| Tinnye | |||
| A tinnyei katolikus templom és környéke | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Pilisvörösvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Jenő (független) | ||
| Jegyző | Geréb Tünde | ||
| Irányítószám | 2086 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Testvértelepülései | Lista Szczyrk (Lengyelország) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1974 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 104,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 239 m | ||
| Terület | 16,14 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység | ||
| Földrajzi középtáj | Dunazug-hegység | ||
| Földrajzi kistáj | Gerecse-vidék | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Tinnye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tinnye témájú médiaállományokat. | |||
Tinnye község Pest megye nyugati szélén, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
A Budai-hegység és a Gerecse keleti részét képező Zsámbék-Bajnai-dombvidék között, a Békás-patak (Körtvélyes-patak) völgyében, Budapesttől közúton (megközelítési iránytól függően) mintegy 30-35 kilométerre található. A települést átszeli az Esztergom és Zsámbék térségét összekötő, Pilisjászfalu és Herceghalom között húzódó, a távlati tervek szerint a közbeeső településeket elkerülő, ám egyelőre mindegyiket érintő, 102-es számú másodrendű országos főút (2013 előtt az út itteni szakasza az 1104-es útszámozást viselte). Piliscsabával az 1133-as út, nyugati szomszédjával, Únnyal, illetve azon keresztül Csolnokkal és Doroggal az 1106-os út köti össze.
A települést a jövőben az M1-es autópályát Esztergommal összekötő M100-as autóút (korábbi tervezési nevén R11-es gyorsút) fogja tehermentesíteni. Az autóút építését 2022-ben elhalasztották. A már építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi autóút kivitelezésére 2024-ben feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki – erre Lázár János tett ígéretet a térség országgyűlési képviselőinek.
A tájat zömmel (87%) a löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek borítják. A mészkő-kiemelkedéseken rendzina talaj jött létre. Az erózió eredményeként helyenként földes kopárok képződtek. A patakok völgyének allúviumán réti öntéstalajok találhatók.
A települést mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz éghajlat jellemzi. A napsütés évi összege 1930 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 9,5-10,0 °C között alakul. A csapadék évi összege 550 mm körüli. Leggyakrabban észak-nyugati, északi irányból fúj a szél, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli.
A térség mérsékelten vízhiányos terület. Keleten a Kenyérmezei-patak vízgyűjtője érinti. Jelentős vízfolyása - mely a település belterületének északi határán ered - a Békás-patak (más néven: Körtvélyes-patak). Árvize tavasszal, kisvize ősszel gyakori. A talajvíz a völgytalpakon 2–4 m, a lejtőkön 4–6 m között található. Mennyisége jelentéktelen. Kémiailag kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, néhol a nitrátosodás is előfordul. A rétegvízkészlet 1 l/s km2 körüli.
A felszín alatti vizek szennyeződéssel szembeni érzékenysége a település belterületének környezetében magas, a település többi részén közepes-kismértékű.
Növényföldrajzi szempontból a kistáj a Pilis-Gerecsei flórajárásba (Pilisense) tartozik. Jelentősebb potenciális erdőtársulásai a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a bükkösök (Melicofagetum; Fago-Ornetum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco Ulmetum) és a karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum).
Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpád-kori és török időkből származó leleteket is találtak. A Páskom nevű részen földvármaradványok találhatók, valószínűleg szintén az Árpád-korból. III. Béla király uralkodása alatt (1172-1196) a Dél-Franciaországból bevándorolt Aynard nemzetség nyerte adományul a környéket. A tatárjárás után a településtől délkeletre emelkedő (ma Perbálhoz tartozó) hegycsúcson Aynard lovag vára állott, rövid ideig, mely térségi belviszályok következtében pusztult el.
A falu első okleveles említése 1274-ből ismeretes, ekkor Tinnyei Miklós birtoka volt. Visegrád vára 1259-es elkészülte után a várhoz tartozó uradalom birtokai közül Tinnyét a nyúlszigeti apácák kapták 1261-ben. 1300 után a község egy ideig lakatlan volt. 1319 előtt az akkor lakatlan területet a király Hontpázmány nemzetségbeli Kázmérnak és Andrásnak adta. 1319 után II. Mojs nádor testvére Tinnyét Vernel és fia László budai várnagyoknak zálogosította el.
I. (Nagy) Lajos király 1346-ban Iwandorf Jánosnak és Zudar Péternek királyi főpohárnoknak adományozta. 1361-ben Magyar Pál nejének, a Nádasd nemzetségbeli Gelsei Margitnak tulajdona volt. Templomát a korabeli írások már ekkor említették. 1367-ben az óbudai Klarissza, 1477-ben részben a nyúlszigeti apácák, részben Magyar Balázs (1472–76) birtokában volt.
1541-ben a törökök kezére került, de a település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, ugyanakkor mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.
1715-ben Tinnyén 23 adózott portát írtak össze, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett. 1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen.
1754-ben Sőrich Farkas és Balog Mátyás vármegyei esküdtek voltak a birtokosok.
1842 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. A 19. század folyamán a közbirtokos családok mintegy 30, főként klasszicista stílusú kúriát építettek. A mai napig is felismerhető néhány szép arányú udvarház, volt nemesi kúria, de tulajdonosaik nem képesek helyreállítani azokat, állagukat megóvni.
A legfontosabb közbirtokos családok: Miskey, Posgay, Friebeisz, Csehfalvay, Setéth, Tiborcszeghi Horváth, Simontsits, Hyros, Sántha, Privorszky, Koltay, Ocskay, Hatala, Huszár, Hegedüs, Somogyi, Párnicky, Újfalussy, Hoblik, Gajzler, Wattay, Vásárhelyi, Hantken, Szokoli, Kossuth.
A közbirtokosság tagjai közül többen országos jelentőségű ügyekben is tevékenyen működtek közre. Így Simontsits János, mint Pest megye alispánja Fáy András barátjaként részt vett a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Nemzeti Színház alapításában és működtetésében.
1870 óta számos egyesület működött: tűzoltó-, takarék-, gazda műkedvelő egyesületek, Hangya Szövetkezet. Működésük pezsgő gazdasági, társadalmi, kulturális életet eredményezett a kis településen. A 20. század első felében köves utak, árkok, hidak, Népház épültek, bevezették a villanyt, országos vásárokat tartottak.
1922-ben Kodály Zoltán észak-dunántúli népdalgyűjtéseinek Tinnye volt az egyik állomása
A második világháború nagy pusztítást végzett. Tinnyét a szovjet csapatok 1944 december 25-én foglalták el a környékbeli falvakkal együtt. Több kisebb csata, rendszeres bombázások voltak, a terület többször cserélt gazdát. A zsidó lakosok nagy része a XIX. század végén elköltözött, a háború idején 71 elhurcolt személyből egy fő tért vissza.
Az 1950-től működő Kossuth, majd Új Élet Termelőszövetkezet 1975-ben beolvadt a töki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe.
1956. december 22-én a helyi termelőszövetkezet vezetője a karhatalommal beidéztetett a tanácsházára száz helyi férfit, akik ki akartak lépni a szövetkezetből. Szabadon bocsátásuk érdekében spontán tüntetés alakult ki, elsősorban az érintett feleségek köreiből, amire válaszul a karhatalmi egység vezetője a tömegbe lövetett; a sortűznek egy halálos áldozata volt.
A Piliscsaba felé vezető műút mentén található a Garancsi-tó
Az egykori Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1951. augusztus 1-jei, 217-es számú határozatával döntött Tinnye-Jászfalu Piliscsabához történő csatolásáról.
A 2000-es évek elején új lakónegyedekkel bővült a község. Ezek a Makkfa Liget, Mediterrán-völgy, Királyvölgy. Ennek eredményeként a település lakosságszáma folyamatosan növekszik.

Kossuth 1842-tól 1846-ig, családjával lakott itt. Somogyi Antal táblabíró 60 holdnyi birtokát és lakóházát vásárolta meg, részint hogy a jó levegőn tüdejét gyógyítsa, részint hogy Pest vármegyei birtokkal rendelkezvén (a szomszédos Úny községben és az akkor még Tinnyéhez tartozó Jászfalu-pusztán kisebb birtoka volt) a megye követe lehessen. Az ország több vezető politikusa kereste fel tinnyei otthonában. Házát, mely ma egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A községben az egyik utca, a helyi iskola és a művelődési ház is a nevét viseli. A hagyomány szerint a községből kivezető út eperfasorainak ültetéséről is ő rendelkezett.
Tinnye nevének eredete még tisztázást igényel, de fennmaradt egy régi, tréfás anekdota, mely a falu nevét a dinnyéével rokonítja; ugyanaz az anekdota több másik, környező falu nevének eredetét is „megmagyarázza.”
Pest vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület,
2024 decemberétől: Pest vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1547 | 1604 | 1640 | 1728 | 1946 | 1898 | 1968 | 1950 | 1974 |
| 2008 | 2013 | 2014 | 2018 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2023 januári adatok alapján a község állandó lakosainak száma 1957 fő, ebből 975 nő, 982 férfi
2024 januári adatok alapján a település lélekszáma meghaladta a 2000 főt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 18,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,5% (24% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% németnek, 1% cigánynak, 0,5% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, lengyelnek, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21% volt római katolikus, 10,1% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (48,4% nem válaszolt).
{{cite news}}: Missing or empty |title= (súgó); Unknown parameter |cím= ignored (súgó)