Allan Bloom

Allan (David) Bloom
Született1930. szeptember 14.
Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1992. október 7. (62 évesen)
Chicago, Illinois
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiChicagói Egyetem
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • National Humanities Medal
  • Charles Frankel Prize (1992)
Halál okaAIDS következtében fellépő komplikációk
Filozófusi pályafutása
Amerika
20. század
Érdeklődésgörög filozófia, filozófiatörténet, politikai filozófia, reneszánsz filozófia, nihilizmus, francia irodalom, Shakespeare
Akikre hatottFrancis Fukuyama, Thomas Pangle, Harvey C. Mansfield, Alan Keyes, Thomas G. West, Pierre Manent
Akik hatottak rápreszókratikusok, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Machiavelli, Montaigne, William Shakespeare, Jean-Jacques Rousseau, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Friedrich Nietzsche, Martin Heidegger, Leo Strauss, Alexandre Kojève, Raymond Aron
Fontosabb műveiThe Closing of the American Mind
A Wikimédia Commons tartalmaz Allan (David) Bloom témájú médiaállományokat.

Allan David Bloom (Indianapolis, Indiana, 1930. szeptember 14. – Chicago, Illinois, 1992. október 7.) amerikai filozófus, klasszika-filológus, akadémikus. David Grene, Leo Strauss, Richard McKeon és Alexandre Kojève alatt tanult. Ezt követően a Cornell Egyetemen, a Torontói Egyetemen, a Yale Egyetemen, a Párizsi École Normale Supérieure-n és a Chicagói Egyetemen tanított. Bloom támogatta a Great Books oktatásának eszméjét, az 1987-ben megjelent, The Closing of the American Mind(wd)című bestseller könyvében kifejtett, az amerikai felsőoktatást kritizáló nézeteiért vált ismertté. Habár a populáris médiában konzervatívként jellemezték, Bloom tagadta, hogy konzervatív lenne, azt hangsúlyozva, hogy amit ő védeni kívánt, az az "elméleti élet". Saul Bellow utolsó, Ravelstein című regényének főhősét Bloomról – barátjáról és kollégájáról a Chicagói Egyetemen – mintázta.

Élete

Allan David Bloom 1930. szeptember 14-én született az Indiana állambeli Indianapolisban, második generációs ortodox zsidó szülők második gyermekeként. Nővére, Lucille két évvel idősebb nála. Nagyszülei eredetileg Philadelphiába vándoroltak be, azonban szülei már Indianapolisban telepedtek le. A szülők, akik szociális munkásként a közösségi élet javításán fáradoztak, egyszerűen nevelték, szilárd értékrendet adtak át neki. Tizenhat éves koráig az indianapolisi állami iskolarendszerben tanult. Tizenhárom éves korában a Reader's Digest című lapban olvasott a Chicagói Egyetemről, és közölte szüleivel, hogy ott szeretne továbbtanulni. Ők ezt irracionális elképzelésnek ítélték, és nem támogatták ezen tervét. Azonban 1946-ban, 16 éves korában családjával együtt Chicagóba költöztek, ahol a szülők találkoztak egy családi baráttal, akinek a fia a Chicagói Egyetem tehetséges fiataloknak meghirdetett programjának keretében tanult az egyetemen. Bloom is felvételt nyert a programba, így 1946-tól a Chicagói Egyetemen tanult. 1949-ben szerezte meg a BA, 1953-ban pedig az MA diplomáját. Az alapképzés során együtt tanult Seth Benardete-tel és Stanley Rosennel. Mesterképzése – melyet a Committee on Social Thought elnevezésű interdiszciplináris program keretében végzett – alatt a klasszika-filológus David Grene tutorálta, aki később elhivatott, energetikus és humoros, azonban konkrét karriertervvel nem rendelkező diákként emlékezett vissza rá. 1953 és 1955 között a párizsi École normale supérieure-ön, ahol Alexandre Kojève-től tanult, illetve tanított is. 1955-ben szerezte meg Ph.D. fokozatát, szintén a Committee of Social Thought tagjaként. Disszertációját Iszokratész politikai filozófiájából írta. Tanulmányai során számos nagy gondolkodóval tanult együtt, akik közül a legnagyobb hatással talán Leo Strauss volt rá. 1957-ben a Németországban található Heidelbergben folytatott tanulmányokat.

1955-ben kezdett el tanítani a Chicagói Egyetemen, felnőttoktatásban résztvevőket, barátjával Werner J. Dannhauserrel, aki a Nietzsche's View on Socrates szerzője. 1960-tól 1963-ig aYale Egyetemen, ezután 1963-tól 1970-ig a Cornell Egyetemen. 1970-ben vendégprofesszor volt az izraeli Tel-avivi Egyetemen, majd 1970-től 1979-ig a Torontói Egyetemen tanított. Ezután 1979-től 1992-ben bekövetkezett haláláig ismét a Chicagói Egyetem professzora volt. Bloom sosem házasodott meg, máig kérdéses, hogy homoszexuális volt-e. 1992. október 7-én, 62 éves korában hunyt el a Chicagói Egyetem Bernard Mitchell Kórházában gyomorfekély okozta vérzés, illetve májelégtelenség következtében.

Munkássága

Bloom filozófiai nézeteit nehéz egyértelműen kategorizálni, azonban összes munkájában megjelenik, így összekötő kapocsként szolgál, hogy erősen foglalkoztatta az élet filozófiai megközelítésének megőrzése a későbbi generációk számára. Ezt akadémiai (pl.: Platón: Állam fordítása, elemzése), illetve széles rétegeknek szánt (pl.: The Closing of the American Mind) művein keresztül igyekezett elősegíteni. Művei, illetve fordításai az eladott példányszám szerinti sorrendben a következők:

  1. The Closing of the American Mind
  2. Plato's Republic (fordítás)
  3. Emile: Or on education (fordítás)
  4. Love and Friendship
  5. Introduction to the Reading of Hegel: Lectures on the Phemenology of Spirit
  6. Shakespeare's Politics (with Harry V. Jaffa)
  7. Politics and the Arts (fordítás)
  8. Xenophon's Socrates (with Strauss)

The Closing of the American Mind

A The Closing of the American Mind 1987-ben jelent meg. A műben Bloom azon véleményét fejti ki, miszerint Amerika 20. századi társadalmi és politikai válsága valójában egy intellektuális krízis. Bloom úgy vélte, hogy a technikai fejlődés, a szexuális forradalom, illetve a kulturális sokszínűség tananyaggá tétele a klasszikusoktól veszi el a teret, és így bölcsesség és érték nélküli diákok kerülnek ki az iskolapadból. A könyv három részre osztható: az első rész a modern egyetemisták erkölcsi és intellektuális állapotát írja le, a második rész a modern intellektus és relativizmus gyökereit keresi, míg a harmadik rész a diákok, az egyetem és a társadalom közötti kapcsolatot elemzi. Magyarul olvasható Kéri Rita fordításában.

Platón: Az Állam

Bloom 1968-ban megjelent fordítása és értelmezése jelentősen eltér a korábbi fordításoktól és értelmezésektől. Kiemelendők Bloom nézetei a szókratészi iróniáról, miszerint a filozófus immunis az iróniára, mert képes a tragikusat komikusnak, a komikusat pedig tragikusnak látni, másképpen fogalmazva: a tragikusat könnyen, míg a komikusat komolyan veszi. Bloom értelmezésében a Platón által ábrázolt állam nem egy modell a jövő társadalmának, nem az emberi lélek mintája, hanem egy ironikusan ábrázolt állam, egy példa a filozófia és a potenciális filozófus közötti távolságra. Straussszal egyetértve állítja, hogy az állam nem természetes, hanem ember által alkotott.

Love and Friendship

A Love and Friendship Bloom utolsó könyve, a kórházban, részlegesen lebénulva diktálta le, és halála után adták ki. Ez a mű a szeretet/szerelem értelmezéseit veszi sorra Stendhal, Jane Austen, Gustave Flaubert és Shakespeare klasszikusain keresztül.

Főbb művei

Allan Bloom-életrajzok (angol nyelvű)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ "Guggenheim Fellows database" (angol nyelven).
  2. ↑ "www.neh.gov/about/awards/charles-frankel-prize".
  3. 1 2 Bloom, Allan, 1930-1992: The closing of the American mind how higher education has failed democracy and impoverished the souls of today's students. 1998. ISBN 0671479903 Hozzáférés: 2018. november 9.
  4. ↑ Bloom, Allan, 1930-1992: Giants and dwarfs : essays, 1960-1990. 1990–1991. ISBN 0671747266 Hozzáférés: 2018. november 9.
  5. ↑ Az ortodox zsidók a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útját követik, a Tóra összes törvényét szigorúan betartják, életüket minden aspektusát e szabályoknak vetik alá.
  6. ↑ Bachelor of Arts; a bolognai rendszerű egyetemek első képzési szintjének (alapképzés) rövidítése
  7. ↑ Master of Arts; a bolognai rendszerű egyetemek második képzési szintjének (mesterképzés) rövidítése
  8. ↑ több tudományt/szakterületet érintő
  9. ↑ Doctor of Philosophy vagy philosophiæ doctor; doktori (tudományos) fokozat
  10. ↑ http://www.nytimes.com/1992/10/08/obituaries/allan-bloom-critic-of-universities-is-dead-at-62.html
  11. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2016. október 31. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 30.