Floppy lemezek
Az amigák MFM kódolást használnak hajlékonylemezek kezelésére. Összesen 80 cilinder található egy floppy lemezen és minden cilinder 2 MFM-sávot (track) tartalmaz, egyet-egyet a lemez két oldalán. Az amigák többsége duplasűrűségű (DD) lemezeket alkalmaz, melyeknél 11 szektor van MFM-trackenként. Az Amiga 4000 által használt nagysűrűségű (HD) lemezeknél ugyanez 22 szektor. A lemezek geometriája összefoglalva így írható le:
- DD lemezek: 512 bájt/szektor, 11 szektor/sáv, 2 sáv/cilinder, 80 cilinder/lemez
- HD lemezek: 512 bájt/szektor, 22 szektor/sáv, 2 sáv/cilinder, 80 cilinder/lemez
A DD-s lemezeken összesen 11 * 2 * 80 = 1760 (0 to 1759) szektor vagy blokk található, míg HD-s lemezek 22 * 2 * 80 = 3520 szektort tartalmaznak. Egy Amiga végül 1760 * 512 / 1024 = 880 KiB adatot tárol DD-s, míg 1760 KiB-ot HD-s floppy lemezeken.
Az FFS fájlrendszer kiindulópontja, az első vagy gyökérblokk (DD esetén a 880. HD esetén az 1760. blokk) a lemez fizikai értelemben vett közepén található, mely így minimalizálja a pozícionálási időt. A pontos pozíció kiszámítása a következő:
numCyls = highCyl - lowCyl + 1
highKey = numCyls * numSurfaces * numBlocksPerTrack - 1
rootKey = INT (numReserved + highKey) / 2
A gyökérblokk alapvető információkat tartalmaz a lemezről, mint például: lemez/kötetnév, formázás dátuma stb, de itt tárolódik a gyökérkönyvtár (root) pozíciója, azaz elérhetősége is.
A '/' és ':' karakterek tiltottak mind fájl-, mind kötetnevek esetén, de ékezetes betűk és a következő karakterek használhatók: *!@#$%|^+&_()=\-[]{}';",<>.? A karakterek lehetnek kis- és nagybetűsek is, de ennek valós jelentősége nincs, mert a fájlrendszer nem különbözteti meg őket egymástól, így például a "MyFile" és a "myfile" egyazon könyvtár azonos fájljára utal.
Merevlemezek
A Workbench (a későbbiekben: AmigaOS) 1.3 megjelenésével vált lehetővé az automatikus rendszerbetöltés (bootolás) merevlemezekről. Ehhez a Kickstart felkészítésén túl arra is szükség volt, hogy a merevlemez partíciós tábláját tartalmazó RDB magában foglaljon a fájlrendszer kezelésére vonatkozó alapvető információkat.
Az FFS bittérkép (bitmap) útján kezeli a fájlrendszer foglalt vagy szabad blokkjait, mely nem képfájl a szó elterjedt értelmében, hanem valóban egy bitsorozat, melyben minden bit egy címezhető blokkot reprezentál. Az FFS esetében a bit 0 értéke jelenti azt, hogy az adott blokk használt, az 1-es érték pedig azt, hogy üres, azaz szabadon írható. Ha a bittérképet tartalmazó szektor meghibásodik, akkor az egész bittérképet újra kell építeni, addig pedig az egész fájlrendszer használhatatlan. Az újraépítést az Amiga Validator végzi és annál lassabb a folyamat, minél nagyobb a merevlemez kapacitása.
Az FFS-nek is van tárolókapacitás korlátja, mely abból fakad, hogy a fájlrendszer alapból 32-biten képezi le a címteret. A 32-bit címmé alakítása egy elméleti 4,194 GiB-os legnagyobb lemezméretet ad, mely egyben a legnagyobb lehetséges fájlméret korlát is. A későbbiekben a fájlrendszer ezt kiterjesztő javításokat kapott, így az NSD64, a TD64 parancskészletek segítségével a felső korlát 2 EiB-ra tolódott ki.
