Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja.
Azon országok egyike, ahol rendkívül magas a természetes biológiai sokféleség; zoológiai és botanikai élőhelyei a csendes-óceáni régió száraz síkságaitól az Andok magas hegyvidéki területein át a trópusi Amazonas-medencéig terjednek.
Az országnak gazdag kulturális öröksége van, és óriási változatosságú természeti környezete.
Hajdan az Inka Birodalom központja volt. A Spanyol Birodalom a 16. században hódította meg a régiót, és alkirályságot hozott létre, amely a dél-amerikai területek jó részét magába foglalta, a fővárosa pedig Limában volt. Peru 1821-24-ben kikiáltotta a függetlenségét. A 20. században az ország puccsokat, társadalmi zavargásokat és belső konfliktusok időszakát élte át.
A 21. század elején a régió egyik legvirágzóbb gazdaságával rendelkezik. A politikai válság, a korrupció és az egyenlőtlenség azonban komoly kihívások. A lakosság 1%-a birtokolja az összvagyon 30%-át. 2022 végétől országos politikai tiltakozásra és zavargásra került sor Dina Boluarte elnök kormánya és a perui kongresszus ellen.
A fő beszélt nyelv a spanyol, bár a peruiak jelentős része egymás között őshonos nyelveket (ajmara, kecsua stb.) beszél.
Etimológia
Feltételezések szerint Peru neve egy 16. századi indián uralkodó, Birú nevéből származhat, aki a mai Panama területén uralkodott. Amikor a spanyolok meghódították Panamát és környékét, úgy vélték, hogy elérték az Újvilág legdélebbi részét. Francisco Pizarro expedíciójának azonban sikerült délebbre jutnia, de azokat a területeket is Birúként vagy Peruként kezdték emlegetni. A spanyol korona pedig az Inka Birodalmat Peru tartományaként nevezte meg.
Természeti földrajza
Domborzati térképe
Az ország műholdas képe. Partvidéke sivatagos
Főbb városok és folyók
Peru Dél-Amerika nyugati részén húzódik az Egyenlítőtől a déli szélesség 18°-áig.
Domborzata, éghajlata
Három egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik:
- Parti síkság – Costa
- Középső-Andok vonulatai (Sierra: Cordillera Central, Occidental, Oriental)
- Amazonas-medence – Selva
Parti síkság – Costa
A Costa az ország területének 10,6%-át, azaz 136 300 km²-t foglal el. Egy „sivatagos” sáv, amely 3080 km hosszú és 5–170 km széles.
A hideg vizű, délről észak felé haladó Humboldt-áramlat miatt a partvidék kopár, sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek ki homokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlat azt is eredményezi, hogy az éghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből következően várható lenne.
Északon a Pariñas-foknál kezdődik, délen Földünk legszárazabb sivatagában, az Atacamában folytatódik tovább, s fokozatosan beleolvad az Andok nyugati, szárazabb lejtőibe. Nyugati határa a Mar de Grau, a keleti a szárazföld 800–1000 méteres magasságában húzódik.
Legszélesebb pontja a déli szélesség 6°-a mentén az északi Sechurai-sivatagban található, míg a legkeskenyebb délen Arequipa tartományban, Punta Lobosnál. Piurától Icáig és Arequipáig homokkal borított sivatagos szakaszok foglalják el:
- Sechurai-sivatag: Piurától Chiclayóig északon,
- Pisco- és Ica-sivatag délen.
Paracastól a chilei határig a Cordillera de la Costa parti hegylánca húzódik.
A nyugati tengerparti síkságot (costa) a keleti Amazonas-medence alföldjétől (selva) az Andok hegyvonulata (sierra) választja el.
Középső-Andok vonulata
A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Peru legmagasabb pontjának, a 6768 m-es Huascaránnak az otthona.
Az Andok három vonulata a Nyugati-, a Középső- és a Keleti-Kordillerák érkezik Ecuador felől, ám Chile és Bolívia felé már csak a két ágban fut tovább. Ahol a Középső-Kordilleráknak vége szakad, ott kezdődik az Altiplano 4000 m magasan elterülő fennsíkja, valamint itt, a bolíviai határon, 3821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó.
A hőmérséklet itt hűvösebb, átlaga 9 és 18 °C közötti. Az októbertől áprilisig tartó téli időszak csapadékos, a nyár száraz.
Amazonas-medence
Az ország keleti fele az Amazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület. Az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja.
Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal.
Vízrajza
Az ország három vízgyűjtő területen fekszik: a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Titicaca-tó vízgyűjtőjén. A Csendes-óceánba rövid, nagy esésű időszakos folyók ömlenek. A Titicaca-tóba ömlő folyók szintén rövidek, de bővizűek. Az Atlanti-óceánba az Amazonas és mellékfolyói: Ucayali, Marañón, Napo, Putumayo, Yavarí, Huallaga, Urubamba, Mantaro szállítják a vizet. Ezek a folyók nagyon bővizűek, a sierra elhagyása után esésük csekély.
Élővilága, természetvédelme
Jellegzetes élővilága
A Csendes-óceán állatvilága: rákfélék, kék bálna, delfin, legyezőkagyló, fejlábúak (polipok, tintahalak). A Parti síkság – Costa növényvilága: szárazságtűrő fák és cserjék, kaktuszfélék.
A Parti síkság – Costa állatvilága: gyíkfélék, ragadozó madarak (a gyíkokkal táplálkoznak), pingvinfélék
Az Andok növényvilága: kaktuszfélék, cserjék, kis termetű fák, fűfélék
Az Andok állatvilága: puma, róka, szarvas, pápaszemes medve, láma, alpaka, guanakó, vikunya, csincsilla, vad tengerimalac, andoki kondor, bóbitás karakara, dél-amerikai fogoly, kolibri (120 faj)
Az őserdő növényvilága: gumifa, fojtófüge, orchidea, páfrány, bromélia
Az őserdő állatvilága: rovarok, jaguár, pekari, papagáj, tukán, gém, kócsag, szultántyúk, majmok, vízidisznó, tengeri tehén, fekete és pápaszemes kajmán, kígyók, szárazföldi teknősök, vaddisznó, tapír, piranha
Bolívián kívül Peru az egyetlen olyan ország, ahol a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztését nem tiltják.
Puya raimondii (broméliafélék)
.JPG)
Nemzeti parkjai
A 21. század elején az ország területének közel 2,3 %-a nemzeti park.
- Cutervo Nemzeti Park fő témája egy hatalmas barlang és annak élővilága.
- Tingo Maria Nemzeti Park hegyvidék, ritka állatok, madarak és halak a patakokban.
- Manu Nemzeti Park világörökség és bioszféra-rezervátum, különösen az itt élő fák érdekesek.
- Huascaran Nemzeti Park természeti világörökség, bioszféra-rezervátum, e tájon vannak a világ legmagasabb trópusi hegyei.
- Amotape Nemzeti Park aránylag kicsi területén négy különböző ökoszisztéma található.
- Río Abiseo Nemzeti Park magas hegyek lábánál trópusi erdő.
- Yanachaga-Chemillen Nemzeti Park élővilága mellett az itt található régészeti lelőhelyek is fontosak.
- Bahuaja-Sonene Nemzeti Park határos Bolívia Madidi Nemzeti Parkjával. Trópusi folyók élővilága.
- Alto Purus Nemzeti Park az ember és természet harmonikus együttélését, egyes indián csoportok védelmét kívánja biztosítani.
Természeti világörökség
- Machu Picchu inka város egyszerre kulturális és természeti világörökség
- Huascarán Nemzeti Park
- Manu Nemzeti Park
- Ríó Abiseo Nemzeti Park egyszerre kulturális és természeti világörökség
Történelme
Az ország történelmét hagyományosan a következőképpen osztották fel:
- A spanyolok előtti korszak: Ez a perui történelem leghosszabb időszaka, amely az első ember Kr. e. 11 000 körüli megérkezésétől az 1532-es spanyol hódításig tart.
- Spanyol hódítás: A spanyolok általi felfedezésével kezdődik, és az azt követő hódítási folyamat 1532-től 1572-ig tart.
- Perui Alkirályság: az alkirályi kormányzat 1542-es megalakulásával kezdődik és 1824-ben ért véget, a királyi hadsereg Ayacuchónál elszenvedett vereségével.
- Függetlenség: a 19. század elején a Tacna-lázadással kezdődött folyamat. A Spanyolországtól való függetlenségért folytatott küzdelem időszaka és 1824-ig tartott.
- Köztársasági korszak: 1821-ben kezdődött a Perui Köztársaság megalapításával, párhuzamosan a függetlenségi küzdelemmel. A korszak a mai napig tart.
Az Inka Birodalom volt az utolsó indián állam, amely a 15. századra Dél-Amerika nyugati részének nagy részét uralta. A 16. században a spanyolok meghódították Perut, majd a területet a Spanyol Birodalom alkirályságává alakították, amely gazdasága az ezüst és az arany kiaknázására szerveződött. 1821-ben a terület kikiáltotta a függetlenségét, majd az ayacuchói döntő csatát követően 1824-ben el is nyerte azt.
Az 1990-es években egy neoliberális gazdasági modellt vezettek be, amelynek alapjai ma is működnek. Az elfogadott gazdaságpolitikának köszönhetően a 21. század elején az ország jelentős gazdasági növekedést és szegénységcsökkenést mutatott fel, de a 2010-es évek feltárta a régóta fennálló társadalmi-politikai sebezhetőségeket, amelyeket súlyosbított a Kongresszus és a COVID-19 világjárvány által kiváltott politikai válság és ez a 2022-ben kezdődő nyugtalanságok időszakát idézte elő.
Politika és közigazgatás
Az ország politikája félelnöki rendszerű, képviseleti demokratikus köztársaság keretében zajlik. Peru elnöke az államfő és a kormányfő is, egy többpártrendszer mellett.
A végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A törvényhozó hatalom mind a kormánynál, mind a Kongresszusnál van. Az igazságszolgáltatás elvileg független a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól.
Az Economist Intelligence Unit 2022-ben Perut „hibrid rezsimnek” minősítette.
Elnökök
Az elmúlt három évtizedben kivételesen sok perui elnököt meneszettek vagy börtönöztek be korrupciós vádakkal az elmúlt három évtizedben. Alberto Fujimorit 25 éves börtönre ítélték. Alan García volt elnök (1985-1990 és 2006-2011) 2019 áprilisában öngyilkos lett, amikor a perui rendőrség megérkezett, hogy letartóztassa. Alejandro Toledo volt elnököt azzal vádolták, hogy a hivatali ideje alatt (2001-2006) kenőpénzt fogadott el a brazil Odebrecht építőipari cégtől. Ollanta Humala volt elnök (2011-2016) ellen szintén folyik vizsgálat, mert állítólag szintén kenőpénzt fogadott el. Humala utódja, Pedro Pablo Kuczynski (2016-2018) házi őrizetbe került. Martín Vizcarra volt elnököt (2018-2020) a Kongresszus menesztette, miután médiaértesülések szerint évekkel korábban kenőpénzt fogadott el, amikor regionális kormányzó volt.
Politikai pártok
A 2020-as évek elejének jelentősebb politikai pártjai:
- Szabad Peru - szélsőbaloldali
- Népi Erő - jobboldali
- Népi Megújulás (Renovación Popular) - jobboldali
- Hajrá ország! (Avanza País – Partido de Integración Social)
A 2021-es választáson Pedro Castillo került ki győztesen s lett az ország elnöke, aki a Szabad Peru jelöltje volt.
Közigazgatási rendszer
Peru területe 25 régióra oszlik, ebből 24 megye (departamento) és egy úgynevezett alkotmányos tartomány (Callao). Ezeket tartományokra (provincia) osztják, amelyek körzetekből állnak. Összesen 196 tartomány és 1874 körzet van Peruban.
.svg)
| Régió | Székhelye |
|---|---|
| Amazonas megye | Chachapoyas |
| Ancash megye | Huaraz |
| Apurímac megye | Abancay |
| Arequipa megye | Arequipa |
| Ayacucho megye | Ayacucho |
| Cajamarca megye | Cajamarca |
| Callao tartomány | El Callao |
| Cusco megye | Cuzco |
| Huancavelica megye | Huancavelica |
| Huánuco megye | Huánuco |
| Ica megye | Ica |
| Junín megye | Huancayo |
| La Libertad megye | Trujillo |
| Lambayeque megye | Chiclayo |
| Lima megye | Huacho |
| Loreto megye | Iquitos |
| Madre de Dios megye | Puerto Maldonado |
| Moquegua megye | Moquegua |
| Pasco megye | Cerro de Pasco |
| Piura megye | Piura |
| Puno megye | Puno |
| San Martín megye | Moyobamba |
| Tacna megye | Tacna |
| Tumbes megye | Tumbes |
| Ucayali megye | Pucallpa |
Védelmi rendszer
Népesség
|
Képek
|
.svg)
Általános adatok
A lakosság több mint fele a part menti sávban él, kb. harmada a hegyekben és az ország több mint a felét elfoglaló amazóniai részen a lakosság alig több mint 12%-a lakik.
Népességének változása
| Lakosok száma | 9 931 518 | 11 797 803 | 14 347 881 | 16 889 710 | 19 525 200 | 22 649 612 | 25 206 817 | 27 403 845 | 29 614 887 | 34 157 732 |
| 1960 | 1966 | 1973 | 1979 | 1985 | 1992 | 1998 | 2004 | 2011 | 2025 |
Legnépesebb települések
- főváros: Lima
- Északi tengerpart: Trujillo, Chiclayo (a Lambayeque terület központja; vallási eseményeiről híres), Piura
- Északi hegyvidék: Huaraz, Chavín de Huántar, Cajamarca
- Déli tengerpart: Pisco, Ica (a bortermelés központja és a pisco nevű nemzeti italnak számító borpárlat hazája), Nazca, Tacna
- Déli hegyvidék: Cuzco (az Inka Birodalom egykori központja, Amerika régészeti fővárosa; a tengerszint felett 3400 m magasan fekszik), Urubamba, Machu Picchu, Arequipa (három tűzhányó magasodik körülötte, valamint itt található a világ legmélyebb kanyonja a Cañon del Colca), Puno, Ayacucho, Huancavelica
- Amazónia: Iquitos, Pucallpa
Etnikai megoszlás
A társadalom a következőképpen oszlik meg:
- 45% bennszülött indián
- 37% mesztic (fehér és indián keverék)
- 15% fehér
- 3% egyéb (főként japán, kínai és fekete)
A lakosság rendkívül heterogén. 45% több mint száz különböző kecsua törzshöz tartozó indián őslakos. 3%-nyi ajmara indián is él itt. Ezenkívül kisebb indián töredékek találhatók még az országban, akik a feketékkel, mulattokkal, zambókkal, és ázsiaiakkal együtt is csak mindössze 1%-ot tesznek ki. A mulattok fekete-fehér, míg a zambók fekete-indián keverékek. Külsőleg mindkét csoport tagjai a feketékre hasonlítanak. Az ázsiaiak többsége japán, kisebb része kínai. A lakosság 35%-a mesztic, vagyis indián-fehér keverék. A meszticek külsőleg az indiánokra hasonlítanak. A népesség fennmaradó 18%-a európai fehér a spanyol gyarmatosítók utódai. Az országban jelentős az olasz illetőleg olasz származásúak aránya, számuk megközelíti a másfél milliót.
Nyelvi megoszlás
A hivatalos nyelv a spanyol, a kecsua és az ajmara. A spanyol nyelvet a perui lakosok kb. 90%-a ismeri. A hegyi indiánok a kecsua nyelvet, a Titicaca-tó környékén, illetve az ország déli részén lakó bennszülöttek az ajmara nyelvet beszélik.
Vallási megoszlás
A lakosságának vallási megoszlása a 2017-es népszámlálás alapján:
- katolikus – 76,03%
- protestáns – 14,07%
- egyéb keresztény (J. Tanú, mormon stb.) – 4,40%
- nincs vallása – 5,09%
- egyéb 0,41%
Szociális rendszer
Gazdasága
Fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a bányászat, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a halászat, valamint olyan gyorsan növekvő ágazatok, mint a távközlés és a biotechnológia.
- 2012-ben a népesség 26%-a él a szegénységi küszöb alatt.
- A lakosság foglalkozása (2012 táján): mezőgazdaság: 25,8%, ipar: 17,4%, szolgáltatások: 56,8%.
- A GDP összetétele (2014-ben): mezőgazdaság: 7,1%, ipar: 36,7%, szolgáltatások: 56,2%
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
A hegyvidéki mezőgazdaság lehetősége a körülmények miatt igen korlátozott. Amazóniában a trópusi talajok gyors kimerülése miatt csak váltógazdálkodásra van lehetőség.
A 3000 km-es perui partok mentén évente 10 500 000 tonna tengeri halat halásznak, közvetlen emberi fogyasztásra 480 000 tonnát, a többit pedig halliszt előállítására. Peru a halászat terén a világon az ötödik helyen áll.
Főbb mezőgazdasági termékek (2004. évi adatok):
- cukornád – 6 000 000 t/év
- burgonya – 2 000 000 t/év
- rizs – 1 400 000 t/év
- kukorica – 600 000 t/év
- spárga – 150 000 t/év
- gyapot – 145 000 t/év
- árpa – 140 000 t/év
- mangó – 130 000 t/év
- búza – 120 000 t/év
- kávé – 110 000 t/év
A kávé, a cukornád és a gyapot főleg exportra kerül. A burgonyát, a kukoricát, a búzát, az árpát és a babot főleg önellátásra termesztik.
Főbb tenyésztett állatok (2004. évi adatok):
- baromfifélék – 62 000 000
- juh – 13 000 000
- szarvasmarha – 4 500 000
- tengerimalac és láma – 2 800 000
- alpaka – 2 600 000
- kecske – 1 700 000
- ló – 655 000
- szamár – 490 000
- öszvér – 220 000
Peruban rendkívül jelentős a fakitermelés a mezőgazdasági területté alakítás miatt, ezért növény- és állatfajok pusztulnak ki.
Ipar
Fő ágazatok: bányászat; acél- és fémgyártás; kőolaj-kitermelés és finomítás, a földgáz kitermelés és cseppfolyósítás; halászat és halfeldolgozás, cement-, üveggyártás, textil- és ruházati ipar, élelmiszer-feldolgozás, sör-, üdítő-, gumi-, gépgyártás, vegyi anyagok gyártása.
Bányászat: réz, cink, arany, ezüst, vas, kőolajkitermelés.
A réz és az arany jelentős exportcikkek.
Külkereskedelem
Főbb áruk:
- Export: réz, arany, ólom, cink, ón, vasérc, molibdén, ezüst; nyersolaj és kőolajtermékek, földgáz; kávé, spárga és egyéb zöldségek, gyümölcsök, ruházati cikkek és textiláruk, hal és halliszt, vegyszerek, fémtermékek
- Import: kőolajtermékek, vegyszerek, műanyag, gépek, járművek, tévékészülékek, telefon és telekommunikációs berendezések, vas és acél, búza, kukorica, szójabab termékek, papír, pamut, gyógyszerek
Legfontosabb kereskedelmi partnerei 2017-ben:
- Export:
Kína 26,5%, 
Egyesült Államok 15,2%, Svájc 5,2%, Dél-Korea 4,4%, Spanyolország 4,1%, India 4,1% - Import: Kína 22,3%, Egyesült Államok 20,1%, Brazília 6%, Mexikó 4,4%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Közlekedés
Perunak nincs összefüggő vasúti hálózata. A vasút leginkább a közkedvelt turisztikai területekre szállít utasokat. Helyette egyrészt a számos – főleg magánkézben lévő – busztársaság, másrészt a Limából a főbb városokba rendszeresen közlekedő belföldi repülőjáratok szolgálják ki a távolsági közlekedés igényeit.
Közút
A pán-amerikai főútvonal az országot átszelve észak–déli irányban halad a part mentén, Tumbes (ecuadori határ) és Tacna (chilei határ) között. További fontos főutak a Longitudinal de la Sierra, amely északról délre halad a magas hegyvidéken belül; és a Carretera Central, amely Limából Pucallpáig vezet.
Vasút
Vízi
Főbb hajózható belvizek az Amazonas vízrendszere és a Titicaca-tó.
Fő tengeri konténerkikötői: Callao, Paita, Matarani, Talara, Salaverry.
Légi
A limai Jorge Chávez nemzetközi repülőtér az ország fő légi kapuja. További fontos repülőterek Cusco, Arequipa, Iquitos és Piura mellett találhatók.
Telekommunikáció
| Hívójel prefix | OA-OC, 4T |
| ITU zóna | 12 |
| CQ zóna | 10 |
Kultúra
Vidéken sok parasztnak kicsiny földparcellája ad szegényes megélhetést. A városokban élelmiszert, zöldséget, ruházatot árulnak a piacokon, amelyek gyakran festőiek, de az eladóknak gyenge hasznot hoznak. Limában, a fővárosban nagyon sokan barriádának nevezett bódénegyedekben laknak, állami földön illegálisan épült kunyhókban. Az Altiplanón, a bolíviai határ közelében keménykalapos indiánok legeltetik lámáikat és alpakáikat, ruhát készítenek ezeknek az állatoknak a gyapjából, eszik húsukat, és ha melegedni akarnak, a tüzet szárított trágyával táplálják. Peru minden része különbözik a többitől.
|
Képek a kultúráról            .jpg) |
Az ország történelme során számos népcsoport kultúrája váltotta egymást:
- Chavín-kultúra (i. e. 1300 – i. e. 300) – templomai jellemzőek
- Paracas-kultúra a déli partoknál (i. e. 750–380) – szőttesei híresek
- Nazca-kultúra (i. e. 200 – 800) – kerámiák, szőttesek, vonalrajzok jellemzik
- Moche-kultúra (100–800) – portréedényeiről ismert
- Tiahuanaco-kultúra (100–1150) – templomai, kőszobrai figyelemre méltóak
- Wari-kultúra (600–1150) – kerámiaedények
- Sicán-kultúra az északi part menti területeken (750-1350)
- Chimú Királyság a mai Trujillo környékén (950–1460) – ötvösök aranyékszerei és fővárosának Chan Channak a romjai tették ismertté
- Chancay-kultúra a partvidék középső részén (1000-1400-as évek)
- Az Inka Birodalom a mai Chile és Ecuador közti területen (1200-1533)
- A spanyol uralom (1533-1821)
Oktatási rendszer
Egy 2007-es felmérés szerint Peruban a lakosság 92,9%-a tekinthető műveltnek. Természetesen ez az arány a vidéki területeken alacsonyabb, mint a városi területeken. A perui lakosok számára kötelező az általános iskola és a középiskola elvégzése (a tankötelezettség 16 éves korig terjed ki).
Peru otthont nyújt az Újvilág egyik legrégibb oktatási intézményének is. A San Marcos Egyetem Lima városában található és 1551. május 12-én nyitotta meg kapuit. Az egyetem azóta is fogad diákokat, ezáltal a legrégibb folyamatosan működő egyetem az amerikai kontinensen.
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
Peru az egykori Inka Birodalom központja, majd a spanyol gyarmatosítás egyik központja volt. Ezt az örökséget ismerte el az UNESCO, amikor világörökséggé nyilvánította a következő helyszíneket:
- Cuzco városa;
- Machu Picchu romváros – ez a természeti világörökségnek is része;
- Chavín régészeti lelőhelye;
- Chan Chan régészeti körzete;
- Lima történelmi központja (Lima a mai Peru fővárosa.);
- Río Abiseo Nemzeti Park a természeti világörökségnek is része;
- A Nazca-vonalak és kőrajzok, a Pampas de Jumana táj;
- Arequipa város történelmi központja;
- Caral-Supe szent városa.
Tudomány
Művészetek
Zene
Az Andok ősi kultúráját adja vissza a sípokon és dobokon megszólaltatott perui zene hangja, amely legalább annyira dél-amerikai jellegzetesség, mint az argentin tangó és a brazil szamba. Biztosra nem tudni melyik korból ered ez a műfaj, de a régészek kétezer éves sírokban is találtak már sípokat és dobokat.
A legjellegzetesebb hangszer az egy- vagy kétsoros pánsíp, a zampoña vagy más néven siku. A modern korban a hangzást a charango (tízhúros lant vagy tatupáncélból készült mandolin) teszi teljessé.
A nemzeti hangszer a cajón, egy olyan idiofon ütőhangszer, amelyet a zenész a tetején ülve szólaltat meg.
Irodalom
- Garcilaso de la Vega (1539–1616) – író, történetíró
- Poma de Ayala (1534–1615) – író
- Francisco de Ávila (1573–1643)
- Ricardo Palma (1833–1919)
- José Carlos Mariátegui (1894–1930)
- César Abraham Vallejo (Észak-Peru, Santiago de Chuco, 1892 – Párizs, 1938) – költő
- José María Arguedas (1911–1969)
- Ciro Alegria (1909–1967)
- Mario Vargas Llosa (Arequipa, 1936. március 28. –) – író, esszéista, újságíró, irodalomkritikus
Festészet
Szobrászat
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
Peruban sok ismerős étel szerepel az étlapokon, főleg burgonyából, kukoricából, csilipaprikából készült fogások.
Az országban több ezer különféle burgonyafaj létezik és ugyanilyen sokféle formában szolgálják is azt fel: főzve, törve, pürésítve, sütve stb. Legtöbbször sajttal, ajíval, chilivel, fokhagymával, hagymával, tojással vagy lime-dzsússzal fogyasztják, illetve bármi mással, ami kéznél van. A másik leggyakoribb alapanyag a kukorica valószínűleg Mexikóból vagy Közép-Amerika más területéről származik, de az Andokban is több ezer éve termesztik. Ma a perui étrend egyik alapösszetevője és a tamales legfontosabb hozzávalója. A peruiak gyakran rágcsálnak még sült kukoricamagot (canchas) de az is előfordul, hogy a cevichébe keverik. Ugyancsak kukoricából készül a chicha, az andoki bennszülöttek által fogyasztott enyhén alkoholos ital.
A modern perui fogások középpontjában legtöbbször valamilyen hús, szárnyas vagy hal áll. Rengeteg csirke-, marha- és sertéshúsból készült fogás kínálja magát. Az egyik legnépszerűbb étel a lomo saltado, amely apróra vágott, jól átsütött marhahúsból készül fokhagymával, chilivel és burgonyával. További kedvenc étel a pollo asado (sült csirke) és a lechón (sertéssült) is. Mivel Peruban a többi dél-amerikai országhoz képest kevesebb a marha, a helyi steakek nem közelítik meg azt a színvonalat, amilyet például Argentínában találunk.
Limában temérdek tengeri ételekre specializálódott étterem is kínálja fogásait. Az andoki és amazóniai peruiak körében is népszerűek a halételek, csak ott éppen a pisztráng és az óriás arapaima számít ínyencségnek.
Nemzeti üdítőital az Inca Kola.
Turizmus
Főbb látnivalók
- A természeti és kulturális világörökségi helyszínek.
Oltások
- Hastífusz
- Hepatitis A (nagy a kockázata a fertőzésnek)
- Hepatitis B
- Sárgaláz
- Veszettség
- Malária elleni gyógyszer. Az Amazonas vidékén nagy a kockázata a fertőzésnek.
Egyéb, gyakran előforduló betegségek:
- Utazók hasmenése,
- Leishmaniosis ,
- Dengue
Sport
Olimpia
Labdarúgás
Ünnepek
Peruban rendkívül magas az ünnep- és munkaszüneti napok száma.
| Perui ünnepek | |||
|---|---|---|---|
| Dátum | Magyar név | Spanyol név | Megjegyzés |
| január 1. | Újév | año nuevo | Huancayóban január 6-ig tartó fiesztával párosul |
| január 5. | Iquitos alapításának évfordulója | Iquitos Amazóniában található, Loreto tartomány székhelye | |
| január 6. | Vízkereszt | a Festividades de los Reyos Magos parádés felvonulással kísért fesztiválja, melyben a három királyok kapnak főszerepet | |
| január 7. | Tumbes évfordulója | Tumbes Peru egyik tartománya | |
| január 15. | Lima születésnapja | Aniversario de la Fundación de Lima | a főváros alapításának örömünnepe zenekarokkal és jelmezekkel |
| február 2. | Gyertyaszentelő Szűz Mária ünnepe | La Virgen de la Candelaria | különösen a hegyekben és Punóban ünneplik maszkos táncokkal (a La Virgen de la Candelaria Puno védőszentje is egyben, ezért ott február 22-ig ünnepelnek) |
| február utolsó hete | Fekete nyár | Verano negro | a rabszolgák felszabadítása után Chinchában maradt fekete és színes lakosság helyi ünnepe |
| nagyböjt előtti utolsó napokon | Karnevál | Carnaval | farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó népünnepély |
| húsvétot megelőző hét | Nagyhét | Pascua | vallási szertartások, körmenetek |
| április 28. | Chiclayo megalapításának ünnepe | ||
| május 1. | A munka ünnepe | Día del trabajo | |
| május 1. | A kereszt ünnepe | Fiesta de las Cruces | Tacna tartományban ünneplik |
| május 3. | A kereszt ünnepe | Lima, Huanuco, Chachapoyas, Cuzco, Abancay városokban | |
| május 21. – 30. | Szt. Péter és Pál ünnepe | egész Peruban | |
| júniusban, a húsvét utáni 9. csütörtökön | Úrnapja | Corpus Cristi | Cuzcoban látványos, 14 szűz és szent képmását vonultatják fel hordszéken |
| június 22. – 23. | A Napimádók fesztiválja | Adoración del Sol | Punóban ünneplik, a "boszorkányok" naptáncot járnak, hogy az év leghidegebb hónapjaira összegyűjtsék a nap energiáját |
| június 24. | Keresztelő Szent János ünnepe | egész Peruban | |
| június 24. | a Nap ünnepe | a téli napforduló alkalmából rendezett legnagyobb inka szertartás felelevenítése Cuzcoban | |
| június 29. | Péter és Pál napja | Festividad de San Pedro y San Pablo | |
| július 13. | Santiago de Chuco ünnepe | Trujilloban | |
| július 28. | A függetlenség napja | Fiestas Patrias | Peru legnagyobb nemzeti ünnepe (1821) |
| augusztus 4. | Huancavelica évfordulója | ||
| augusztus 15. | Arequipa évfordulója | ||
| augusztus 12. – 20. | Arequipa alapítása | rendezvénysorozat Arequipában | |
| augusztus 30. | Limai Szent Róza napja | Fiesta de Santa Rosa de Lima | a főváros védőszentjére emlékeznek |
| október 8. | Az angamosi ütközet emléknapja | Batalla de Angamos | |
| október 18. – 28. | Csodatévő Úr ünnepe | El Señor de los Milagros ünnepe | körmenet, melynek szereplői lila ruhában vonulnak végig Lima utcáin |
| október 24. | Alapítási évforduló Juliacában | ||
| november 1. | Mindenszentek | Todos Santos | |
| november 2. | Halottak napja | Día de los Muertos | virágokat, élelmet és italt visznek a temetőbe, amely miatt az emlékezés inkább piknikszerű lesz, nem kegyeleti |
| november 1. – 7. | Puno hete | az első Inka, Manko Kapak tiszteletére rendezett táncos kavalkád a Titicaca-tó környékén | |
| december 8. | Szeplőtelen fogantatás napja | Día de la Purísima Concepción | |
| december 9. | Az ayacuchói csata (1824) évfordulója | ||
| december 24. | Karácsony | Navidad | |
| december 28. | Aprószentek napja | Los Santos Inocentes | a betlehemi vérengzés emlékére rendezett „ünnep”, amely egyben a bolondok napja is |
| december 31. | szilveszter | Incineración del Año Viejo | |
Jegyzetek
- ↑ "2025 Peru Census". Hozzáférés: 2026. július 14.
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2020
- 1 2 https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/
- ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
- ↑ "Peru Overview". World Bank. 2017. május 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. április 17.
- ↑ "Peru". The World Factbook. Central Intelligence Agency. 2018. július 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 8.
- ↑ Azevedo, Valérie Robin (2023. május 30.). "Miné par les inégalités et la corruption, le Pérou enlisé dans une crise profonde". The Conversation (francia nyelven). Hozzáférés: 2024. július 29.
- ↑ "Egyre több ember életét követeli a politikai konfliktus Peruban". Amnesty International Magyarország. Hozzáférés: 2024. július 29.
- ↑ "Már 48-an haltak meg az egy hónapja tartó zavargásokban Peruban". 24.hu. 2023. január 12. Hozzáférés: 2024. július 29.
- ↑ Porras Barrenechea, Raúl (1968): El nombre del Perú. Lima: Talleres Gráficos P.L. Villanueva. 83. o.
- ↑ Raúl Porras Barrenechea, El nombre del Perú (1968), p. 87.
- ↑ "Archivált másolat". 2009. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 25.
- ↑ Banda, Gonzalo (2023. január 12.). "At Peru Protests' Epicenter, Rage—And a Sense of Betrayal". Americas Quarterly (amerikai angol nyelven). 2023. január 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. január 15.
- ↑ "Wayback Machine" (PDF). pages.eiu.com. 2025. április 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. augusztus 23.
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - ↑ "The curious case of Peru's persistent president-to-prison politics". The Week (angol nyelven).
- ↑ "Peru's presidential lineup: graft probes, suicide and impeachment". Reuters (angol nyelven). 2020. november 15.
- ↑ Szalma Baksi Ferenc (2021. július 20.). "Másfél hónapnyi huzavona után eredményt hirdettek a perui elnökválasztáson: a baloldali Pedro Castillo győzött". Telex. Hozzáférés: 2026. június 1.
- ↑ Forrás: A világ országai, Nyír-karta Bt. 2008.
- ↑ "Perú: Perfil Sociodemográfico" (PDF). Instituto Nacional de Estadística e Informática. 231. o.
- ↑ "INEI – REDATAM CENSOS 2017". From Preguntas de Población/P12a+: Religión que profesa. Only asked of those 12 and older
- ↑ David E. Castro Garro. "Módulo de capacitación en recursos genéticos y bioseguridad" [Training module on genetic resources and biosafety] (PDF) (spanyol nyelven). Ministerio de Ambiente de la República de Perú. 2018. április 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
- 1 2 3 4 "Archivált másolat". 2016. november 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 14.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Archivált másolat". 2007. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2005. július 21.
- ↑ Peru’s Top 5 Major Ports
- ↑ Instituto Nacional de Estadística e Informática, Perfil sociodemográfico del Perú, p. 93.
- ↑ Peru Archived 5 November 2016 at the Wayback Machine. CIA, The World Factbook
- ↑ Constitución Política del Perú, Article No. 17.
- ↑ p
- ↑ National Geographic: Peru, 2010
- ↑ National Geographic: Peru, 2010.
Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Képes történelem sorozat – Erdődi János: Küzdelem a tengerekért (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1970)
További információk
- Startlap linkgyűjtemény – Peru
- Startlap linkgyűjtemény – Indiánművészet
- Útinapló
- A Perui Nagykövetség hivatalos oldala
- Utazások, Információk (magyar, angol, spanyol nyelven)
 Észak-Amerika | |
|---|---|
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
 | ||
| Tagországok |
|  |
|---|---|---|
| Megfigyelők | ||
