| Calgary | |
| Calgary látképe | |
| Becenév: Cowtown, The Stampede City Mottó: Onward | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | |
| Tartomány | Alberta |
| Alapítás éve | 1875 |
| Polgármester | Naheed Nenshi |
| Irányítószám |
|
| Körzethívószám |
|
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Népesség | 1 306 784 fő (2021) |
| Népsűrűség | 1435,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1,048 m |
| Terület | 726,50 km² |
| Időzóna | UTC−7 |
| Elhelyezkedése | |
| Calgary weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Calgary témájú médiaállományokat. | |
Calgary a kanadai Alberta tartomány legnépesebb városa, a harmadik legnépesebb az ország városai közül. A város a télisportok és az ökoturizmus ismert központja; a környékén számos nagy hegyi üdülőhely található. Gazdasága főként az olajipar köré koncentrálódik, de jelentős ágazatnak számít a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a csúcstechnológiai iparágak is. 1988-ban Calgary lett az első kanadai város, amely otthont adhatott a téli olimpiai játékoknak.
Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ ötödik legélhetőbb városa, az ausztrál Adelaide-del holtversenyben.
Calgary Kanada délnyugati részén a Sziklás-hegységtől 80 kilométerre keletre, az észak-amerikai préri Belső kanadai síkságán, sík és dombos tájak találkozásánál fekszik. Az 1048 méter tengerszint feletti magasságban, a Bow és Elbow-folyók találkozásánál, behúzódva a folyók völgyébe, épült település Kanada legmagasabban fekvő nagyvárosa.
Levegője kristálytiszta, rendkívül alacsony páratartalmú. A „Napsütés városának” is hívják, mert olyan gyakran süt itt a nap, hogy ha arányosan elosztjuk a napos órák számát, akkor az év minden napjára jut belőle hat óra. A tél hideg, és meglehetősen lassan mond búcsút. Calgarynak csupán 106 talajmenti fagyveszélytől mentes napja van évente. A tél közepén azonban a Csendes-óceán felől meleg szél, a chinook tör be a kontinensnek erre a részére, és napokra nyarat varázsol Calgary hidegtől meggémberedett utcáira és parkjaira.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,5 | 22,6 | 22,8 | 29,4 | 32,4 | 35,0 | 36,1 | 35,6 | 33,3 | 29,4 | 22,8 | 19,5 | 36,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,8 | −0,1 | 4,0 | 11,3 | 16,4 | 20,2 | 22,9 | 22,5 | 17,6 | 12,1 | 2,8 | −1,3 | 10,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −8,9 | −6,1 | −1,9 | 4,6 | 9,8 | 13,8 | 16,2 | 15,6 | 10,8 | 5,4 | −3,1 | −7,4 | 4,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,1 | −12,0 | −7,8 | −2,1 | 3,1 | 7,3 | 9,4 | 8,6 | 4,0 | −1,4 | −8,9 | −13,4 | −2,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −44,4 | −45,0 | −37,2 | −30,0 | −16,7 | −3,3 | −0,6 | −3,2 | −13,3 | −25,7 | −35,0 | −42,8 | −45,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 9 | 17 | 24 | 60 | 80 | 68 | 59 | 46 | 14 | 12 | 12 | 413 |
| Havi napsütéses órák száma | 117 | 141 | 178 | 219 | 254 | 280 | 315 | 282 | 208 | 181 | 124 | 107 | 2406 |
| Forrás: climate.weatheroffice.gc.ca | |||||||||||||

1875 nyarán a Royal Canadian Mounted Police, a híres kanadai lovasrendőrség egy alakulata ütött tábort a Bow-folyó és az Elbow-folyó találkozásánál. Azért jöttek, hogy rendet teremtsenek a bölény- és prémvadászok, valamint a háborgó indiánok között, akik mindnyájan jogos vagy jogtalan sérelmeket akartak egymáson megtorolni. A whiskykereskedőket is meg kellett rendszabályozni, akik értékes csereáruk ellenében, lelkiismeretlenül, a „tüzes víz” rabszolgájává tették az indiánokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény fenntartásához a rendőrség állandó jelenléte szükséges. Így aztán a két folyó torkolatánál erőd épült, amelynek a skót származású James Macleod ezredes a Calgary nevet adta. Calgary skót gael nyelven „tiszta vizet” jelent. (Máskülönben egy öbölnek a neve a Skóciához tartozó Mull-szigeten.)
Az erőd nyolc évig jelentéktelen előretolt helyőrség maradt. A Kanadát átszelő vasútvonal 1883-ban elérte Calgaryt és a település bekapcsolódott a fiatal ország vérkeringésébe. Bevándorlók érkeztek, az erőd körül egyre több ház épült és a településnek az év végére 600 lakosa volt. 1891-re a lakosság száma elérte a 4000-et, Calgaryban ekkor már volt villanyvilágítás és vízvezetékrendszer is működött.
A település gazdasági alapját a külterjes állattenyésztés határozta meg. A környék gazdag legelői sok szarvasmarha-tenyésztőt csábított át az Amerikai Egyesült Államokból is, ahol a jó legelők területe bizonyos vidékeken erősen megfogyatkozott. Több száz hektáros állattenyésztő farmok, ranch-ok alakultak, hatalmas szarvasmarha-csordákkal. Calgaryban jelentős húsfeldolgozó ipar alakult ki, mely ma is az egyik legjelentősebb az országban. Földet akkoriban mindenki ingyen kapott, aki le akart települni és földművelésbe akart kezdeni. A pionírok áradata olyan számottevő volt, hogy a település 1893-ban már városi rangra emelkedett.
1914-ben a város közelében fekvő Turner Valley-ben olajra bukkantak. A telepesek mindig is sejtették, hogy a földben olaj lehet, mert látták, hogy az indiánok többek közt a föld felszínére szivárgott olajt is használták gyógyításra. Az olaj felfedezése Calgary gazdasági életét új alapokra helyezte, és fejlődését eddig soha nem látott mértékben gyorsította meg.
A város négy nagy részre van osztva: Northeast (északkelet, rövidítése NE), Southeast (délkelet, SE), Southwest (délnyugat, SW) és Northwest (északnyugat, NW). Az égtájak rövidítésének két betűje a házszámok és az utcák nevei után következnek. Az északi és déli számozás a város közepén átfutó Centre Avenue-nál kezdődik, míg a kelet-nyugati számozás a Centre Avenue-ra merőleges Centre Street-nél. Minden avenue kelet-nyugati, minden street észak-déli irányú.
Calgary népességének alakulása 1901-től napjainkig:
|
|
A város etnikai megoszlása a Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai alapján:
| Calgary 2006 Forrás: Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai | Népesség | Kisebbségek (%) | Össznépesség (%) | |
|---|---|---|---|---|
| Kisebbségek | Kínaiak | 65,365 | 28.1 | 6.7 |
| Afroamerikaiak | 20,540 | 8.8 | 2.1 | |
| Filippínók | 24,915 | 10.7 | 2.5 | |
| Dél-Ázsiaiak | 56,210 | 24.2 | 5.7 | |
| Délnyugat-Ázsiaiak | 5,930 | 2.6 | 0.6 | |
| Arabok | 11,245 | 4.8 | 1.2 | |
| Latin-Amerikaiak | 13,120 | 5.6 | 1.3 | |
| Délkelet-Ázsiaiak | 15,410 | 6.6 | 1.6 | |
| Koreaiak | 6,710 | 2.9 | 0.7 | |
| Japánok | 4,490 | 1.9 | 0.5 | |
| Magyarok | 18,980 | 1.3 | 1.23 | |
| Vegyes kisebbség | 6,605 | 2.8 | 0.7 | |
| Nem besorolható | 1,920 | 0.8 | 0.2 | |
| Kisebbségek | 232,465 | 100 | 23.7 | |
| Őslakosok (indiánok, eszkimók) | 24,425 | 2.5 | ||
| Nem jegyzett kisebbségek vagy őslakosok | 722,600 | 73.8 | ||
| Összlakosság | 979,485 | 100 | ||
Calgaryt az ország olaj-fővárosának is hívják, ahol több száz, a kőolaj és a földgáz kutatásával, valamint kitermelésével foglalkozó vállalat állította fel központját. Jelentős gyáripar fejlődött ki, de a környéken folytatott gabonatermesztés és állattenyésztés változatlanul jelentős gazdasági tényezők.
Itt található a Canadian Pacific Kansas City vasúttársaság kanadai székhelye.

A város egyik legnagyobb turista-attrakciói a cowboyok. Ügyességi versenyeiket és sportbemutatójukat, a Calgary Stampede-t minden év júliusában rendezik meg, amikor a város apraja-nagyja a turisták ezreivel együtt cowboynak öltözik, hogy egy kicsit visszahozza a Vadnyugat romantikus emlékeit.
A Calgaryn átfolyó Bow River, nevének megfelelően, jól megfeszített íj alakjára emlékeztet, az íj húrja átöleli a városközpontot. A városközpont - hasonlóan sok más amerikai nagyvároshoz - számos hatalmas irodaháznak ad otthont, ahol számos vállalat központja, bankok, hitelintézetek és magánirodák találhatóak.





Calgarynak közel 550 parkja van, melyek nagy része mesterségesen kialakított, több park azonban eredeti zöldterület, a szabad természetnek a város kialakításakor érintetlenül hagyott darabja.
