Szemken

Szemken
Šamuqēnu
előd
egyiptomi fáraó
utód
?
XV. dinasztia (?)
Aperanat (?)
Szemken szkarabeusza
Szemken szkarabeusza
Uralkodásavalamikor i. e. 1649 és 1621 között
Nomen
S38qN25
Z2		 smq
n

ḥq3-ḫ3swt smqn

Szemken (Šamuqēnu) ókori egyiptomi uralkodó, Alsó-Egyiptom hükszosz királya volt az i. e. 17. század közepén. Egyiptomi dinasztiába sorolása vitatott; Jürgen von Beckerath szerint a XVI. dinasztia harmadik uralkodója volt, a XV. dinasztia hükszosz királyainak vazallusa, ebben William C. Hayes és Wolfgang Helck is egyetért vele, Kim Ryholt azonban a második átmeneti korról írt 1997-es tanulmányában kifejti véleményét, mely szerint a XVI. dinasztia független thébai uralkodókból állt i. e. 1650–1580 között, ennek megfelelően Szemkent a XV. dinasztia egyik korai, talán első uralkodójának tartja. Ezzel az elemzéssel Darrell Baker és Janine Bourriau is egyetért, mások, köztük Stephen Quirke azonban nem.

Említései

Szemken egyetlen ismert említése egy barna zsírkő szkarabeuszpecséten maradt fenn, melyet a Nílus-deltában fekvő Tell el-Jahudijában találtak. A szkarabeuszon Szemken neve előtt a heka haszut, azaz „az idegen földek uralkodója” cím szerepel, amelyet kizárólag a korai hükszosz uralkodók viseltek. Emellett a szkarabeusz stílusa is azt mutatja, hogy a XIV. vagy a XV. dinasztia alatt készült; utóbbi valószínűbb.

A szkarabeusz lelőhelye, stílusa és a rajta szereplő cím alapján Ryholt a XV. dinasztia elejéhez sorolta Szemkent, bár hozzátette, hogy ez csak feltételezéseken alapul. Megjegyezte azt is, hogy még ha a heka haszut címet teljes bizonyossággal a XV. dinasztiára datáljuk is, az nem jelenti azt, hogy csak ennek a dinasztiának az uralkodói viselték.

Jegyzetek

  1. 1 2 George Willoughby Fraser, A catalogue of scarabs belonging to George Fraser (cat. no. 179). London, Bernard Quaritch, 1900.
  2. Percy E. Newberry: Scarabs an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, 1906, online plate XXIII, num 10; page 152.
  3. ↑ Percy E. Newberry: Scarabs an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, 1906, online plate XXIII, num 10; page 152.
  4. ↑ Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, p. 120–121.
  5. ↑ William C. Hayes, The Cambridge Ancient History (Fascicle): 6: Egypt: From the Death of Ammenemes III to Seqenenre II, CUP Archive, 1962 p 19
  6. ↑ K. S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  7. 1 2 Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 378
  8. ↑ Janine Bourriau, Ian Shaw (editor): The Oxford history of ancient Egypt, chapter The Second Intermediate Period, Oxford University Press, Oxford 2003, ISBN 0-19-280458-8
  9. ↑ Stephen Quirke, Marcel Maree (editor): The Second Intermediate Period Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6
  10. ↑ Olga Tufnell: Studies on Scarab Seals Vol. 2, Aris & Phillips 1984, ISBN 978-0856681301, see seal num. 3463 and pl. LXII, p. 382.
  11. ↑ Sir William Matthew Flinders Petrie: Egypt and Israel, London: Society for Promoting Christian Knowledge, 1911, online

Fordítás

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap