1541

Határozott dátumú események

• február 12. – A tordai országgyűlésen fegyverszünetet kötnek az erdélyi Szapolyai- és Habsburg-hívek.
• március 20. – A Fráter György hívására jött törökök Pestet ostromolják.
• április 4. – A Pestet védő cseh–magyar–osztrák sereg visszavonulásra kényszeríti a szendrői béget.
• április 24. – Saharti csata
• május 4. – Buda ostroma.
• június 1. – A magyar főurak – a kalocsai érsek, az országbíró és a horvát bán vezetésével – Regensburgban segítséget kérnek a török ellen V. Károly német-római császártól, aki viszont kitérő választ ad.
• június 19. – A török-moldvai sereg bekeríti Fogarast.
• július 10. – I. Szulejmán szultán előhada Buda alá érkezik.
• július 20. – Majláth István erdélyi vajda török fogságba esik.
• augusztus 21. – A törökök megsemmisítik a Budát ostromló osztrákokat.
• augusztus 29. – A törökök csellel elfoglalják Buda várát, Török Bálint nándorfehérvári bán híres törökverőt, a gyermek király gyámját kíséretével együtt elfogják. (A magyar főúr haláláig a Héttoronyban raboskodik („Fekete leves”). Buda egészen 1686. szeptember 2-ig marad török kézen.)
• szeptember 13. – Kálvin János három év száműzetés után visszatérhet Genfbe és szabad kezet kap, hogy új alapokon megszervezze egyházát, amely vallási irányzat kálvinizmusként ismert.
• december 24. – I. Ferdinánd a 34 éves Zrínyi Miklós grófot nevezi ki Horvátország és Szlavónia bánjának.
• december 29. – Ferdinánd követei és Fráter György Gyalu várában egyezséget kötnek a váradi szerződés végrehajtásáról. (Izabella magyar királyné átadja fia országrészét és a Szent Koronát, cserébe visszakapta a szepesi Szapolyai-birtokokat.)

Határozatlan dátumú események

• augusztus eleje – Fráter György nem engedi be Budára V. Károly követeit.
• szeptember közepe – A török Pécs ostromával kísérletezik.
• az év folyamán –
  • VIII. Henrik Írország királyává koronáztatja magát.
  • Santiago de Chile megalapítása.
  • Az első európai felfedező, a spanyol Álvar Núñez Cabeza de Vaca eljut az Iguazú-vízeséshez.
  • Isztambulban leég a Topkapı palota régi része, majd Szulejmán felesége, Hürrem szultána áthelyezi székhelyét az új palotába. Ezzel megkezdődik a mintegy 130 évet átfogó időszak, melyet a nők szultanátusaként emlegetnek.
• nyárutó – Szulejmán szultán Buda székhellyel új vilájetet alapít, a Habsburg-konfrontációtól távolabb eső Erdélybe a csecsemő Szapolyai János Zsigmondot, a Temesközbe Perényi Pétert, a Tiszántúlra pedig Fráter Györgyöt nevezi ki formálisan oszmán szandzsákbégnek.

1541 a tudományban

1541 az irodalomban