Leírásuk
A család korábbi tudományos neve Ficoideae volt, a ma használatos név azonban Aizoaceae-re változott. A 2003 óta érvényes APG II-rendszer a szegfűvirágúak rendjébe helyezi a családot és beleolvasztotta a korábbi Mesembryanthemaceae Fenzl, Sesuviaceae Horan. és Tetragoniaceae Link családokat is.
A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos, a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein.
Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés.
A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak. Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében.
Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik.
