi Gyula filmkritikus, politikus
- április 30. – Jacek Rostowski lengyel politikus, pénzügyminiszter
- május 15. – Frank Wilczek amerikai fizikus, professzor az MIT-n
- május 19. – Jancsó Sarolta magyar színésznő
- június 8. – Bonnie Tyler walesi énekesnő († 2026)
- június 15. – Havril András nyá. vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke
- június 27. – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos († 2007)
- június 29. – Don Rosa, a ma élő legnagyobb Donald kacsa-rajzoló
- július 1. – Gedővári Imre olimpiai bajnok vívó
- július 2.
- Fabio Frizzi olasz zeneszerző, filmzeneszerző
- Pataky Attila Kossuth-díjas magyar rockénekes
- július 4. – Grandpierre Attila magyar csillagász, zenész, énekes, író, költő, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa.
- július 6. – Végvári Ádám énekes, zeneszerző, gitáros (Neoton Família)
- július 8. – Anjelica Huston amerikai színésznő
- július 21. – Robin Williams amerikai színész († 2014)
- augusztus 4. – Némedi Mari, magyar színésznő, énekesnő, és szinkronszínész († 2016)
- augusztus 6. – Catherine Hicks amerikai színésznő
- augusztus 11. – Róža Domašcyna szorb költő, műfordító, író
- augusztus 19. – John Deacon angol zenész, a Queen együttes basszusgitárosa
- augusztus 20. – Greg Bear amerikai sci-fi-író
- augusztus 24. – Orson Scott Card amerikai író
- augusztus 26. – Edward Witten amerikai fizikus, matematikus
- szeptember 1. – Nicu Ceaușescu román politikus, Nicolae Ceaușescu fia († 1996)
- szeptember 1. – Timothy Zahn, amerikai sci-fi-író
- szeptember 2. – Mark Harmon, amerikai színész
- szeptember 8. – Markó Béla, erdélyi magyar író és költő, tanár, politikus
- szeptember 9. – Tordasi Ildikó vívó, olimpiai bajnok († 2015)
- szeptember 12. – Joe Pantoliano amerikai színész
- szeptember 15. – Johan Neeskens holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- szeptember 16. – René van de Kerkhof holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- szeptember 16. – Willy van de Kerkhof holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- szeptember 23. – Tőkéczki László Széchenyi-díjas magyar történész († 2018)
- szeptember 27. – Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő († 2008)
- szeptember 30. – Barry Marshall fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas orvos
- október 2. – Sting előadóművész, színész, a Police együttes egyik alapító tagja
- október 5. – Bob Geldof ír zenész
- október 23. – Fatmir Sejdiu Koszovó elnöke
- október 24. – Orosz István Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
- október 31. – Zombori Sándor magyar válogatott labdarúgó, újságíró, a Sport TV szakkommentátora
- november 8. – Gujdár Sándor magyar labdarúgó, kapus, kapusedző
- november 24. – Szabó Ildikó filmrendező, színésznő, jelmeztervező
- november 25. – Johnny Rep holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- november 26. – Cicciolina (eredetileg: Staller Ilona) magyar származású olasz pornó-színésznő, politikus, képviselő
- december 1. – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitáros és zeneszerző († 1987)
- december 5. – Menszátor Magdolna magyar színésznő, szinkronszínész
- december 12. – Müller Péter Sziámi költő, zenész, filmrendező
- december 18. – Böszörményi Zoltán író, költő, szerkesztő, üzletember
Halálozások
- január 27. – Carl Gustaf Emil von Mannerheim finn marsall, politikus, hadvezér a II. világháború idején (* 1867)
- február 12. – Bajor Gizi Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja (* 1893)
- február 19. – André Gide, francia író, esszéista (* 1869)
- március 11. – Zsupánek János magyarországi szlovén költő (* 1861)
- március 17. – Habsburg–Tescheni Károly Albert főherceg osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, császári és királyi tüzérezredes, majd a lengyel hadsereg tábornoka, földbirtokos (* 1888)
- március 22. – Almásy László, Afrika-kutató (* 1895)
- március 23. – Henryk Floyar-Rajchman lengyel őrnagy, ipari és kereskedelmi miniszter (* 1893)
- március 25. – Mechlovits Zoltán, hatszoros világbajnok asztaliteniszező (* 1891)
- március 28. – Nagy István magyar földbirtokos, zalai helyi politikus, országgyűlési képviselő (* 1882)
- április 15. – Müller Antal magyar szabó, szakiparos, országgyűlési képviselő (* 1885)
- április 29. – Ludwig Wittgenstein, osztrák születésű angol filozófus (* 1889)
- május 22. – Jacobi Roland, négyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1893)
- május 29. – Maróczy Géza, nemzetközi sakknagymester (* 1870)
- június 2. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter (* 1885)
- június 4. – Szergej Alekszandrovics Kuszevickij orosz-amerikai nagybőgős és karmester (* 1874)
- június 19. – Egry József, festőművész (* 1883)
- július 11. – Tegzes László magyar cserkészvezető, jogász, újságíró, országgyűlési képviselő (* 1907)
- július 13. – Arnold Schönberg osztrák zeneszerző (* 1874)
- július 23. – Henri Philippe Pétain francia marsall, miniszterelnök, köztársasági elnök (* 1856)
- szeptember 1. – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német festő, grafikus és fotográfus (* 1913)
- szeptember 23. – Simon Ferenc magyar gazdálkodó, országgyűlési képviselő (* 1893)
- október 2. – Kozma István, honvéd altábornagy (* 1896)
- november 25. – Friedrich István, politikus, miniszterelnök (* 1883)
- december 20. – Szergej Ivanovics Ognyov, orosz zoológus és természettudós, aki az emlősök tanulmányozásában szerzett hírnevet (* 1886)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | John Cockcroft, Ernest Walton |
| Kémiai | Edwin M. McMillan, Glenn T. Seaborg |
| Orvosi-fiziológiai | Max Theiler |
| Irodalmi | Pär Fabian Lagerkvist |
| Béke | Léon Jouhaux |
Jegyzetek
- 1 2 Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
- 1 2 3 4 Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 170. o.
- ↑ 20. századi egyetemes történet. 3. kötet 1945–1995. Európán kívüli országok Szerk. Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István. Budapest: Korona. 1997. 229. o. ISBN 963-8153-90-3 )
- 1 2 3 4 5 6 7 8 NATO. [Szerk. Kereszty András]. Budapest: Greger-Delacroix. 1997.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 150. o.
- 1 2 3 4 5 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 1999. 598. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 963 379 548 6
- ↑ Háda Béla: A koreai háború. Rubicon, XXX. évf. 330–331. sz. (2019) 63. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 763. o. ISBN 978 963 389 757 7
- 1 2 Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus. Betekintő, I. évf. 2. sz. (2007)
- ↑ Történelmi dokumentumok lexikona. Szerk. Hegedűs Gyula. Budapest: Athenaeum 2000. 2001. 20. o. ISBN 963 9261 48 3
- ↑ Hantó Zsuzsanna: Kitiltott családok. Budapest: Magyar Ház. 2010. ISBN 978-963-9335-74-5
- ↑ Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek: A kitelepítések tragédiája. Pomáz: Kráter. 2008. ISBN 978-963-9735-56-9
- ↑ Helgert Imre: 165 év krónikája – A Budapesti Honvéd Helyőrség Parancsnokságai 1848-tól napjainkig (1945–1990) (3). Honvédségi Szemle, CXLI. évf. 6. sz. (2013) 112. o.
- ↑ Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. Rubicon, XXVI. évf. 281. sz. (2015) 51–61. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 3 4 Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 150. o.
- ↑ Stemlerné Balog Ilona - Demeter Zsuzsanna: Horthy Miklós életpályájának krónikája. História, 5–6. sz. (2012)
- 1 2 3 4 Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989. vincze.adatbank.ro (Hozzáférés: 2025. március 14.)
- ↑ Fencsik László: Politikai kisszótár. Kossuth Könyvkiadó, [Budapest], 1976. 3., bővített kiadás, 40. oldal, ISBN 963 09 0718 6
- ↑ Pászka Tibor: Tisztelgés egy katonai szakma teljesítménye előtt. Honvédségi Szemle, LXIII. évf. 2. sz. (2009. március) 40. o.
- ↑ Experimental Breeder Reactor 1 factsheet Archiválva 2008. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Idaho National Laboratory
- ↑ "80 tonna arannyal utazták be a világot, most újratemetik őket" (magyar nyelven). hvg.hu. 2016. december 10. Hozzáférés: 2016. december 14.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
