| Kiss Manyi | |
| Született | Kiss Margit Anna 1911. március 12. |
| Elhunyt | 1971. március 29. (60 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | petefészekrák |
| Sírhelye | Farkasréti temető (32-1-3/4) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1926–1971 |
| Híres szerepei | Mici néni Mici néni két élete Náncsi néni Tüskevár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Manyi témájú médiaállományokat. | |
Kiss Manyi, születési nevén: Kiss Margit Anna (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
Kiss Lajos és Nagy Zsuzsanna gyermekeként született. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével (Alfredo Uferini) külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. Az Uferini-társulattól megválva egy ideig a Zágoni Manyi színpadi nevet használta. 1939-ben meghalt nevelőanyja és nevelőapja, Szőcs Albert. A zágoni anyakönyvek jelenleg nem hozzáférhetőek.
Pályáját a Pódium Kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt.
A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni.



1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről. Gyomorműtéten esett át, majd a műtét után pár nappal elhunyt.