Kosd

Kosd
Kosd címere Kosd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Váci
Jogállás	község
Polgármester	Kurdi Ferenc (független)
Irányítószám	2612
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	2480 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	70,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.80463, 19.1772547.804630°N 19.177250°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.80463, 19.1772547.804630°N 19.177250°E
Kosd Pozíció Pest megye térképén
Kosd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kosd (szlovákul Košd) község Pest megyében, a Váci járásban. Lakosainak száma 2480 fő (2026. január 1.).

Fekvése

Vác északkeleti szomszédságában, a Naszály délkeleti csücskénél, a szintén Cserháthoz tartozó Kosdi-dombság vidékén, a Kosdi-patak két partján helyezkedik el. Különálló településrésze Cselőtepuszta, a központjától légvonalban mintegy másfél, közúton bő két kilométerre nyugatra.

Zsáktelepülés, közúton csak a 21 117-es számú mellékúton érhető el, a 2-es főútról Vác belvárosában, vagy az M2-es autóútról a Vác-centrum–Kosd-csomópontban letérve. Erről az útról közelíthető meg Cselőtepuszta is.

Története

Kosd Árpád-kori település. A falut még II. András király ajándékozta a váci püspökségnek.

A tatárjárás alatt elnéptelenedett, de hamarosan újranépesült.

A törökök többször is feldúlták a települést.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két ütközet is zajlott le itt, mikor Damjanich az osztrákokkal, Görgey pedig az orosz sereggel ütközött meg Vác és Kosd között, a Naszály lábánál. 1904-1931 között a hegy lejtőjén szénbánya üzemelt.

A 20. század elejétől az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.

1910-ben 2018 lakosából 2015 magyar volt. Ebből 1198 római katolikus, 782 református, 25 evangélikus volt.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, református 16,6%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (20,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,1% görögnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 13,4% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 3,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,7% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

• 
  Református templom
• 
  Római katolikus templom
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• Római katolikus templom - gótikus, XV. századi, átalakíttatta és bővíttette Migazzi Kristóf váci püspök 1765-ben, barokk stílusban. A homlokzata 19. század eleji, klasszicista, egy harmadik történeti réteget képvisel. Műemlék.
• Református templom - 1784 és 1786 között épült, copf stílusban. Tornya 1810-re készült el. Szószéke a 19. sz első feléből való. Főbejárata fölött kronosztikon olvasható, amelynek összértéke 1796-ot ad ki: a MIkor hazánkot ezer Veszély ére / frantz gonosz eLLenség sartzát rontVa kére, / heLYségVnkben tVz Jég árVÍz VeszéLYt szerzett / e torony kezDetet az épVLésben Vett
• Kálvária-szoborcsoport - műemlék.
• Plébániaépület - helyi védelem alatt
• A kosdi szénbánya hősi halottainak emlékhelye

Tömegközlekedés

• Helyközi autóbuszjárat: 333

Jegyzetek

További információk

• Kosd Önkormányzatának honlapja