Andok

Geológia

Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca-lemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá. A két lemez határát a Peru-Chile óceáni árok jelzi. A fiatal Nazca litoszféra ellenállása a szegélyek mentén sok földrengést okoz.

Az Andok kialakulása a jura időszakban kezdődött. A kréta időszakban kezdte elnyerni mai formáját, a keleti ősi kratonok üledékes és átalakult kőzeteinek kiemelkedésével törésével és gyűrődésével. A Nazca-lemez, illetve részben az Antarktiszi-lemez alábukása életben tartja a tektonikus erőket és folyamatos hegységképződéshez (orogenezishez) vezet, amely nagy földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Délen nagy törés választja el a Tűzföldet a kis Scotia kéreglemeztől. Az 1000 kilométeres Drake-átjáró túloldalán, a Scotia-lemeztől délre fekszenek az Antarktiszi-félsziget hegyei, amelyek az Andok láncai meghosszabbításának látszanak.

Az Andokban több aktív vulkán van. A leghíresebb a Cotopaxi, az egyik legmagasabb aktív vulkán a világon. Az Andok három részre oszlik: a Déli-Andok Argentínában és Chilében, a Közép-Andok Chile északi részén, Peruban és Bolíviában, valamint az Északi-Andok Ecuador északi részén, Peruban és Venezuelában. Az Északi-Andok két vonulatra oszlik: a Nyugati Kordillera és a Keleti Kordillera, amelyeket mély medencék választanak el egymástól.

Éghajlat

Az Andok éghajlata a magassággal és tengerhez való közelséggel változik. A déli rész esős és hideg, a központi nagyon száraz, az északi esős és meleg, 18 °C átlaghőmérséklettel. Az éghajlat a magassággal hirtelen változik. A hóborította Cotopaxi hegycsúcstól néhány kilométerre már esőerdők vannak.

A hóhatár az elhelyezkedéstől függ. Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában és Peruban 4500–4800 m, Dél-Peru és Észak-Chile száraz hegységeiben (a 30° déli szélesség körül) 4800–5200 m. Dél felé csökkenni kezd, az Aconcaguán (32° D) 4500 m, a 40° szélességnél 2000 m, az 50°-nál 500 m, és a Tűzföldön (55° D) már csak 300 m. Az 50° D-től kezdődően több gleccser lenyúlik a tengerszintre.

Élővilág

Szakcikkek

• H. "Bedouin" Áron, Qoyllurrity: a hó csillaga : zarándokút az Andok csúcsai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2009. (11. évf.) 3. sz. 42-57. old.
• Pajtókné Tari Ilona: Salar de Uyuni : kalandozás az Andok hegyláncai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2006. (8. évf.) 3. sz. 18-25. old
• Mező Szilveszter: Az ismeretlen Andok - A Méridai-Kordillera ösvényein, Élet és tudomány, 2004. (59. évf.) 25. sz. 784-787. old.
• Kókai Sándor: Misztikum és valóság az Andok láncai között: Peru, Természet világa: természettudományi közlöny, 1999. (130. évf.) 2. sz. 66-68. old.
• Sáfrány József: Tengerparti sivatag: az Andok lábánál, Természetbúvár, 1997. (52. évf.) 4. sz. 28-30. old.
• Jégszigetek az Andok tavaiban, Természet világa: természettudományi közlöny, 1983. (114. évf.) 2. sz. 75-76. old.
• A déli Andok vulkánjainak idei kitörése, Természettudományi közlöny , 1932. (64. évf.) 959-960. sz. 340-343. old.