Ani (örményül: Անի, ógörög: Ἄνιον, latinul: Abnicum) a középkori Örményországfővárosa volt 961 és 1045 között. Romjai a mai TörökországKars tartományában találhatók, közvetlenül az örmény határ mellett, megközelítőleg 1340 méteres tengerszint feletti magasságban.
A várost gyakran emlegették az „1001 templom városaként”, bár a számuk ennél jóval kevesebb lehetett. Mostanáig 50 templomát, 33 barlangkápolnáját és 20 kápolnáját tárták fel a régészek, köztük a legjelentőseb a katedrálisa, mely a románkori, koragótikus európai építészet jegyeit is felmutatja. Áni több kereskedelmi út mentén helyezkedett el, vallási épületei, palotája, erődrendszere kiemelte a korabeli Örményország többi városa közül. Fénykorában a világ legnagyobb városai közé tartozhatott 100 000 fős lakosságával, bár a terület korlátai miatt történészek ezt a becslést megkérdőjelezik. Az örménység jelentős kulturális, vallási szimbóluma, az egyik legláthatóbb és „kézzelfoghatóbb” emléke a múltbeli örmény nagyságnak.
A romváros menti szurdokban folyik az Araksz (törökül: Aras) folyóba ömlő Ahurján, amely a két ország közötti határt képezi. A helyszínt 2016-ban a világörökség részévé nyilvánították.
Fekvése
Az Örmény-felföld középső régiójának északi részén, egy háromszög alakú területen állt 1340 méter tengerszint feletti magasságban. Természetes védelmet nyújtott számára keleti oldalán az Ahurján folyó szurdoka, a nyugati oldalán a Bostanlar, vagy Cahkotsadzor völgye, északi oldalán pedig kettős védfala védte. A Selyemút mentén álló erődváros fénykorában az egyik meghatározó gazdasági csomópont volt.
A 10. században vált jelentős várossá, III. Asot uralkodása alatt, aki 961-ben a Bagratida Örményország fővárosává tette. Itt volt az örmény királyi udvar, több nagyszerű templom, székesegyház, a Szent Megváltó kerek temploma, Gagik király kör alakú, háromárkádos temploma. Amikor a Bizánci Birodalom uralma alá került 1045-ben, igen népes városnak számított: „az 1001 templom városaként” ismerték, voltak olyan időszakok, amikor százezernél is több lakosa volt.
A bizánci uralom rövid volt, a várost 1064-ben a szeldzsuk törökök foglalták el. Ezután Ánit sorban érték a támadások. A grúzok 1125 és 1209 között ötször foglalták el, majd 1239-ben a mongolok is, és a rombolást 1319-ben egy földrengés tette teljessé. A 14. században lakosai lassan elhagyták. A területet 1534-ben az Oszmán Birodalom kebelezte be. Az oszmánok megjelenése, valamint a perzsa dinasztiákkal vívott folyamatos harcok a régiót hadszíntérré változtatták, mely a város további pusztulását eredményezte. Áni végleges elnéptelenedése a 17. századra tehető.
A terület 1878 és 1917 között az Orosz Birodalom uralma alatt állt, ekkor kezdhették meg az ásatásokat.
A város viszonylag jó állapotban fennmaradt középkori örmény épületeiről híres, bár a törökök időnként erőfeszítéseket tesznek, hogy „újjáépítsék” a romokat, kevés tekintettel értékükre és örmény hagyományaikra. Romokban megőrződött neves épületei:
az 1010-ben elkészült, a II. Smbat király építtette kettős védőfal
a katedrális, építése II. Smbat király uralkodása alatt 985-989 körül kezdődött, és 992-1001 között fejeződött be I. Gagik bagratida örmény király feleségének megbízásából. Építésze Trdat volt, aki az Áni Szent Gergely-templomot is tervezte, és aki aktívan részt vett a konstantinápolyiHagia Szophia javítási munkálataiban is.
az 1031-ben épült Szent Apostolok-templom (Surp Arak'elots)
a Szent Megváltó-templom (Surp Amenap'rkitch), melyet 1034 és 1036 közt Abigharib Pahlavuni herceg építtetett, a konstantinápolyi látogatásakor szerzett Szent Kereszt-ereklye méltó helyen való őrzésére. Kupoláját 1192-ben újjáépíttették, majd 1342 kijavították. Keleti felét egy 1957-es vihar pusztította el.
Többek közt fennmaradt egy nagy, valószínűleg 12–13. században készült palota.
Galéria
Városfal
Városfal
Városfal
A város északi főkapuja
A katedrális
Az Ahurján felett egykor átívelő, ma már határok által elvágott híd maradványai
A Szent Megváltó-templom maradványai
Kolostorrom a folyó partján
Szeldzsuk török díszítés a Szent Apostolok-templom falán
Városkapu domborművén a Bagratida-dinasztia címere (leopárd, felette kereszt)
Mongol adórendelet a Szent Apostolok-templom falán, 1276
Jegyzetek
↑Garsoïan, Nina G.; Taylor, Alice (1991), "Ani", in Kazhdan, Alexander (ed.), The Oxford Dictionary of Byzantium, Oxford University Press, ISBN9780195046526
↑Chisholm, Hugh, ed. (1911), "Ani" , Encyclopædia Britannica, vol. 2 (11th ed.), Cambridge University Press, p. 47
↑Talbot Rice, David (1972). The Appreciation of Byzantine Art. Oxford University Press. p. 179. ISBN978-0-19-211922-3. The interior of Ani cathedral, a longitudinal stone building with pointed vaults and a central dome, built about 1001, is astonishingly Gothic in every detail, and numerous other equally close parallels could be cited.
↑Joel Mokyr. The Oxford Encyclopedia of Economic History. Oxford: Oxford University Press, 2003, p. 157: "The struggle against Persian, Byzantine, and Arab political and economic domination, however, led to the restoration of the Armenian Kingdom (885–1045). Crafts and agricultural prospered. Its capital, Ani, famous for Armenian classical architecture, became one of the biggest cities in the world."
↑Ghafadaryan, Karo (1974). "Ani". Armenian Soviet Encyclopedia (in Armenian). Vol. I. Armenian Academy of Sciences. pp. 407–412.
é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.507500°N 43.572778°EKoordináták: é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.507500°N 43.572778°E
.jpg)
