1848

Január

• január 12. – A szicíliai Palermóban forradalom tört ki.

Február

• február 2. – Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
• február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
• február 22. – Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
• február 24. – I. Lajos Fülöp francia király lemond trónjáról.
• február 25. – Franciaországban kikiáltják a köztársaságot.
• február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.

Március

• március 13. – Bécsben kitör a forradalom.
• március 14. – Zavargások törnek ki Berlinben.
• március 15. – Pesten kitör a forradalom.
• március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké.
• március 18.
  • Berlinben a tüntetők barikádokat emelnek. Az osztrák 47. (Kinsky) sorgyalogezred katonái szuronnyal és sortűzzel támadnak a Szent Márk téren tüntető, kiabálással és kőzáporral provokáló velencei tömegre, melynek során nyolcan meghaltak és kilencen megsebesültek.
  • IV. Frigyes Vilmos porosz király eltörli a cenzúrát.
• március 18–22. – Milánóban a felkelők kiűzik az osztrák helyőrséget.
• március 22. – Velencében a polgárőrség elfoglalja az Arsenalét és az osztrák kormányzó palotáját. Zichy Ferdinánd altábornagy, katonai városparancsnoka feladja a várost, kivonja a teljes nem olasz haderőt, a hadianyag hátrahagyásával. (Állomáshelye harc nélküli feladásáért haditörvényszék elé állították. A kiszabott halálos ítéletet az uralkodó tízévi várfogságra módosította, 18 hónapnyi büntetés letöltése után pedig császári kegyelemmel szabadult.)
• március 23.
  • V. Ferdinánd horvát bánná nevezi ki Josip Jelačić bárót, az 1. báni határőrezred parancsnokát.
  • Az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos miniszterelnök kihirdeti a kormány névsorát.
• március 25. – A zágrábi nemzetgyűlés nemzeti önállóságot és a horvát szábornak felelős kormányt követel.

Április

• április 7. – V. Ferdinánd magyar király kinevezi az első felelős magyar kormányt.
• április 11. – V. Ferdinánd király aláírja az áprilisi törvényeket.
• április 20. – Batthyány Lajos miniszterelnök az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökévé nevezi ki Ottinger Ferenc vezérőrnagyot. (Megbízatását május 15-én vonta vissza.)

Május

• május 3. – A Német Szövetség csapatai átlépték a dán határt és behatoltak Jütlandba.
• május 7. – Az uralkodó a magyarországi, a bánsági, a horvátországi és a szlavóniai-szerémségi főhadparancsnokságokat a Batthyány-kormány alá rendeli.
• május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredesnek, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
• május 18. – A német nemzetgyűlés megtartja alakuló ülését Frankfurtban.
• május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
• május 20. – A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás.
• május 30. – Az erdélyi országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal.

Június

• június 5. – Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés (Szábor).
• június 10. – V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jelačićot báni hivatalából.
• június 13. – Ottinger Ferenc vezérőrnagyot nevezik ki a dunántúli hadsereg – és egyben a Dráva-vonal – parancsnokának.
• június 21. (Julián naptár szerint június 9.) – Ion Heliade-Rădulescu felolvassa az islazi kiáltványt.
• június 23. – Munkásfelkelés Franciaországban (június 26-ra leverik).
• június 28. – A német nemzetgyűlés határozatot hoz egy ideiglenes központi hatalom létrehozásáról.
• június 28. – A német nemzetgyűlés kormányzóvá választja János osztrák főherceget.

Július

• július 1. – Megindulnak a Kossuth Hírlapja (szerkesztő: Bajza József) és a Népelem (szerkesztő: Madarász László és Madarász József) című napilapok.
• július 3. – Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét.
• július 4. – A minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy adjon segítséget a királynak az itáliai háború befejezéséhez, ha Magyarországon helyreáll a rend.
• július 5. – István nádor összehívja Pestre az első népképviseleti országgyűlést.
• július 8. – Anton Doblhof-Dier báró lesz az osztrák miniszterelnök.
• július 10. – Szicíliai felkelők felajánlják a koronát Károly Albert szárd–piemonti király második fiának, Ferdinánd Mária Albert Amadé genovai hercegnek.
• július 11. – A képviselőház megszavazza a kormány által kért 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt.
• július 14. – A magyar honvédség sikertelenül ostromolja a szerb felkelő kezén lévő Szenttamást.
• július 16. – Megalakul a Madarász László vezette Egyenlőségi Társulat, ami a nemesi radikálisokat és a márciusi ifjakat tömöríti.
• július 18. – Johann Philipp von Wessenberg-Ampringen báró lesz az osztrák miniszterelnök és külügyminiszter.
• július 19. – Kétnapos, a nők jogaival foglalkozó gyűlés kezdődik a New York államban található Seneca Fallsban.
• július 22. – A képviselőház megszavazza, hogy Magyarország katonai támogatást adjon a királynak az olasz nemzettel való méltányos béke megteremtéséhez, ha idehaza helyreáll a béke és a rend.
• július 22. – Bécsben megkezdi munkáját a birodalmi gyűlés.
• július 25. – A custozzai csatában Radetzky császári tábornagy legyőzi a Lombard–Velencei Királyság elfoglalására törő Károly Albert szárd–piemonti király és a vele szövetséges olasz nemzeti felkelők hadseregét.
• július 26. – Ceylonban kirobban a brit gyarmati uralom elleni Matele felkelés.
• július 27. – Batthyány Lajos magyar miniszterelnök és Josip Jelačić horvát bán megállapodik Bécsben, hogy mindkét fél visszavonja csapatait a Drávától.
• július 29. – A fiatal írek felkelését a brit uralom ellen a rendőrség leveri.

Augusztus

• augusztus 13. – Melczer Andor ezredes, hadügyminisztériumi államtitkár váltja fel Ottingert a dunántúli magyar haderő élén.
• augusztus 17. – Miguel Barbachano, a Yucatáni Köztársaság elnöke bejelenti az újbóli egyesülést Mexikóval
• augusztus 20. – Teleki Ádám pesti dandárparancsnokot nevezik ki a dunántúli magyar haderő – és egyben a Dráva-vonal – élére.
• augusztus 26. – Dánia és Poroszország fegyverszüneti egyezményt köt, melynek értelmében mind a dán, mind a német szövetségi csapatok kivonulnak Schleswigből és Holsteinból.

Szeptember

• szeptember 11. – Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást.
• szeptember 12.
  • Jelačić csapatai átlépik a Drávát és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak.
  • Batthyány ügyvezető miniszterelnökségének kezdete.
• szeptember 14. – Kossuth hivatalosan átadja az általa vezetett Pénzügyminisztériumot államtitkárának, Duschek Ferencnek.
• szeptember 15. – István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.
• szeptember 22. – Megjelenik a Pesti Hírlapban A magyar katonákhoz című felhívás, amely a külföldön állomásozó sorkatonákat szólítja fel: „Haza! Haza és fegyverbe, akinek magyar lelke van!”.
• szeptember 23.
  • Röplapon jelenik meg Kossuth drámai hangvételű felhívása. („Atyámfiai! Véreim! Polgártársak! Az örökkévaló istennek nevében, ki az igazságot védi, és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet, szegény magyar hazámnak megvédésére!” Másnap a teljes szöveget leközli a Pesti Hírlap.)
  • István nádor lemond és Bécsbe távozik.
• szeptember 25. – Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.
• szeptember 27.
  • Batthyány ismerteti a Honvédelmi Bizottmány tagjaival, miszerint István nádor lemondott, s az uralkodó Vay Miklóst bízta meg kormányalakítással, Lamberg altábornagyot pedig kinevezte az országban állomásozó minden fegyveres erő főparancsnokának. (Ezen kinevezésről hiányzott a miniszteri ellenjegyzés, így az törvénytelen volt, de Batthyány azt várta Lambergtől, hogy megállítja Jellasics előrenyomulását, így hajlandóságot mutatott a kinevezés legalizálására.)
  • Az országgyűlés elfogadja Kossuth határozati javaslatát, amely Lamberg kinevezését érvénytelennek tekintette, és mind a polgári, mind a katonai hivatalokat eltiltja a királyi biztossal való együttműködéstől. (A szöveget másnap reggel már falragaszok hozták a főváros tudomására.)
• szeptember 28. – Lamberg altábornagy megérkezik Budapestre, aki Budáról átmegy Pestre, hogy Batthyányval találkozhasson. A visszafelé vezető úton felismerik és a felháborodott tömeg kegyetlenül végez vele.
• szeptember 29. – A pákozdi csata.

Október

• október 3. – Királyi leirat feloszlatja a magyar országgyűlést és Josip Jelačićot nevezi ki teljhatalmú biztossá egész Magyarország területére. Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház elhatározza, hogy továbbra is együtt marad, s a kormány teendők ellátásával Kossuth elnöklete alatt a honvédelmi bizottmányt bízza meg.
• október 6. – Bécsben kitör a 3. forradalom. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
• október 16–18. – Az agyagfalvi székely nagygyűlés.
• október 19. – A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
• október 23. – A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
• október 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) háromtagú Országos Choleraügyi Választmányt állít fel, amelynek kizárólagos feladata a kolerajárvány elleni egészségügyi védekezés megszervezése. (A testület elnöke Pólya József volt, míg a másik két tag Eckstein Frigyes és Sauer Ignác.)
• október 28. – A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
• október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől.

November

• november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
• november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
• november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.
• november 29. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.

December

• december 2. – Olmützben lemondott trónjairól V. Ferdinánd magyar király unokaöccse, a mindössze 18 esztendős Ferenc József javára.
• december 6. – Franz von Schlik császári altábornagy egy 8000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
• december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor honvéd ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek Franz von Schlik császári altábornagy osztrák hadtestétől.
• december 25. – A magyar honvéd haderő felszabadítja Kolozsvárt.
• december 29. – Bem dandárparancsnokát, Czetz János alezredest Torda elfoglalására küldi, aki a várost még aznap megszállja, és jelentős mennyiségű hadianyagot zsákmányol.
• december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Az aranyláz kezdete Kaliforniában.
  • Éhínség Írországban.
  • Algériát, mint francia gyarmatot Franciaország szerves részének nyilvánítják, és három közigazgatási egységre (département) osztják.
• december – Székesfehérváron, a püspökség kerítésének déli oldalán, városi közterületen artézi kút ásása közben előkerül a középkori Magyar Királyság egyetlen olyan uralkodói sírja, amelyet régész tárt fel, és amelynek leletei a csontvázakkal együtt a Nemzeti Múzeumba kerültek. (A nyughelyet III. Béla király és első felesége, Châtillon Anna sírjaként azonosították.)

1848 a tudományban

1848 a vasúti közlekedésben

1848 az irodalomban

• február – Megjelenik magyarul Machiavelli A fejedelem című értekezése.

1848 a jogalkotásban