Dnyeper

Dnyeper
A Dnyeper egy műholdas felvételen
A Dnyeper egy műholdas felvételen
Közigazgatás
Országok Oroszország
 Fehéroroszország
 Ukrajna
Földrajzi adatok
Hossz2 290 km
Vízhozam1 670 m³/s
Vízgyűjtő terület516 300 km²
ForrásValdaj hegység, Oroszország
é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″55.872100°N 33.723900°E
TorkolatFekete-tenger
é. sz. 46° 29′ 47″, k. h. 32° 17′ 14″46.496400°N 32.287200°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeper témájú médiaállományokat.

A Dnyeper vagy Dnyipro (ukránul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр Dnyepr; belaruszul: Дняпро Dnyapro) Európa 4. leghosszabb folyója (a Volga, a Duna és az Urál után) Kelet-Európában.

Nevének eredete

A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. Mai neve először a római történetíróknál fordul elő, ők Danaper-nek nevezik. Ennek eredete valamilyen indo-iráni nyelvet beszélő néphez, leginkább a szkítákhoz vagy a szarmatákhoz nyúlik vissza. Eredeti formája *dānu-apara azaz „távoli folyó” lehetett. A dan hangalak a középtörök ten szóból is eredhet, ami szintén folyót jelent.[forrás?] Az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik.[forrás?]

Magyar vonatkozások

A magyar őstörténet szempontjából is jelentős szerepet játszik, lásd még Levedi és Álmos fejedelem és Etelköz történelmét (szubbotyici lelőhelycsoport).

Földrajza

A Dnyeper – a Volgához és a Daugavához hasonlóan – Oroszország európai felének középső részén, a Valdaj-hátságon ered. Déli irányban halad és a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez.

A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztóművek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamosenergia-termelésének 10%-át adják. A legfontosabb víztározók: kijevi (922 km²), kanyivi (582 km²), kremencsuki (2252 km²), kamjanszkei (567 km²), zaporizzsjai (410 km²) és a kahovkai (2155 km²) víztározó.

A Dnyeper alsó folyásán 1677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.

A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re található a csernobili atomerőmű.

Mellékvizek

Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):

  • Szozs (bal part)
  • Druc (jobb part)
  • Bjarezina (jobb part)
  • Biarezina (jobb part)
  • Adamienka (jobb part)
  • Kosova (jobb part)
  • Bergyanka (bal part)
  • Tuhinyka (jobb part)
  • Nyehajka (jobb part)
  • Uljanavka (jobb part)
  • Vodbica (bal part)
  • Kucejka (bal part)
  • Uhljaszc (bal part)
  • Vjazma (bal part)
  • Libigy (jobb part)
  • Vedrics (jobb part)
  • Top (jobb part)
  • Arsica (jobb part)
  • Krapivnya
  • Dubravienka
  • Biarozaŭka (jobb part)
  • Mereya (bal part)
  • Adroŭ (jobb part)
  • Okra (bal part)
  • Bolshoy Vopets
  • Verzha
  • Vodva
  • Volost
  • Vopets
  • Glibochitsya
  • Dabryca (jobb part)
  • Dyma
  • Kolodnya
  • Losmyona
  • Maly Vopets
  • Nagat
  • Nemoshchyonka
  • Orleya
  • Osma
  • Peremcha
  • Pochaina
  • Solya
  • Stabna
  • Syrets
  • Khmost
  • Uzha
  • Ustrom
  • Viĺčanka (bal part)
  • Serebryanka
  • Darnitsya
  • Desenka
  • Kriva Ruda
  • Polovitsya
  • Sukhiy Kagamlyk
  • Hutlianka (bal part)
  • Lescha
  • Lachva River
  • Mokryanka
  • Arcislaŭka (bal part)
  • Babroŭka (bal part)
  • Rasasienka (bal part)
  • Losvinka
  • Rzhavka
  • Rakutun
  • Chernitsa
  • Krapivenka
  • Ulyanka
  • Rdzica
  • Chyzhovka
  • Pavna
  • Charamkha
  • Dzebra
  • Zadubrovienka River (bal part)
  • Dobasna (jobb part)
  • Toščyca (jobb part)
  • Arlovičy (bal part)
  • Vuhlianka (bal part)
  • Daska (jobb part)
  • Inhulec (jobb part, 45 km)
  • Bazavluk (jobb part, 199 km)
  • Bilozerka (bal part, 231 km)
  • Kinszka (bal part, 302 km)
  • Mokra Moszkovka (bal part, 324 km)
  • Vorona (bal part, 392 km)
  • Mokra Szura (jobb part, 402 km)
  • Szamara (bal part, 409 km)
  • Oril (bal part, 491 km)
  • Vorszkla (bal part, 514 km)
  • Pszel (bal part, 564 km)
  • Cibulnik (jobb part, 583 km)
  • Tyaszmin (jobb part, 589 km)
  • Szula (bal part, 628 km)
  • Irklij (bal part, 680 km)
  • Zolotonoska (bal part, 697 km)
  • Vilsanka (jobb part, 732 km)
  • Szupij (bal part, 737 km)
  • Rosz (jobb part, 747 km)
  • Trubizs (bal part, 795 km)
  • Kraszna (jobb part, 856 km)
  • Sztuhna (jobb part, 859 km)
  • Vita (jobb part, 888 km)
  • Gyeszna (bal part, 920 km)
  • Irpiny (jobb part, 948 km)
  • Teteriv (jobb part, 984 km)
  • Pripjaty (jobb part, 1015 km)
  • Pakulka (bal part, 1056 km)

Átkelők

A folyó alsó szakaszán az átkelési lehetőségek száma korlátozott: a Kahovkai vízerőmű gátján, valamint az Antonyivkai vasúti és közúti hídon lehet átkelni.

Jegyzetek

  1. ↑ Schütz István. Fehér foltok a Balkánon - Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, 2006. p. 61
  2. ↑ Mallory, J.P. and Victor H. Mair. The Tarim Mummies: Ancient China and the Mystery of the Earliest Peoples from the West. London: Thames and Hudson, 2000. p. 106
  3. ↑ "Használhatatlanná tettek egy fontos Dnyeper-hidat az ukrán erők" (magyar nyelven). Szabad Európa. 2022. július 27. Hozzáférés: 2022. szeptember 17.

Források

Kapcsolódó szócikkek