Kristályvirágfélék

Kristályvirágfélék
Aizoon canariense
Aizoon canariense
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Juss. ex Bercht. & J.Presl
Család: Aizoaceae
Martinov (1820)
Szinonimák
  • Ficoidaceae
  • Mesembryanthemaceae
  • Tetragoniaceae Lindl.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kristályvirágfélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristályvirágfélék témájú kategóriát.
Carpobrotus edulis
Drosanthemum speciosum
Fenestraria rhopalophylla
Jensenobotrya lossowiana
Mesembryanthemum guerichianum fiatal példánya, jól látszanak a levélen a hólyagsejtek, ami miatt a kristályvirág nevet kapta

A kristályvirágfélék (Aizoaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja.

A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Egyes fajokat, a kristályvirágokat és délvirágokat kerti dísznövényként ültetik.

Leírásuk

A család korábbi tudományos neve Ficoideae volt, a ma használatos név azonban Aizoaceae-re változott. A 2003 óta érvényes APG II-rendszer a szegfűvirágúak rendjébe helyezi a családot és beleolvasztotta a korábbi Mesembryanthemaceae Fenzl, Sesuviaceae Horan. és Tetragoniaceae Link családokat is.

A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos, a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein.

Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés.

A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak. Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében.

Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik.

Rendszerezés

A családba az alábbi 4 alcsalád, 3 nemzetségcsoport és 119 nemzetség tartozik:

Jegyzetek

  1. ↑ Chesselet, P., Smith, G.F., Burgoyne, P.M., Klak, C., Hammer, S.A., Hartmann, H.E.K., Kurzweil, H., van Jaarsveld, E.J., van Wyk, B-E. & Leistner, O.A (2000). "Seed Plants of Southern Africa". Strelitzia. 10: 360–410.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. ↑ Smith, Curtis. "Ice plant". Southwest Yard & Garden. New Mexico State University. Hozzáférés: 2014. április 25.
  3. ↑ "GRIN Genera of Aizoaceae subfam. Aizooideae". Germplasm Resources Information Network. Hozzáférés: 2011. március 4.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  4. ↑ "GRIN Genera of Aizoaceae tribe Apatesieae". Germplasm Resources Information Network. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 4.
  5. ↑ "GRIN Genera of Aizoaceae tribe Ruschiae". Germplasm Resources Information Network. Hozzáférés: 2011. március 4.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  6. ↑ "GRIN Genera of Aizoaceae subfam. Sesuvioideae". Germplasm Resources Information Network. Hozzáférés: 2011. március 4.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)

Források

Fordítás