Története
Ókor
Az eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt. Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.
Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot, bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.
A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.
A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.
Középkor
A bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.
A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig, majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.
Modern kor
Az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el.
1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó. 1956-ban már ötszáz ember élt itt.
Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.
Napjainkban tengerparti pihenőhely.
A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.
Izrael
é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′29.550000°N 34.950000°EKoordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′29.550000°N 34.950000°E
.jpg)
.jpg){kind=small}
