

A Kickstart a Commodore Amiga számítógépek rendszertöltő firmware-e. Célja a gép hardverelemeinek és az AmigaOS lényegi komponenseinek az inicializálása, majd a rendszerbetöltés megkísérlése valamely bootolható lemezkötetről, számos Amiga típus esetén jellemzően floppy lemezről. A legtöbb Amiga modell esetében a Kickstart firmware ROM chipen helyezkedik el, 1x512K vagy 2x256K kiszerelésben.
Az AmigaOS operációs rendszert a Kickstart firmware és a lemezen kiadott szoftverkomponens (a Workbench) alkotja. A legtöbb AmigaOS frissítés esetében egységesen változik a Kickstart és a Workbench verziószáma. De hogy ne legyen azért ilyen egyszerű a képlet, a Commodore használt belső revízió számokat is az egyes Kickstart chipekhez. Például, a Kickstart 2.0-s firmware-nek számos revíziója létezik.
| Kickstart verzió | V-szám | Amiga modellek, melyekkel árusították | Kiadás dátuma | Kiadó | ROM kapacitás | Autoconfig funkció | Korai boot menu | Boot PCMCIA és ATA | Memória auto. érzék. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| <0.4 | <V24 | Lorraine, első prototípus | 1983 | Amiga Corp. | 64 KB | Nem | Nem | Nem | Nem |
| 0.4 | V23 V24 | Amiga "Velvet" | 1984 | Amiga Corp. | 128 KB | Nem | Nem | Nem | Nem |
| 0.6, 0.7, 0.9 | V26 V27 V29 | Amiga 1000 Beta | 1985 | Commodore | 256 KB | Nem | Nem | Nem | Nem |
| 1.0 | (none) | Amiga 1000 | 1985 | Commodore | 256 KB | Nem | Nem | Nem | Nem |
| 1.1 | V31 (NTSC) / V32 (PAL) | Amiga 1000 | 1985–1986 | Commodore | 256 KB | Nem | Nem | Nem | Nem |
| 1.2 | V33 | Amiga 500, Amiga 1000, Amiga 2000 | 1987 | Commodore | 256 KB | Nincs HDD autoboot | Nem | Nem | Nem |
| 1.3 | V34 | Amiga 500, Amiga 2000, CDTV, Amiga 3000 | 1988 | Commodore | 256 KB | Igen | Nem | Nem | Nem |
| 1.4 | V35 | Amiga 3000 | 1990 | Commodore | 512 KB | Igen | Nincs diagnosztika | Nem | Nem |
| 2.0–2.05 | V36-38 | Amiga 500+, Amiga 600, Amiga 2000, Amiga 3000 | 1990 | Commodore | 512 KB | Igen | Igen | 2.05+ | Nem |
| 3.0 | V39 | Amiga 1200, Amiga 4000 | 1992 | Commodore | 512 KB | Igen | Igen | Igen | Nem |
| 3.1 | V40 | Amiga 1200, Amiga 4000T | 1993 | Commodore | 512 KB | Igen | Igen | Igen | Igen |
| Amiga CD32 | 1993 | Commodore | 1 MB | Igen | Igen | Igen | Igen | ||
| 3.2 | V43 | Amiga Walker, utolsó prototípus | 1996 | Escom | 1 MB | Igen | Igen | Igen | Igen |
| V47 | Minden Amiga modell | 2021 | Hyperion | 1 MB | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| 3.X | V45 | Minden Amiga modell | 1999-2016 | Cloanto | 512 KB | Igen | Igen | Igen | Igen |
| 3.1.4 | V46 | Minden Amiga modell | 2018 | Hyperion | 512 KB | Igen | Igen | Igen | Igen |


Az első Amiga modell, az Amiga 1000 esetében még floppy lemezről kellett betölteni a Kickstart 1.x firmware-t a RAM egy 256 KB méretű területére, melynek neve Writable Control Store (WCS) volt. A későbbi Amiga változatoknál már ROM-ba ágyazott Kickstartokkal találkozhatunk, mely javította a rendszerbetöltés idejét. A Kickstart 1.3 volt az első változat, amely merevlemezről (HDD) történő rendszertöltést (boot) is támogatott.
A korai Amiga 3000 modellek egy része is floppiról betölthető Kickstarttal rendelkezett és 1.4 verziójú béta firmware-t használt, ugyanakkor mind a Kickstart 1.3, mind a 2.0 kicsomagolható volt egy megfelelő módon, WB_1.3-nak, illetve WB-2.x-nek elnevezett partícióra, majd elhelyezve az eszközök közt, mint DEVS:kickstart, az Amiga 3000 bootolni tudott róla. A két bootolási mód, tehát a ROM-alapú és a partícióalapú bootolás, azonban nem volt egyidejűleg alkalmazható. Egy partícióról bootolónak konfigurált Amiga 3000-es képes volt további szoftvereszközök nélkül különböző AmigaOS változatokról bootolni, egyszerűen csak a megfelelő Kickstart képet (image) kellett kiválasztani bootoláskor.
Az AmigaOS 2.0 előtti kiadások ROM chipjei 256 KB-osak voltak, később 512 KB-os chipek voltak használatban, mely további, bővített funkciókat tartalmazott, így például IDE controller és PCMCIA kártya támogatást. Az AmigaOS 2.1 pusztán szoftverfrissítés volt, mely működött mindegyik Kickstart 2.0x sorozatú ROM-mal.
Az Amiga CD32-t 1 MB-os Kickstart 3.1 ROM-mal szerelték, mely tartalmazta a CD-ROM kezeléséhez szükséges integrált fájlrendszert, a Commodore CDTV sajátossága volt, hogy a Kickstart ROM-on túl további firmware ROM-okat is magában foglalt, melyek műszakilag nem voltak az Amiga Kickstart részei. A CDTV eredeti firmware ROM-jait frissíteni kellett, az 1.3-nál újabb Kickstart telepíthetősége érdekében.
Az AmigaOS későbbi verziói (3.5 és 3.9) ismét csak szoftverek voltak, nem foglaltak magukban megfelelő Kickstart frissítéseket, hanem Kickstart 3.1-et igényeltek és ROM-fájl alapú Kickstart-összetevőkkel helyettesítették a ROM-ban lévőket. Az AmigaOS 4 Kickstart moduljai ugyanakkor már a boot-lemez egy partícióján foglalnak helyet.
A számítógép indításakor és újraindításakor a Kickstart számos diagnosztikai, illetve rendszerellenőrzési folyamatot futtat le, majd inicializálja az Amiga chipsetet és az operációs rendszer központi elemeit. Ezek után ellenőrzi a csatlakoztatott, rendszerindításnál szóba jöhető eszközöket (boot devices), majd megkísérli a rendszerindítást a legnagyobb prioritású eszközről. Ha nincs bootolható eszköz, akkor egy boot-képernyő jelenik meg, kérve a felhasználót egy bootlemez behelyezésére, mely tipikusan egy floppy lemez.
A bootlemez behelyezése után a következők történhetnek:
A bekapcsolás után az önteszt eredményét képernyőszínek jelzik. Ha minden rendben működik, akkor a következő színsorrend jelenik meg a képernyőn:
A Caps Lock billentyű LED-je villogásának jelentése:
Ha a Caps Lock gombot kb. 20-szor egymás után lenyomjuk és a LED bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban ragad, akkor ez azt jelzi, hogy a CIA buffere megtelt, ami azt jelenti, hogy a CPU nem dolgozza fel a pufferelt adatokat a CIA-ból, vélhetően nem működik. A Caps Lock gombnyomásra történő normális ki/bekapcsolódása azt jelzi, hogy a ROM-ok és a CPU is működnek.
Általánosságban egy bizonyos Workbench változat futtatásához azonos vagy magasabb verziószámú Kickstart szükséges.
Általában nem lehet csak Kickstart jelenlétében közvetlenül Workbench-et indítani. Habár számos komponenst tartalmaz a Kickstart, lemezről további alkotóelemek betöltése is elengedhetetlen a Workbench elindulásához.
A Kickstart 2.0-tól kezdve lehetséges a bekapcsolás, vagy újraindítás alatt az egér mindkét gombjának megnyomásával belépni egy boot menübe. Itt lehetőség van a rendszertöltő (boot) eszköz megválasztására és néhány paraméter beállítására a visszamenőleges kompatibilitás érdekében.
Külsős gyártók szoftverei lehetővé teszik, hogy különféle Kickstartokat töltsünk fel a RAM-ba és használjunk a ROM-ba égetett firmware helyett. Ez akkor hasznos, ha például egy Kickstart 2.0-val (illetve ettől magasabb verziójúakkal) nem kompatibilis programot akarunk futtatni úgy, hogy a kompatibilis Kickstart 1.3-at a program futásáig betöltjük a RAM-ba. Léteznek hardveres Kickstart átkapcsoló (dual-boot) eszközök is, melyek egy ROM foglalatba kettő Kickstart ROM-ot csatlakoztatnak és egy átkapcsoló mechanizmussal teszik lehetővé a választást közöttük.
Külön memóriavezérlő egységgel (MMU) rendelkező Amiga változatok képesek a beépített Kickstart ROM, illetve ROM-fájl tartalmának FastRAM-ban történő "árnyékolására" (memory shadowing) és a vezérlés átadására a rendszertöltés során. Ezt azért alkalmazzák, mert a FastRAM elérési ideje jelentősen jobb, mint a ROM-oké, így gyorsabb bootolás és működés érhető el.
{{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó){{cite web}}: External link in |website= (súgó)