| Alberto Cavalcanti | |
 | |
| Született | Alberto de Almeida Cavalcanti 1897. február 6. Rio de Janeiro |
| Elhunyt | 1982. augusztus 23. (85 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alberto Cavalcanti témájú médiaállományokat. | |
Alberto Cavalcanti (Rio de Janeiro, 1897. február 6. – Párizs, 1982. augusztus 23.) brazil filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró.
1913–1917 közötta genfi főiskolán építészetet tanult. 1917-ben Párizsban díszlettervezőként került kapcsolatba a filmmel. Az akkoriban divatozó avantgardista irányzat híveihez csatlakozott. Marcel L’Herbier-vel dolgozott együtt. Önálló alkotással 1926-ban mutatkozott be. 1934-ben Londonban telepedett le, és a John Grierson körül kialakult angol dokumentumfilm-irányzat jelentős képviselője lett. Az 1940-es évek végén visszatért szülőhazájába és tevékenyen részt vett a nemzeti filmművészet kifejlesztésében. 1949 végéig dolgozott itt filmrendező- és producerként. 1949-ben megalapította a Vera Cruz gyárat, 1952-ben a Kino Film vállalatot. 1953-ban portugál nyelven könyve jelent meg a film és a valóság viszonyáról (Film e realidade). 1954-ben visszatért Európába.
A Csak pár óra (1926) a dokumentumfilm módszereivel, avantgardista stílusban vázolta fel a Párizs néhány óráját. A Grierson-korszak egyik legjelentősebb munkája az angol szénbányászokról szóló Szénporos arc (1935) volt. Magyarországon is játszották a Dickens-féle Nicholas Nickleby című filmjét (1947). Munkássága és különösen A tenger dala című (1952) realista, a halászok mindennapi életét ábrázoló, népi ihletésű filmje jelentős hatást gyakorolt a felébredő brazil filmművészetre.
