Orion csillagkép

Orion csillagkép
Adatok
Latin névOrion
Latin birtokos esetOrionis
RövidítésOri
Rektaszcenzió4h 45m – 6h 25m
Deklináció-10° 58' – +22° 52'
Területe594 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés26
Teljesen láthatóészaki 85°-tól déli 75°-ig
Legfényesebb csillagβ Orionis (Rigel)
fényessége0,12m
Szomszédos csillagképek
Órión, a vadász
Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd

Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. Az Orion övének neve pedig Bírópálca. A csillagkép egyik látványossága az Orion köd, ami binokulárral elmosódott foltként jelenik meg .

Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.

Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.

Mitológiája

Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.

A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.

Elnevezései

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.

Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.

Fényes csillagok

JelElnevezésSzínképtípusLátszólagos
fényesség
Luminozitás
Nap-egységekben
Távolság
(fényév)
Megjegyzés
βRigelB80,157000775szuperóriás, kettőscsillag
αBetelgeuzeM20,4...1,3700...1000430-640vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag
γBellatrixB21,6360óriáscsillag
ζAlnitakB1,7230001260szuperóriás
δMintakaO1,9...2,231240fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag
κSaiphB2,0720szuperóriás
εAlnilamO2,11600szuperóriás, kettőscsillag
π3F3,2
λHekaO3,4kettőscsillag
π5B3,6...3,7változócsillag
π4B3,7
σSzigma OrionisB0.03,81149

A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.

Mélyégobjektumok

Az Orion csillagkép

Meteorok

Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.

Források

Az Orion csillagkép

Jegyzetek

  1. ↑ "Toroczkai-Wigand Ede (1915): Öreg csillagok. In Farkas Zoltán (szerk.): Főnix könyvek 7. Zalkod". 2016. május 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 1.
  2. ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.

Fordítás

További információk

Commons:Category:Orion
A Wikimédia Commons tartalmaz Orion csillagkép témájú médiaállományokat.