Plovdiv

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Plovdiv (Пловдив)
Plovdiv látképe
Plovdiv látképe
Plovdiv címere
Plovdiv címere		 Plovdiv zászlaja
Plovdiv zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyePlovdiv
Rangváros
Alapítás évei. e. 7. század
PolgármesterIvan Totev (GERB)
Irányítószám4000
Körzethívószám032
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség333 994 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség3352 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület101 km²
IdőzónaEET, EEST
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 08′ 32″, k. h. 24° 44′ 29″42.142086°N 24.741454°EKoordináták: é. sz. 42° 08′ 32″, k. h. 24° 44′ 29″42.142086°N 24.741454°E
Plovdiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Plovdiv témájú médiaállományokat.

Plovdiv (bolgárul: Пловдив, törökül: Filibe) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly vagy Filipápoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja. Lakosainak száma 333 994 fő (2025. december 31.).

Földrajz

Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.

Története

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Makedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. 46-ban Claudius császár újjáépíttette, Marcus Aurélius idején pedig erős falakkal vették körül. Közel öt évszázadon át római város, a trákiai provincia ragyogó városaként említették, majd Bizánc része lett.

447-ben a hunok elfoglalták, feldúlták. A szlávok már a 6. században megjelentek a térségben, de az első dunai bolgár birodalom része csupán 815-ben lett.

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára maradt. Az oszmán korban Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Kereskedelmi és hadi utak központja, egykor az Adriai-tengertől a Fekete- és Márvány-tengerhez vezető római út része volt, később a keresztes hadjáratok klasszikus útvonala, majd a Belgrád–Isztambul-út része.

Népesség

A népesség alakulása 1946 és 2025 között:
Lakosok száma
125 400
411 015
340 474
343 662
348 465
339 129
341 625
347 851
321 824
333 994
1946199920022006200920122015201920222025
Adatok: Wikidata

Gazdasága

Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszer-feldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.

Látnivalói

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a 2. századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.

A dombokra épült, felújított sétálóutcákon bejárható óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus épületeiről nevezetes. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. A színek és a kiugró erkélyek is kellően figyelemfelkeltőek, a belső terek gazdagsága, a dekorációk, értékes bútorok, szőnyegek, freskók engednek leginkább arra következtetni, hogy a házak tulajdonosai a 19. század tehetős kereskedői voltak. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.

A vasútállomás épületét a híres török építész, Mimar Kemaleddin Bey tervezte.

Jellegzetesek vallási épületei

  • Ortodox templomai mélyfaragással készített ikonosztázokkal: Szent Cirill és Metód, Szv Dimitar-Szent Demeter, Szv Nedelja-Szent Feltámadás, Szv Marina-metropolita templom, Szv. Bogorodica- Szent Szűz templom
  • Két török dzsámija: Dzsumaja és Imaret
  • A török időket idézi a Csifte banja török fürdő az Imaret dzsámi közelében.

Az óváros a Dzsumaja-dzsáminál kezdődik és onnan sorjáznak az építészeti, történelmi emlékek:

  • Szent Szűzanya templom
  • Ikonmúzeum
  • Cirill és Metód Iskola, timpanonos-oszlopos homlokzatú klasszicista stílusú épület
  • Csomakov ház – Bulgária első koronás uralkodójának I. Ferdinádnak a plovidivi "palotája" biedermeier, rodopei népi és keleti stíluselemek vegyülnek
  • Szent Konstantin és Elena templom: szőlővel befuttatott lugasszerű előtere, a templom külső falát díszítő színes bolgár motívumok teszik egyedivé
  • Plovdivi építészek háza
  • Képcsarnok idézi érdekes kapuzatával az óváros hangulatát
  • Néprajzi múzeum a bolgár újjászületés építészeti remeke karcsú oszlopokon álló, előreugró emeletű ház, aminek teljes homlokzatát fekete háttérből kiemelkedő színpompás 'vazrazsdane' virágdíszek borítják
  • Georgiadi-ház a díszes termek, fafaragványos mennyezetek az óváros egyik leglátogatottabb épülete

A művésznegyedben kiállítótermek, hangulatos vendéglők csábítják a látogatót.

Plovdiv emblematikus emléke az amfiteátrum és antik színház, a mai Bulgária területén a leghatalmasabb szabadtéri római létesítmény. A II. században Traianus császár idejében kezdték el építését. A római építőművészet mesterműve. A nézőtér majdnem teljes kör alakban nyúlik a színpadig, 14 sor lépcsőzetes márvány padjaival, közöttük lefelé vezető lépcsősorokkal. A színpad mögött előkerült a kétszintes színházi épület nagy része is, dór és ión oszlopokkal. Két nagyméretű szobor, frízek és feliratok is emelték az építmény pompáját.

A római emlékeket idézik a városban fel-felbukkanó erődítményfalak, mozaikpadlók, vízvezetékrendszerek, középületek romjai. Tártak fel római fórumot idéző részleteket kőlapokkal burkolt eredeti római utcák mentén oszlopsorokkal oszlopfőkkel és az épületek homlokzatán frízekkel.

Képek

Jegyzetek

  1. 1 2 "www.nsi.bg/bg/node/2973/". National Statistical Institute.
  2. ↑ "Bulgaria's land: some records" (angol nyelven). OMDA Ltd. 2012. január 22. Hozzáférés: 2012. december 16.

További információk

Kapcsolódó szócikkek