Szigethalom

Szigethalom
Jézus Szíve-templom
Jézus Szíve-templom
Szigethalom címere
Szigethalom címere		 Szigethalom zászlaja
Szigethalom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzigetszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterFáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)
Irányítószám2315
Körzethívószám24
Testvér­települései
Lista
Jaworzno Fülek
Népesség
Teljes népesség18 392 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség1881,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület9,12 km²
Földrajzi nagytájAlföld
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 19° 00′ 46″47.322778°N 19.012778°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 19° 00′ 46″47.322778°N 19.012778°E
Szigethalom (Pest megye)
Szigethalom
Szigethalom
Pozíció Pest megye térképén
Szigethalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigethalom témájú médiaállományokat.

Szigethalom város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. A budapesti agglomerációhoz tartozó település, fontos tömegközlekedési csomópont.

Fekvése

A Csepel-sziget középső részének felsőbb tájékán és a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon, a fővárostól 12 kilométerre helyezkedik el. Kis területen átnyúlik a Ráckevei-Dunán Dunavarsány mellett. Északnyugat-délkeleti fekvésű, kertvárosias jellegű, tipikus úgynevezett sakktábla-szerkezetű település. Határolások: északról a nagy múltú Csepel Autógyár hajdani ipartelepe és a szomszédos Szigetszentmiklós Bucka városrésze, északkeletről a Ráckevei-Duna túlsó partján Taksony, déli irányból Tököl kisebb külterületi része és Szigetcsép, nyugatról Tököl központja, északnyugatról Halásztelek, keleti irányból a Ráckevei-Duna és kisebb részben a túlsó parton Dunavarsány határolja. (Tököl és Szigetszentmiklós városával szinte teljesen összeépült. Az ipartelep jelenleg felváltva Szigethalom és Szigetszentmiklóshoz is tartozik.) A szomszédos települések: északon-északnyugaton Halásztelek, északkeleten Szigetszentmiklós, kelet-délkeleten Dunavarsány, nyugat-délnyugatonTököl központja.

Története

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a Ráckevei-Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.

Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a Tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.

A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.

A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek. Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) 1950. március 1-jével vált ki Tökölből, önálló községekké alakulva. Szilágyitelep nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.

A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.

A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Németh Gábor (független)
  • 1994–1998: Fáki László (SZDSZ)
  • 1998–2002: Fáki László (SZDSZ)
  • 2002–2006: Fáki László (SZDSZ-MSZP)
  • 2006–2010: Fáki László (SZDSZ-MSZP)
  • 2010–2014: Fáki László (független)
  • 2014–2019: Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)
  • 2019–2024: Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)
  • 2024– : Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)

Demográfiai adatok

ÉvLakónépességÉvLakónépesség
19491747 fő 200112 145 fő
19602826 fő 200413 745 fő
19706207 fő 200514 629 fő
19809131 fő 200715 481 fő
19909795 fő 200815 970 fő
A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
17 035
16 953
17 596
18 352
17 644
18 286
18 331
18 382
18 392
201320142018202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,6%, református 10,1%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 28,6% (34,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 9,3% református, 2% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (46,9% nem válaszolt).

Közigazgatás

Szigethalmon nyolc önkormányzati egyéni választókerület van, a képviselő-testület összesen tizenkét tagú.

Városi költségvetés

2007 2008 2009
(ezer Ft)BevételKiadás BevételKiadás BevételKiadás
Felhalmozási célú 1 502 3531 262 020 659 621559 411 591 577579 540
Működési célú 1 708 5761 948 909 1 984 1132 084 323 1 950 1771 962 214
Összesen 3 210 9293 210 929 2 643 7342 643 734 2 541 7542 541 754

Infrastruktúra

Közúthálózat

A városon belüli úthálózat teljes hossza 78 719 méter, melyből 7 320 méternyi állami kezelésben van. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, az 510-es főútból kiágazó 51 104-es számú úton, Tököl és Halásztelek felől az 5101-es úton, valamint Szigetszentmiklós felől az 51 101-es úton; az utóbbi két útvonalon keresztül érhető el az M0-s körgyűrű is.

Közösségi közlekedés

A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A H6-os HÉV-nek két megállója van a városon belül, Szigethalom megállóhely és Szigethalom alsó megállóhely; a vasutat a MÁV Személyszállítási Zrt. üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a H6-os HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút részévé válhat.

Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest vármegyei MÁV Személyszállítási Zrt. egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken (690) és Szigetszentmiklóson (673, 674, 675, 676) át Csepelre, illetve Lakihegyen (689) és Leshegyen (691) keresztül Kelenföldre, valamint a Csepel-sziget (692) és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire (660, 661, 663, 664, 665, 667, 668) is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel (693, 694, 695), ezek végállomása is itt van.

A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1995. szeptember 1-jén szüntették meg.

Közművek

Az ivóvíz bevezetésére 1980-ban hoztak létre társulást, 1994-ben a gáz, 1996-ban a telefon bevezetése történt meg. 1996-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulás, melynek köszönhetően a község 2002-re 100%-ban csatornázott. A szennyvizet a tököli szennyvíztisztítóba vezetik.

Nevezetességek, látnivalók

Kultúra

Intézmények

  • Hegedüs Géza Városi Könyvtár
  • Városi Szabadidőközpont
  • Helytörténeti Gyűjtemény

Együttesek, társulatok

  • Szigethalmi Felnőttkórus
  • Szent István Általános Iskola Fúvószenekara
  • Zug Színház Amatőr Társulat

Rendezvények

  • Országos Ikertalálkozó
  • Pest megyei Idősek Találkozója

Média

  • Szigethalmi Híradó (újság)
  • KiSDuNa TV
  • RH Média Hírportál

Oktatás

Testvérvárosok

Itt éltek/élnek

További információk

Képgaléria

Jegyzetek

  1. 1 2 "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 26.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 6.
  6. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 20.
  7. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 20.
  8. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 20.
  9. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 15.
  10. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 7.
  11. ↑ "Szigethalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 11.
  12. ↑ Népességi adatok 1949-2001: Népszámlálás 2001, KSH
  13. ↑ Népességi adatok 2004-2008: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
  14. ↑ Szigethalom Helységnévtár
  15. ↑ Szigethalom Helységnévtár
  16. ↑ Szigethalom Város Önkormányzata által 2007. február 5-én elfogadott előirányzat szerint.
  17. ↑ Szigethalom Város Önkormányzata által 2008-ban elfogadott V. módosított előirányzat szerint.
  18. ↑ Szigethalom Város Önkormányzata által 2009. február 19-én elfogadott előirányzat szerint.
  19. ↑ Szigethalom város forgalomtechnikai felülvizsgálata, 2007.

Kapcsolódó szócikkek