| Daugava | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország, Fehéroroszország, Lettország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1020 km |
| Forrásszint | 221 m |
| Vízhozam | 678 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 87 900 km² |
| Forrás | Valdaj-hátság, Oroszország |
 é. sz. 56° 51′ 20″, k. h. 32° 32′ 30″56.855541°N 32.541688°E | |
| Torkolat | Balti-tenger (Rigánál) |
| é. sz. 57° 03′ 43″, k. h. 24° 01′ 33″57.061900°N 24.025800°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daugava témájú médiaállományokat. | |
A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина [zapadnaja dvina], lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén. A folyó az oroszországi Valdaj-hátságból ered, majd Fehéroroszországon, Lettországon át folyik, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe.
A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel.
A folyó lettországi részén 3 vízerőmű található: A Rrigai a 35. folyamkilométernél, a ķegumsi (ejtsd: tyegums) a 70. folyamkilométernél és a Pļaviņu (ejtsd: plavinyu) a 107. folyamkilométernél. További erőmű megépítését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak.
A 10. században a vikingek a Daugaván és a Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava–Dnyeper-csatorna nem létezett.
