Cuzco

Éghajlata

Cuzco éghajlata szubtrópusi hegyvidéki, két évszak különíthető el egymástól. A száraz, téli évszak áprilistól októberig tart és bőséges napsütés jellemzi, de éjszaka fagy is előfordulhat. Az esős, nyári évszak novembertől márciusig tart.

Inka kor

Cuzco – kecsua nevén Qusqu – volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az első inka, Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.

A puma volt a szent állatuk, és várost puma formájú alakzatnak tervezték. A város volt az állat teste, a Saqsaywaman erőd a feje. Egy felső- és egy régebbi alsóvárosból állt.

Feltehetően itt építették a Nap-templomot (Qurikancha, spanyolos írásmóddal Coricancha), amely az inkák legjelentősebb szentélye volt és Intinek, a napistennek szentelték.

A Nap-templom (Qurikancha)(wd) az egyik legjelentősebb templom volt, amit az inkák építettek. Falait a mennyezettől a padlóig aranytáblák és aranylemezek borították, a keleti fal mellett a főoltáron pedig a nap óriási alakja volt, egyetlen vastag aranylemezből. Mellette voltak az inkák múmiái aranyozott trónokon, s a templom minden kapuja szintén aranyozott volt. A templom körül szintén aranyozott díszítésű zárdák és öt pavilon volt. A gyarmatosító spanyolok jelentései olyan gazdagságról számolnak be, amely "hihetetlenül mesés" volt. Amikor 1533-ban a spanyolok megkövetelték az inkáktól, hogy aranyban gyűjtsenek váltságdíjat vezetőjük, Atahualpa életéért, az arany nagy részét a templomból szedték össze.

A szertartásokat a város főterén, a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.

A nép a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén, napon szárított téglából sok egyszerű házat emelt.

Virágkorában a városnak 200 000 lakosa is lehetett. A nagy ünnepeken és a vásárok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.

Újkor

1533 novemberében a spanyol Francisco Pizarro katonái elfoglalták és kifosztották a várost. A spanyolok sok inka épületet, templomot és palotát leromboltak. A megmaradt falakat a saját építményeik, egy új város építésének alapjául használták fel; ez a kőfalazat ma is látható. A város jelentősége azután hanyatlott, miután Pizarro a fővárosát 1535-ben Limába helyezte át. A hegyvidéki, andoki régióban viszont ez a város maradt a spanyol gyarmatosítás és a katolikus kereszténység terjesztésének központja.

A spanyol gyarmatosítás évei alatt sok inka halt bele a himlőjárványba, mivel még nem szereztek immunitást az európai eredetű betegséggel szemben.

1650-ben hatalmas földrengés történt, amely nagy pusztítást okozott. Az ezt követő újjáépítési erőfeszítések a barokk építészet stílusában folytak. A munkát római katolikus papok és szerzetesek irányították vagy befolyásolták, és számos jelentős templomot és egyéb épületet emeltek az inka építmények helyére vagy azokra ráépítkezve.

Modern kor

1950 májusában egy újabb jelentős földrengés történt, amely az összes templomot és a házak csaknem 90 százalékát megrongálta. A Santo Domingo-templom, amely a lenyűgöző Qurikancha (inka Nap-templom) alapjaira épült, az érintett épületek közé tartozott. Az inka építészet emlékei viszont ellenálltak a földrengésnek.

Az 1990-es évek óta a turizmus jelentősen növekedett. Cuzco a legfontosabb turisztikai város Peruban.

Légi

Nemzetközi forgalmú repülőtere van, az Aeropuerto Alejandro Velasco Astete, amely a városközpont közelében fekszik.

2017-ben a perui elnök bejelentette egy új nemzetközi repülőtér építésének megkezdését, amely Cuzco városától 30 percre lesz. A becslések szerint az új repülőtér leghamarabb 2025-re készül el, amikor a Velasco Astete repülőteret bezárják.