Jalta
| Jalta (Ялта) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna (de jure) Oroszország (de facto) | ||
| Terület | Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna) Krími Köztársaság (Oroszország) | ||
| Járás | Jaltai járás | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1154 | ||
| Polgármester | Olekszij Bojarcsuk | ||
| Irányítószám | 98600–98639 | ||
| Körzethívószám | +380 654 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 72 013 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 2 802,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0–500 m | ||
| Terület | 28,29 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+4) (UTC{{{eltérés UTC-től}}}) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″44.499444°N 34.155278°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″44.499444°N 34.155278°E | |||
 | |||
| Jalta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jalta témájú médiaállományokat. | |||
Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím félszigeten. Jelentős üdülőváros a Fekete-tenger északi partján. Neve a görög γιαλος (am. biztonságos part) kifejezésből ered.
2014 március 16-án, jelentős orosz katonai beavatkozás keretében tartott referendumon Krím félsziget lakossága, 83,1%-os részvétel mellett, a leadott szavazatok 96,7%-os többséggel kinyilvánította azon szándékát, hogy Krím önálló köztársaságként csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz.
2014 márciusában a Krími Köztársaság részeként a város orosz fennhatóság alá került, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség sem ismert el hivatalosan.
Földrajz
A Krím déli részén húzódó Krími-hegység vonulata és a tengerpart közötti szűk 5–8 km-es sávban helyezkedik el a Nagy-Jalta üdülőhely, Jaltával a központtal valamint Gurzuf, Masszandra, Livádia, Koreiz, Miszhor, Szimeiz és Forosz településekkel.
Éghajlat
Klímája szubtrópusi mediterrán, melyet az enyhe és csapadékos tél, hűvös tavasz, forró és hosszú nyár, valamint meleg ősz jellemez. A januári átlaghőmérséklet 4 °C, júliusban pedig 24 °C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600 mm körüli.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,8 | 19,0 | 27,8 | 28,5 | 33,0 | 34,2 | 39,1 | 39,1 | 35,0 | 31,5 | 25,3 | 22,8 | 39,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,1 | 9,5 | 14,4 | 19,8 | 24,7 | 28,3 | 28,4 | 23,4 | 17,8 | 12,4 | 8,6 | 16,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 1,6 | 3,5 | 7,7 | 12,6 | 17,2 | 20,5 | 20,5 | 15,9 | 11,2 | 6,7 | 3,7 | 10,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,2 | −12,3 | −7,3 | −3,8 | 2,8 | 7,8 | 12,2 | 8,9 | 3,9 | −1,1 | −8,9 | −7,4 | −12,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 76 | 60 | 51 | 33 | 34 | 36 | 31 | 46 | 42 | 53 | 68 | 83 | 613 |
| Havi napsütéses órák száma | 73 | 79 | 135 | 180 | 237 | 286 | 316 | 290 | 235 | 166 | 99 | 67 | 2163 |
| Forrás: Pogoda.ru.net "Климат Ялты" (orosz nyelven). Погода и климат. Hozzáférés: 2015. november 28. | |||||||||||||
Növényzet
Télen virágzik a hóvirág, az ibolya, a kankalin, a jázmin, a mandula, a mogyoró, a som és a szamóca. A tavasz a legvirágosabb évszak. A nyár a rózsa, a liliomfa, a gránátalma, a babérrózsa és a lilaakác virágzásának az ideje. A cseresznye és a szőlő szüretelés ideje is.
Történet
 |
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
- 15. század első felében a Mangupa fejedelemséghez tartozott
- 1475-től Oszmán Birodalomhoz tartozik
- 1774 a Krími Tatár Kánság függetlenné vált
- 1783-tól az orosz birodalom része
- 19. század elején a mai Jalta területén, Jalta, Autka és Gyerekoj falvak álltak
- 1838-ban kapta meg a városi címet és lett járási székhely.
- Az 1917-es októberi orosz forradalom után a 20-as, 30-as években jelentős fejlesztések történtek. Felújították a kikötőt, üzemek épültek. Az infrastruktúrában óriási eredmény volt a Szevasztopol–Jalta magasfeszültségű vezeték üzembe helyezése. A helyben termelt dohány feldolgozására fermentáló üzem épült.
- 1944. április 16-án véget ért az 1941 óta tartó német megszállás
- 1945. február 4-én kezdődött a jaltai konferencia, ahol a szövetségesek, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői megállapodtak a második világháború utáni Európa politikai felosztásáról.
- 1954-ben Nyikita Hruscsov javaslatára, gazdasági és területellátási indokból, Krímet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta. Ezzel egyidejüleg, az Ukrán SzSzK-tól a félszigettel megegyező határmenti területsáv lett az Oroszországi SzSzSzK-hoz csatolva.
- a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna részeként szakadt le a Szovjetunióról.
- 1991-ben hivatalos és eredményes referendumot tartottak, ahol elnyerte önállóságát. A referendum eredményét elismerte Ukrajna.
- 1992-ben létrehozták a Krím önálló alkotmányát, de ezt rövid idővel később az Ukrán Parlament (Verhova Rada) eltörölte.
- 1998-ban, (az 1991-es referendum eredményéhez képest jóval szerényebb mértékű) önállóságot biztosító autonómiát kapott. Erről nem tartottak népszavazást.
Gazdaság
Az 1970-es években a Masszandra Borászati Kombinát állította elő a Szovjetunió teljes bortermelésének közel a felét. Szintén jelentős mennyiségű illóolaj készült a helyi Krím Rózsája cég üzemeiben.
Közlekedés
A város közlekedésének érdekessége, hogy Szimferopollal a világ leghosszabb, 86 km-es trolibuszvonala köti össze
Turizmus
A Fekete-tenger vízének sótartalma megközelíti az óceánokét, de a felületi rétegekben csak a fele. A legmelegebb napokon a tengervíz hőmérséklete a partközelben eléri a +26 °C.
A strandoláson kívül különleges éghajlata miatt, légzőszervi és számos egyéb betegségben szenvedőknek is kifejezetten javasolt az üdülés Jaltában, illetve a Krím félsziget déli partvidékén.
Látnivalók
- Buharai emír palotája (1907–11). Mór stílus, ma a Jalta Szanatórium része
- Aranyszájú Szent János-székesegyház (1832–1998)
- Szent Hripszime örmény templom (1909–14), Zahorodna u. 8.
- Ucsan-Szu vízesés, 4 km-re, 95 m magas
- Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (1903) Szadova u.
- Badarszko kúria (1902–10) Scsorsza u. 2.
- Masszandra Park
- Rakparti sétány
- Partmenti (Primorszki) Park
- Mária-templom (1885), Csehov u.
- Csehov Szanatórium (20. század eleje) Halturina u.
- Szent Tiron Tódor-templom, Selomejevszka u.
- Magaracs Szőlészeti és Borászati Intézet, Kirov u. 25. Túrák vezetéssel, borkóstolóval.
- Kötélpálya a Dicsőség- és Darszan-dombra
- Csehov Színház, Jekatyerinszka u. 11.
- Livádiai Palota
Testvérvárosai
.jpg)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jalta című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2025 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2025. április 25.
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
Források
- O. Volubejev: Nagy-Jalta (Progressz Kiadó, Moszkva, 1979)
További információk
- Látnivalók (ukránul és angolul)
| Országok és városok | |
|---|---|
| Félszigetek, földnyelvek | |
| A tengerbe ömlő folyók | |
| A Fekete-tenger öblei, szorosai és melléktengerei | |
| Egyéb | |
