Aperanat

	Aperanat
	Aper-Anati
	Aperanat szteatit szkarabeusza, ma a londoni Petrie Múzeumban.

Aperanat (Aper-Anati) ókori egyiptomi uralkodó, Alsó-Egyiptom hükszosz királya volt az i. e. 17. század közepén. Jürgen von Beckerath szerint a XVI. dinasztia második uralkodója volt, a XV. dinasztia hükszosz királyainak vazallusa, Kim Ryholt azonban a második átmeneti korról írt 1997-es tanulmányában kifejti véleményét, mely szerint a XVI. dinasztia független thébai uralkodókból állt i. e. 1650–1580 között, ennek megfelelően Aperanatot a XV. dinasztia egyik korai, talán második uralkodójának tartja. Ezzel az elemzéssel Darrell Baker és Janine Bourriau is egyetért, mások, köztük Stephen Quirke azonban nem.

Említései

Aperanat egyetlen ismert említése egy barna zsírkő szkarabeuszpecséten maradt fenn, mely ma a londoni Petrie Múzeumban található. Ezen neve előtt a heka haszut, azaz „az idegen földek uralkodója” cím szerepel, amelyet kizárólag a korai hükszosz uralkodók viseltek. Ryholt ez alapján a XV. dinasztia második uralkodójaként azonosította Aperanatot, bár hozzátette, hogy ez csak feltételezéseken alapul.

Jegyzetek

1 2 Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names (1917), online, pl. XXI, n. 15.1
Scarab of 'Aper-'Anati, A Petrie Múzeum katalógusa
Aperanat szkarabeusza a Digital Egypt weboldalán
↑ Scarab of 'Aper-'Anati, A Petrie Múzeum katalógusa
↑ Aperanat szkarabeusza a Digital Egypt weboldalán
1 2 3 K. S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
↑ Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, p. 120–121.
↑ Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 378
↑ Janine Bourriau, Ian Shaw (editor): The Oxford history of ancient Egypt, chapter The Second Intermediate Period, Oxford University Press, Oxford 2003, ISBN 0-19-280458-8
↑ Stephen Quirke, Marcel Maree (editor): The Second Intermediate Period Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6
↑ Geoffrey Thorndike Martin: Egyptian administrative and private-name seals, principally of the Middle Kingdom and Second Intermediate Period, Griffith Institute 1971, ISBN 978-0900416019, p. 30, No. 318

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aperanat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[petrie-1] 1 2 Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names (1917), online, pl. XXI, n. 15.1

[2] Scarab of 'Aper-'Anati, A Petrie Múzeum katalógusa

[3] Aperanat szkarabeusza a Digital Egypt weboldalán

[4] Scarab of 'Aper-'Anati, A Petrie Múzeum katalógusa

[5] Aperanat szkarabeusza a Digital Egypt weboldalán

[ryholt-6] 1 2 3 K. S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997

[beck-7] Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, p. 120–121.

[encyclo-8] Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 378

[9] Janine Bourriau, Ian Shaw (editor): The Oxford history of ancient Egypt, chapter The Second Intermediate Period, Oxford University Press, Oxford 2003, ISBN 0-19-280458-8

[10] Stephen Quirke, Marcel Maree (editor): The Second Intermediate Period Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6

[11] Geoffrey Thorndike Martin: Egyptian administrative and private-name seals, principally of the Middle Kingdom and Second Intermediate Period, Griffith Institute 1971, ISBN 978-0900416019, p. 30, No. 318