| острів Тузла | |
| Műholdkép a Kercsi-szorosról és a Krími hídról, középen a Tuzla-szigettel | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Krím |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2012) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Kercsi-szoros |
| Terület | 3,5 km² |
| Hosszúság | 6,7 km |
| Szélesség | 0,70 km |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz острів Тузла témájú médiaállományokat. | |
A Tuzla-sziget (ukránul острів Тузла, [ostriv Tuzla]; oroszul остров Тузла [ostrov Tuzla]; Krími tatár nyelven Tuzla) a Kercsi-szoros közepén elhelyezkedő turzás sziget. 1925-ben egy erős vihar következtében levált a Tamany-félszigetről és egy három és fél négyzetkilométeres szigetté vált. A Kercsi-szoros összeköti az Azovi-tengert és a Fekete-tengert. Közigazgatásilag Tuzla-sziget a Krím-félsziget keleti részén található Kercsi járás része.
Hivatalosan a szigetnek nincs állandó települése, azonban volt rajta egy ukrán határátkelőhely, egy kis halásztelepülés néhány magánkerttel, valamint két üdülőhely, az "Albatross" és a "Két Tenger". A sziget áramellátását két dízel erőmű biztosította. A szigeten móló és helikopter-leszállóhely is volt. A halásztelepülés közelében található második móló kritikus állapotban volt és használaton kívül. Két betonburkolatú út fut végig a szigeten. Májustól októberig egy bolt működött a "Két Tenger" üdülőhelyen.
A szigetet a 2018 májusában megnyílt krími híd építése során használták, amely összekötötte a Krímet a Tamany-félszigettel.
Tuzla-sziget akkor alakult ki, amikor a Tamany-félszigetet folytató földnyelv hatalmas eróziót szenvedett egy 1925-ös nagy vihar során. Az ókorban (2500 évvel ezelőtt) a tengerszint négy méterrel a jelenlegi alatt volt, ami azt jelentette, hogy a modern Tuzla helyén egy meglehetősen kiterjedt földterület feküdt, amely a Tamany-félsziget része volt. Maga a Tamany-félsziget akkoriban a Kubán-delta része volt, és folyócsatornák választották el a szárazföld többi részétől, amelyek az Azovi-tengerbe és a Fekete-tengerbe ömlöttek.
Mielőtt a Szovjetunió 1939-ben belépett a második világháborúba, a Krími terület része volt. Ez pedig 1954. február 19-én az Ukrán SZSZK részévé vált, amely a Szovjetunió 1991-es felbomlása után Ukrajna lett.
2003 októberében területi vita alakult ki Ukrajna és Oroszország között a sziget tulajdonjogáról. Az orosz hatóságok azt állították, hogy a Krím 1954-es Ukrajnához csatolása csak a Krím kontinentális részeit foglalta magában, annak ellenére, hogy a Tuzla-sziget közigazgatásilag 1941 óta a Krím része volt.
Az orosz fél az ukrán kormányhatóságokkal való előzetes konzultáció nélkül megkezdte egy töltésút építését a Tamany-félszigetről a sziget felé, hogy újjáélessze az erodált félszigetet. Miután a 3,8 km hosszú töltésút építését pontosan az orosz-ukrán határon felfüggesztették, a töltésút és a sziget közötti távolság 1200 méter volt. A töltésút fokozta a szorosban lévő áramlat intenzitását és a sziget erózióját. Az erózió megakadályozása érdekében az ukrán kormány földmunkákat finanszírozott a szoros medrének elmélyítésére. Ukrajna 2003-ig nem volt hajlandó elismerni a szorost mindkét ország belvizeként.
2003. október 21-én az ukrán határőrség rövid időre feltartóztatta a Truzsenyiknek nevű orosz vontatóhajót, amely átlépte az ukrán államhatárt, és fotó- és videofelvételeket készített a szigetről. 2003. október 23-án az ukrán parlament határozatot adott ki "az Orosz Föderáció által a Kercsi-szorosban épített gát következtében Ukrajna területi integritását fenyegető veszély megszüntetéséről". Ideiglenes különleges parlamenti bizottságot hoztak létre az eset alaposabb kivizsgálására.
2003. október 30–31-én tárgyalások kezdődtek Ukrajna és Oroszország között, amelyek a töltésút építésének felfüggesztéséhez vezettek. A konfliktus miatt 2003. december 2-án Ukrajna határőrállomást telepített a szigetre. 2004. július 4-én az ukrán kabinet kiadta a #429p számú rendeletet, amely partmegerősítési építmények építését és a lakosság áttelepítését írta elő az árvíz sújtotta területekről.
A 2003-as konfliktust követően a Krími Legfelsőbb Tanács elrendelte egy új település létrehozását a szigeten. 2006. szeptember 6-án azonban a Kercsi városvezetés megtagadta egy ilyen település létrehozását, mivel az ütközött a város közigazgatási-területi összetételével.
A Tamany-félszigetről húzódó befejezetlen töltéstől a távolság körülbelül 100 méter, a vízmélység a korábbi sekély vízfolyás mentén legfeljebb 60 cm.
Az áthaladási joggal kapcsolatos vitákat egy 2003-as kétoldalú megállapodás rendezte az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről, amely ezeket a víztesteket mindkét ország közös belvizeivé tette. A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után Oroszország felmondta a megállapodást.