| Reigl Judit | |
| műtermében 2012 februárjában | |
| Született | Némedy Reigl Judit 1923. május 1. Kapuvár |
| Elhunyt | 2020. augusztus 7. (97 évesen) Marcoussis |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (1941–1946) |
| Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Reigl Judit témájú médiaállományokat. | |
Reigl Judit, Némedy (Kapuvár, 1923. május 1. – Marcoussis, 2020. augusztus 7.) franciaországi Kossuth-díjas magyar festőművész.
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1941–45) folytatott, ahol Szőnyi István volt a mestere. A római Magyar Akadémia ösztöndíjával kijutott tanulmányútra (1946–48) Olaszországba. 1950-ben Magyarország és Nyugat-Európa közt már leereszkedett a „vasfüggöny”, Reigl nyolc alkalommal kísérelte meg az átjutást, csak a kilencedik alkalommal sikerült. A festészet szabad művelése céljából „disszidált”, mert itthon politikusok portréinak megfestésére kapott megrendelést (Sztálin, Rákosi, Gerő). Ausztrián, Svájcon, Németországon, Belgiumon keresztül jutott el a francia fővárosba. 1950-től Párizsban, 1963 óta Marcoussis-ban (Île-de-France) telepedett le.
1954 óta kiállítóművész Franciaországban, első kiállításának katalógusához az előszót André Breton, a szürrealizmus teoretikusa írta. Magyarországon a 2000-es évek közepétől kezdődtek műveinek bemutatói. Művészetének korai szakaszát a szürrealizmus jegyei jellemezték, talán mert Párizsban éppen egy szürrealista körbe csöppent, de innen kihátrált, s útja a lírai absztrakció felé vitte, legnagyobb hatást tett rá Georges Mathieu, az egyik legnagyobb francia lírai absztrakt festő, aki az Egyesült Államokban is nagy sikereket aratott. Reigl Judit szürrealista, majd lírai absztrakt sorozatai szintén sikereket arattak Franciaországban, de főleg a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) s Amerikában, itt több díjat is kapott munkáiért, s egyben megismerte az amerikai absztrakt expresszionista irányvonalat (tasizmus), köztük Jackson Pollock, Willem de Kooning, Franz Kline művészetét. A gesztusokkal a mozgást, a lebegést, a feszültséget, a folyamatok változását, a létezés ritmusát és gyökereit egyaránt képes megmutatni lenyűgöző hatalmas vásznain. Figuratív- vagy non-figuratív ábrázolás számára kódolás, dekódolás kérdése, de lehet akár antropomorf is.
Alkotásai megtalálhatók a világ legjelentősebb múzeumainak a gyűjteményeiben, mint a Buffalo AKG Art Museum, a Cleveland Museum of Art, a Magyar Nemzeti Galéria, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, a Museum of Fine Arts, Houston, a New York-i Modern Művészeti Múzeum, a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeum, a londoni Tate Galéria, vagy a toledói Museum of Art, ill. Franciaországban a párizsi Musée d’Art moderne de Paris, a Musée national d'Art moderne és a vidéki múzeumok között a Musée de Grenoble (Grenoble).
{{cite web}}: External link in |work= (súgó){{cite web}}: Text "Riegl Judit és a Második párizsi iskola" ignored (súgó){{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)