| Alain-Fournier | |
| Született | Henri-Alban Fournier 1886. október 3. La Chapelle-d’Angillon |
| Elhunyt | 1914. szeptember 22. (27 évesen) |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | national necropolis of Saint-Remy-la-Calonne |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alain-Fournier témájú médiaállományokat. | |
Alain-Fournier (írói név); családi neve: Henri-Alban Fournier (La Chapelle-d’Angillon, 1886. október 3. – Les Éparges környéke 1914. szeptember 22.) francia költő, író. Az irodalomtörténet az egykönyvű írók között tartja számon.
Tanítói családból származik. A középiskolát Párizsban végezte. Katonai főiskolai tanulmányaira készülve plátói, reménytelen szerelembe esett Yvonne de Quiévrecourt (1885-1964) nevű lányba. A reménytelen szerelem híres regényének, A titokzatos birtoknak(Le grand Meaulnes) a megírására ihlette. (A regényből 1967-ben francia film készült.) Leszerelt a katonaságtól. 1909–1912 között a Paris-Journal irodalomkritikusaként tevékenykedett. 1910-től kezdte közzétenni verseit, esszéit, történeteit, amelyeket a közönség és a kritika pozitívan fogadott.
Baráti köréhez tartozott több művész és író: Maurice Denis, André Gide, Paul Claudel, André Suares, Charles Péguy és Marguerite Audoux. 1912. május 5-én titkára lett Claude Casimir-Perier-nek, Jean Casimir-Perier korábbi köztársasági elnök fiának, aki Brest kikötőjének fejlesztésén dolgozott. 1913-tól haláláig Alain-Fournier viszonyt folytatott munkaadójának feleségével, Madame Simone színésznővel.
1914. augusztus 2-án tartalékos hadnagyként bevonultatták a katonasághoz. Szeptember 22-én egy felderítő műveletben összecsaptak a német erőkkel, aminek következtében többedmagával életét vesztette. 1991. május 2-án egy tömegsírban azonosították, majd a Saint-Remy-la-Calonne nemzeti temetőben ünnepélyesen újratemették.