Rouen

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Rouen
Rouen címere Rouen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Normandia (közigazgatási régió)
Megye	Seine-Maritime
Polgármester	Nicolas Mayer-Rossignol (2020. július 3. – )
INSEE-kód	76540
Irányítószám	76000
Testvérvárosok	Lista Hannover (1966–) Salerno (2002–) Norwich (1959–) Ningpo (1990–) Csedzsu (2004. október 14. – ) Cleveland (2008–)
Népesség
Teljes népesség	117 662 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	5218 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2–152 m
Terület	21,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 1° 06′ 09″49.443055555556, 1.102549.443056°N 1.102500°EKoordináták: é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 1° 06′ 09″49.443055555556, 1.102549.443056°N 1.102500°E
Rouen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rouen témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rouen (IPA: [ʁwɑ̃]^ⓘ; magyarosan „ruan”) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján. Normandia régiónak és Seine-Maritime nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Rouen az egyetlen olyan település az országban, amelyet „ville-musée”, azaz múzeumváros néven emlegetnek. A körülbelül 400 000 lakosú agglomeráció ipari és kereskedelmi központ, hatalmas tengeri kikötő, forgalma az ötödik helyen áll az országban. Kiemelkedő a kulturális élete, jelentős egyetemi város. Katedrálisa, gótikus templomai, fagerendás, normann házakkal teli óvárosa, múzeumai, történelmi emlékhelyei turisták millióit vonzzák. Lakosainak száma 117 662 fő (2023. január 1.). Rouen Le Petit-Quevilly, Sotteville-lès-Rouen, Bihorel, Bonsecours, Bois-Guillaume, Canteleu, Darnétal, Déville-lès-Rouen, Le Grand-Quevilly, Mont-Saint-Aignan, Saint-Léger-du-Bourg-Denis és Saint-Martin-du-Vivier községekkel határos.

Története

Már a gallok felfedezték, milyen ideális ez a vidék a letelepedésre, ez lett a Véliocassus törzs központja. A rómaiak erődöt építettek, várost emeltek, ott ahol a Szajna még nem túl széles, hidat lehet verni rajta, de ameddig még a nagy hajók is feljuthatnak rajta. A normannok első hercege, Rollo, azaz Robert itt alapította meg fővárosát. Az általa kiépített rakpartok egészen a 19. századig megvoltak.

A város és környéke a százéves háború harcainak egyik fő színtere lett. Ostroma 1418. július 29. és 1419. január 19. között zajlott. Az ostromló angol sereget V. Henrik király vezette, a várost a francia Armagnac-párti erők védték Guy le Bouteiller irányításával. Az angol győzelem Normandia fővárosának elfoglalását hozta, ami megerősítette az angol uralmat a tartomány felett, és fontos lépést jelentett a francia trónigény alátámasztásában. A lakosság többször felkelt ellenük, amit mindig kegyetlen megtorlás követett. Amikor Jeanne d’Arc Compiègne ostrománál megsebesült, az angolok ide hozták, és Fülöp Ágost akkor még meglévő várának egyik tornyába zárták. A hónapokig tartó kihallgatások és tárgyalások után az angolokkal együttműködő egyházi bíróság Jeanne-t élete végéig tartó börtönre ítélte, kenyéren és vízen, ha megbánja bűneit. Az angolok azonban ebbe nem nyugodtak bele. A szűztől elvették női ruháit, bár az ítélet arra kötelezte, hogy azokat viselje, férfiruhát kényszerítettek rá, s ekkor visszaeső bűnösként máglyahalálra ítélték. 1431. május 30-án égették el a régi vásártéren, hamvait a Szajnába szórták. Bár a francia egyházi bíróság már 1456-ban utólag felmentette a vádak alól, csak 1920-ban avatták szentté, ekkor lett Franciaország patrónája.

Rouen a százéves háború után jelentős kereskedelmi központtá, fontos kikötővé fejlődött, a környék mezőgazdasági centruma, vásárvárosa, majd a 18. századtól ipari központ lett, elsősorban a textilipar bővült igen nagy mértékben.

Bár a második világháború bombázásai az ősi városmag egy jelentős részét elpusztították, legfőbb műemlékei csak kevésbé sérültek meg, az óváros egy része is megmaradt, a többit pedig újjáépítették.

Népesség

Látnivalók

• Notre-Dame-székesegyház – a katedrális több száz szoborral, rengeteg kőcsipkével ékes főhomlokzatát két hatalmas torony szegélyezi. A bal oldali Tour St-Romain a régebbi, alsó része a 12. században épült. A jobb oldali Tour de Beurre, a „Vaj-torony”, fiatalabb de magasabb, 75 méteres, építését a 15. században kezdte el Guillaume Pontifs mester, s a 16. században fejezték be. Egyiken sincs sisak, utóbbi tetejét nyolcszögletű terasz ékesíti. 56 harangból álló harangjáték kapott benne helyet. A két torony között három kapu van, a középső a legfiatalabb, a 16. században készült, a bal oldali St-Étienne és a jobb oldali St-Jean kapu a 12. században. Mindhárom kaput hatalmas, csúcsos keret szegélyezi, a kapuk melletti fülkében apostolok, szentek, hitvallók, mártírok rendkívüli emberismerettel ábrázolt szobrai láthatóak. Ez a homlokzat ihlette meg Monet, aki 1892-1894 között egész sorozat festményben örökítette meg. Az épület harmadik tornya, a középtorony, melynek alsó része a 13. században épült, három évszázaddal később magasították meg, csipkés toronysisak azonban csak a 19. században került rá, ezzel magassága 151 méter, és így lett az ország legmagasabb ilyen jellegű épülete.
• Église St-Maclou – a templom a város angol korszakának a maradványa, Bedtford grófja kezdeményezte építését 1436-ban. Ötoszlopos tornáca van a bejárat előtt, a három díszes kapu domborműveinek egy részét Jean Goujon készítette. Az egyszárnyú bal oldali kapun, a Jézust jó pásztorként ábrázoló csoportban három alak a tévelygéseket szimbolizálja: a görög-római pogányságot, az egyiptomiak vallását és az iszlámot.
• Aitre St-Maclou – az egykori temetőház.
• Église St-Ouen – a város harmadik jelentős építészeti emléke a gótikus templomok sorában. Hossza mindössze 1 méterrel rövidebb a katedrálisnál. Építése 1318-ban kezdődött, de csak a 15. század közepére fejeződött be. Kisebb tornyokkal körülvett, 82 méteres központi tornyának tetején a normandiai hercegi korona látható. Valaha apátsági templom volt.
• Musée des Antiquités – régészeti múzeum.
• Muséum d’Histoire Naturelle, d’Ethnographie et de Préhistoire – a múzeum anyaga Normandia élővilágával ismerteti meg a látogatót.
• Musée des Beaux-Arts – szépművészeti múzeum, képtára rendkívül gazdag, többek között Veronese, Caravaggio, Vélazquez, Géricault, Fragonard, Poussin, Delacroix, David, Ingres, Corot alkotásai láthatóak.
• Musée maritime fluvial et portuaire de Rouen – a kikötő történetét, a tenger- és folyamhajózást bemutató múzeum.
• Musée Le Secq-des-Tournelles – a magas színvonalú francia kovácsoltvas-művészet alkotásait mutatja be.
• Musée de la Céramique – a 15-17. századi roueni fajanszedénygyártás legszebb termékeit mutatja be.
• Tour Jeanne d’Arc – Fülöp Ágost egykori palotájából megmaradt torony, ez volt a helyszíne az orléans-i szűz kínvallatásának. Ma a szűzről és az egykori várról található itt kiállítás.
• Palais de Justice – az igazságügyi palota, a 15. században épült.
• Le Gros-Horloge – a „nagy óra” épülete, a palota a város órájának az elhelyezésére épült 1527-ben. Tornyának minden oldalán hatalmas, mitológiai figurákkal díszített aranyozott keretben van a régi óra. A nagymutató nyilán egy bárány van ezüstből, a számlap feletti kis ablakban egy gömb mutatja a Hold állását, s minden délben megjelenik a nap jelképes figurája, vasárnap például egy oroszlán.
• Monument National, Église Ste-Jeanne d’Arc – a hatalmas, 20 méter magas betonkereszt, hivatalos nevén a Croix de la Réhabilitation, az egykori máglya helyén emelkedik, ahol Jeanne d’Arc-ot kivégezték. Mellette áll Szent Johanna emléktemploma.
• Musée Ste-Jeanne d’Arc – a múzeumban viaszbábok idézik fel az orléans-i szűz életét.
• Musée Corneille – a francia drámaíró, Pierre Corneille szülőházában berendezett múzeum.
• Hotel de Bourgtheroulde – a palota a 16. században épült.
• Musée Flaubert – a múzeumban a régi egészségügyet bemutató gyűjtemény tekinthető meg.
• Côte Ste-Catherine – egy kilátó a város feletti dombháton.
• Panorama XXL, kiállítóhely, ahol Yadegar Asisi középkori Rouent ábrázoló panorámaképe tekinthető meg

Galéria

• 
  Église St-Ouen
• 
  Utcarészlet
• 
  Tour Jeanne d’Arc
• 
  Utcarészlet
• 
  Gros Horloge
• 
  A katedrális

Oktatás

• NEOMA Business School

Híres szülöttei

Testvérvárosok

• - Cleveland
• - Hannover
• - Norwich
• - Ningpo
• - Salerno, 2003 óta
• - Wejherowo

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Rouen témájú médiaállományokat.

• A város hivatalos honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• 2016-os roueni terrortámadás
• Gare de Rouen-Orléans
• Rouen Normandie metropolisz