Vidin

Vidin (Видин)
Szent Demeter-székesegyház
Szent Demeter-székesegyház
Vidin címere
Vidin címere
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeVidin
Irányítószám3700
Körzethívószám094
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség33 127 fő (2025. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság34 m
Terület63,218 km²
IdőzónaEET, EEST
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 59′ 19″, k. h. 22° 52′ 27″43.988690°N 22.874058°EKoordináták: é. sz. 43° 59′ 19″, k. h. 22° 52′ 27″43.988690°N 22.874058°E
Vidin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidin témájú médiaállományokat.

Vidin (bolgárul: Видин, magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján. 2013 óta a Vidin–Calafat híd köti össze a folyó másik partján levő romániai várossal, Calafattal. Területe 63,218 km². Lakosainak száma 33 127 fő (2025. december 31.).

Története

A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. században, a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok a Badin, illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

Vidin a 10–14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Iván Aszen elvette a bizánciaktól, 1260–1264 között IV. Béla uralta. 1367-ben rövid ideig Nagy Lajos uralma alatt állt. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.

A 18. században a város osztrák kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert.

1792–1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pazvantoglu janicsár pasa uralkodott a városban.

1849 szeptemberében, a magyar szabadságharc leverése után Törökországba menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben a vereség okát az „árulónak” bélyegzett Görgei Artúr személyében jelölte meg.

1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de a lázadást leverték. A város (és Bulgária) felszabadulását az 1877–78-as orosz–török háború hozta meg.

Népesség

A népesség alakulása 1946 és 2025 között:
Lakosok száma
18 600
76 659
54 299
51 602
49 471
46 068
42 801
40 620
34 797
33 127
1946200020032006200920132016201920222025
Adatok: Wikidata

Látnivalók

Források

Jegyzetek

  1. 1 2 "www.nsi.bg/bg/node/2973/". National Statistical Institute.

További információk