Gabon, hivatalos nevén Gaboni Köztársaság (franciául: République gabonaise), egy elnöki köztársaság Közép-Afrika nyugati partján. Az Egyenlítő mentén elhelyezkedő országot északnyugaton Egyenlítői-Guinea, északon Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Guineai-öböl határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Libreville. Egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak.
1885-ben lett hivatalosan francia gyarmat, Francia Kongó része, ami később Francia Egyenlítői-Afrika gyarmatba olvadt bele. 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaországtól.
Gabon tagja az Afrikai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Fejlesztési Banknak, az OPEC-nek és a Közép-afrikai Országok Gazdasági Közösségének. Gazdasága a kőolajtermelésen és a mangánbányászaton alapszik. Felső-közép jövedelmű országnak számít, a 7. legmagasabb emberi fejlettségi indexe és a 4. legmagasabb egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján.
Gabon neve a portugáloktól származik, akik a Komo folyó jellegzetes torkolatát a köpenyhez (portugálul: gabão hasonlították, sőt az ország neve portugálul a mai napig Gabão.
Legmagasabb pontja az 1575 m magas Mont Iboundji, legnagyobb folyója az Ogoué, amely az Atlanti-óceánba ömlik (vízbőség tekintetében Afrikában az ötödik). Területének 70-80%-át esőerdők borítják, ami az egyik legmagasabb arány a világon.

A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mont Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.
Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
Az ország kb. 74%-át trópusi esőerdő borítja. A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.
|
|
2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.
2020-ban két világörökségi helyszín van:
A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.
A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.
1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke – Léon M'ba – 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett. A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.
Gabon elnöki rendszerű köztársaság. Két kamarás törvényhozás működik, a Nemzetgyűléssel és a Szenátussal. Az Országgyűlésnek 120 képviselője van, akiket 5 évre választanak meg.
A Freedom House 2022-es jelentése Gabont a »nem szabad« országok közé sorolta. Bár az országban többpárti választásokat tartanak, Ali Bongo Ondimba elnök az elnyomás révén megőrzi politikai befolyását. A végrehajtó hatalommal rendelkező elnököt népszavazás útján választják meg hét évre. Az elnök tetszés szerint jelöli és mentheti fel a miniszterelnököt.
Az ország választási törvényei és keretei nem biztosítják a hiteles választásokat. A Gaboni Demokrata Párt (PDG) az 1960-as évek óta monopolizálta a végrehajtó hatalmat, és nincs reális lehetőség arra, hogy az ellenzék választások útján hatalomra jusson. 2021-es választásokon Bongo elnök Gaboni Demokrata Pártja (PDG) 45-öt szerzett a szenátus 52 helyéből.
A végrehajtó hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást is, a bíróságok az elnöknek vannak alárendelve.
Jelentős problémák közé tartozik a bevándorlók diszkriminációja, a kisebbségi csoportok marginalizálódása, valamint a nők jogi és de facto egyenlőtlensége. Gyakori a munkahelyi szexuális zaklatás, amit a törvény nem tilt.
Bár nincsenek törvények, amelyek korlátozzák a belső utazást, de a rendőrség gyakran figyeli az utazókat az ellenőrző pontokon, és kenőpénzt követel. A házas nőknek, akik útlevelet szeretnének szerezni vagy külföldre szeretnének utazni, férjük engedélyével kell rendelkezniük.
A sajtószabadságot ugyan a törvény garantálja, de a gyakorlatban korlátozva van. A kormányt kritizáló egyéneket rendszeresen őrizetbe veszik. A gyülekezési szabadság ugyancsak korlátozott.
A vallásszabadságot az alkotmány rögzíti, és általánosságban tiszteletben tartják, egyes heterodox vallási csoportok viszont nehezen tudják megszerezni az állami regisztrációt.
A kínzást az alkotmány ugyan tiltja, de a fogvatartottak fizikai bántalmazással szembesülnek.
Gabont közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a tartomány, amelynek az alegysége a megye. Az ország területe 9 tartományra van beosztva, amelyek további 50 megyére van felosztva.

| Tartomány | Főváros | Népesség (fő) | Terület (km) |
|---|---|---|---|
| Estuaire | Libreville | 895 689 | 20 740 |
| Haut-Ogooué | Franceville | 250 799 | 36 547 |
| Moyen-Ogooué | Lambaréné | 69 287 | 18 535 |
| Ngounié | Mouila | 100 838 | 37 750 |
| Nyanga | Tchibanga | 52 854 | 21 285 |
| Ogooué-Ivindo | Makokou | 63 293 | 46 075 |
| Ogooué-Lolo | Koulamoutou | 65 771 | 25 380 |
| Ogooué-Maritime | Port-Gentil | 157 562 | 22 890 |
| Woleu-Ntem | Oyem | 154 986 | 38 465 |

|
Képek
|
A hivatalos nyelve a francia, de a legbeszéltebb nyelvek a bantu nyelvekhez tartozó fang, sira és mbere. A lakosság többségét alkotó négy főbb etnikum a fangok, a sirák, a punuk és a teke.
Népessége az ország területéhez mérve alacsony, a lakosság létszáma 2,2 millió (2020-as becslés).
| Lakosok száma | 498 823 | 541 895 | 611 990 | 692 535 | 804 319 | 972 539 | 1 137 412 | 1 315 820 | 1 519 155 | 2 300 000 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2023 |
Jelentősebb városok: Libreville, továbbá Port-Gentil, Franceville.
Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang, 36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%.
Hivatalos nyelv a francia, emellett különféle bantu nyelveket is használnak, valamint egyre erősebb az érdeklődés az országban a spanyol nyelv iránt is, mivel a szomszédos Egyenlítői-Guineának ez a fő nyelve.
2015 táján a lakosság megközelítőleg 79%-a keresztény (zöme katolikus); 10%-a az iszlám híve (főleg szunnita); a maradék egyéb vallású.


Gabon egy főre jutó jövedelme többszöröse a legtöbb fekete-afrikai országénak, de a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek miatt a lakosság nagy része továbbra is szegény. Gabon fa- és mangánexportra támaszkodott, amíg az 1970-es évek elején fel nem fedezték a tengeri kőolajat. A 2010-es évek első felében Gabon exportjának körülbelül 80%-át, GDP-jének 45%-át és állami bevételeinek 60%-át az olaj adta.
Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki.
Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd amerikai dollár.[mikor?]
2020 táján is gyakori az áramszünet és a vízhiány.
Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.
Főbb ágazatok: kőolajkitermelés és finomítás; bányászat, hajójavítás, élelmiszer- és textilipar, faipar, cementgyártás.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:


Gabon vasúti közlekedése egyetlen vonalból, a transzgaboni vasútvonalból áll, amely 669 km hosszan vezet nyugati-keleti irányban a Libreville melletti Owendo kikötővárosából egészen Franceville-ig. A A vasútvonalon személy- és teherszállítás is üzemel. 1999-ben lett privatizálva az állami vasúti cég, a vasútvonal fenntartását a COMILOG mangánbányászati cég vette át.
| Hívójel prefix | TR |
| ITU zóna | 52, 47 |
| CQ zóna | 36 |
Az ország kultúrája mélyen a francia gyarmati örökségben gyökerezik.
Ezek többnyire Libreville-ben találhatók.
A helyi gasztronómiát jelentős francia hatás érte és a nagyobb városokban elérhetőek a francia ételspecialitások. Vidéken a legfőbb élelmiszert a jamgyökér, tápióka és rizs jelenti. A hús a tehetősebbek étele. A leggyakoribb húsok a hal vagy a baromfi, illetve az afrikai vadhúsok, mint az antilopé, vaddisznóé és majomé. A leggyakoribb gyümölcsök a banán, papaya, guáva, mangó, ananász, kókuszdió, avokádó és földimogyoró. A zöldség- és gabonafélék közül a meghatározók a kukorica, paradicsom, főzőbanán és padlizsán.
Katonai létesítmények, repülőterek, középületek és stratégiai jelentőségű létesítmények fotózása tilos.
A homoszexualitás Gabonban legális, de tabu témaként kezelik. A népesség nagyobb része provokatívnak és a társadalmi konvenciók megsértésének tartja.
Javasolt oltások Gabonba utazóknak:
Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:
Gabon első olimpiai érmét Anthony Obame taekwan-do bajnok szerezte Londonban, aki a WTF (Nemzetközi Taekwando Szövetség ) világranglistájának első helyén állva a 87 kg feletti súlycsoportban 2013-ban világbajnokságot is nyert.
A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.
Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-s rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.
| Dátum | Elnevezés | Helyi név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Jour de l'An | |
| Mozgóünnep | Húsvéthétfő | Lundi de Pâques | |
| Április 17. | Női jogok napja | Journée des droits de la femme | |
| Május 1. | A munka ünnepe | Fête du Travail | |
| Mozgóünnep | Mennybemenetel | Ascension | |
| Mozgóünnep | Pünkösdhétfő | Lundi de Pentecôte | |
| Mozgóünnep | A böjt megtörésének ünnepe | Fête de fin du Ramadan | |
| Mozgóünnep | Áldozati ünnep | Fête du sacrifice | |
| Augusztus 15. | Mária mennybevétele | Assomption de Marie | |
| Augusztus 16. | Függetlenség napja | Jour de l'indépendance | Az ország 1960-ban elnyert függetlenségének ünnepe |
| Augusztus 17. | |||
| November 1. | Mindenszentek | Toussaint | |
| December 25. | Karácsony | Noël |