| Jobba Gabi | |
| 1965-ben Urbán Tamás felvétele | |
| Született | 1947. március 27. Szeged |
| Elhunyt | 1983. augusztus 29. (36 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1973) |
| Sírhelye | Szeged Belvárosi temető (IV-7-576) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobba Gabi témájú médiaállományokat. | |

Jobba Gabi (Jobba Gabriella) (Szeged, 1947. március 27. – Budapest, 1983. augusztus 29.) magyar színésznő, énekesnő.

A szegedi Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett 1964-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-ben szerzett oklevelet, és a kecskeméti pályakezdés után a 25. Színházhoz szerződött, s tagja maradt Népszínházzá történt átszervezéséig (1977), majd annak tagjaként folytatta működését. Közben játszott a Mikroszkóp Színpadon, Debrecenben, Szegeden, a Szentendrei Nyári Játékokon, a Várszínházban, az Egyetemi Színpadon és a Gyulai Várjátékokon.
Különös, fanyar egyéniségű színésznő volt, a tragikus szerepek álltak legközelebb egyéniségéhez. Ismert versmondó volt. Több sikeres önálló estet tartott: Petőfi-centenárium (1972); Buta Auguszt (1978); Nosztalgia (1979); Karády-est (1981); Egy este Lady L.-nél (1981). 1982-ben a Nemzeti Színház szerződtette.
Énekesnőként is ismert volt: 1967-ben indult a Táncdalfesztiválon: Mary Zsuzsival énekelt közös duettet, Csakis nekem címmel. A siker azonban csak a hetvenes években köszöntött rá az énekesi pályán: ekkor Karády-dalok éneklésével szerzett országos hírnevet. 1983-ban az itthon megrendezett Eszperantó Világkongresszuson előadták a Csendesek a hajnalok című Vasziljev-darabot, eszperantóul. Jobba Gabi a női főszerepet játszotta, emiatt megtanulta a nyelvet. Egyik utolsó játéka volt.
Erdős Péterrel folytatott viszonya után magányosan élt, depressziós volt. 1983 nayarán rosszabbodott állapota, augusztusban már kezelték az Idegrehabilitációs Intézetben. Augusztus 28-án öngyilkos lett, gyógyszereket vett be, másnap reggel hunyt el. Egy búcsúlevelet hagyott:
Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni. Nincs remény! A gépkocsim a II. a Verecke lépcső és a Ruthén utca 26 B előtt áll. A harmincezer forintot küldjétek haza, Szegedre. A többit Pesten élő nővéremnek adjátok. A lakberendezést rátok bízom. Nem tudom, mi legyen vele. Mindenkit ölelek, aki szeretett és akiket szerettem, Gabi.